Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Történelemmé lett arckép

Majd 60év után egy arckép került elő a mosonmagyaróvár-ipartelepi volt lőporgyári portaépület falából.
Rajta a név is: Herczeg László Endre. A budapesti fiatalember minden bizonnyal egy volt a második világháború idején itt őrzött munkaszolgálatosok közül. P a téglák közé tett jelet magáról, embertelen koráról. Nyakkendős, szemüveges férfit ábrázol a fővárosi Párisi Udvar Kolb műtermében készült felvétel. Rajta a finom kézírás: Her-

czeg László. Hátoldalán más adatok is: „Herczeg László Endre, Herczog Julianna, 1908. II. 3., Budapest, V. Vise... utca 5/B. Szentendre, 1943. december 6." A fotó hátlapján jól olvasható még a szentendrei 8. Honvéd Bevonulási Központ pecsétje, s vitéz B... aláírása is. Az arckép vagy másfél éve véletlenül került elő Mosonmagyaróváron a volt lőporgyár portájának átépítésekor.
Az épületet megvásárló Vin-

cze család akkoriban úgy határozott, a ma ipari műemléknek számító, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadiüzemének épült objektum egy részét eredeti formájában állítják helyre. Amikor a porta egykor lefalazott vaskeretes ablakait kibontották, az ablaknyílásban a régi és az újabb téglasor között egy kockás irkalapba gondosan becsomagolt, szinte hermetikusan elfalazott portréra leltek.

Az ismeretlen férfi arcképét a megtaláló, Vincze Ferencné eddig őrizgette, ám most, a zsidóüldözés hatvanadik évfordulóján úgy gondolta: a Herczeg családból hátha valaki még ráismerhet – eltűnt, elpusztított, vagy a második világháború borzalmait talán túlélt – az itt és így jelet hagyó rokonára.

Kutakodni kezdtünk magunk is; ki volt a hatvan éve alakját, sorsát elfalazó és az utókornak így megmutató és átmentő férfi. Eljutottunk a mosonmagyaróvári Kovács Sándorhoz és feleségéhez, Back Irénhez, akik összegyűjtöttek már szinte minden dokumentumot, ami a mosoni és magyaróvári 1944–45-ös zsidóüldözés nyomán megmaradt. Megölt rokonok, osztálytársak, szomszédok fotói, kötetbe gyűjtött visszaemlékezések, névsorok, anyakönyvi másolatok, térképek, Mexikótól Ausztrálián át Jeruzsálemig küldött-kapott levelek alkotják házi archívumukat. Szavaikban ott a kegyelet megrendültsége és a panasz is. Panasz a máig ható közöny és a munkájukat kísérő, alig titkolt lekezelés és gáncsoskodás miatt. Természetesen szinte mindent tudnak a városba hurcolt munkaszolgálatosokról is. Végigfutjuk az összesen százötven nevet megőrző névsoraikat, de nem bukkanunk Herczeg László nyomára. Így marad a sorsát övező titok.

Ám Kovács Sándor elmondta: a második világháború idején évekig működött a lőporgyár területén az 1. zsidó munkaszolgálatos század. Maradékait 1945. január 11-én átadták a németeknek, akik Sopron felé, Mauthausenbe hurcolták a még élőket. A „muszosokat" a lőporgyári SS-gyáregységtől jobbra található fejépületben szállásolták el. Később hozzájuk csatlakozott a „2000. Magyar Királyi Szakképzettségi Munkaszolgálatos Táborparancsnokság".

A túlélők szerint ide az egész Dunántúlról hoztak embereket, előfordult, hogy egyszerre 3–4 ezer zsidót is. Pket munkára adták ki a Kühne-gépgyárba, Hegyeshalomba, illetve a császárréti főhercegi uradalomba. Az 1944 őszétől megindított budapesti meneteket is itt állomásoztatták, illetve a műselyemgyár melletti romos épület pincéjében kaptak szállást. Innen hajtották tovább őket a régi timföldgyári úton, az ipartelepeken és a laktanyán keresztül a levéli úton át Hegyeshalomig. Itt vették át a foglyokat a németek.

Egy visszaemlékezésből tudjuk, hogy a Radnótinak is halált hozó híres bori menet tagjai is jártak itt. Egyikük sírja a mosoni temetőben van. Egy szemtanú szerint a magyar táborparancsnokság napokig vitatkozott a németekkel a bori emberroncsok átadásának feltételeiről.
„Hogyan miként tudta Herczeg László befalazni az arcképét, arra talán van magyarázat. Egy visszaemlékező elmondta, hogy a lőporgyári táborban az egyik kőműves a mellé beosztott zsidókkal különösön megértően és emberségesen bánt."

A mosonmagyaróvári munkaszolgálatosok történetét egy Budapesten 1985-ben kiadott kötet is feldolgozza. Címe: Egy „szerencsés" munkásszázad.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ítélet van, tisztánlátás nincs

Letöltendő szabadságvesztésre ítélte kedden a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság azt a két kapuvári fiatalembert, akik ellen Nagy József néhai halászi plébános tragikus halála kapcsán indult eljárás csalás miatt. Az atya a halálba menekült, önkezével vetett véget életének. Az elsőrendű vádlott felmentésért fellebbezett, míg a másodrendű elfogadta az ítéletet. Tovább olvasom