Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 6°C | 13°C Még több cikk.

Tönkrement szövetkezetek

Bár a kilencvenes évek közepén még csak két szövetkezet állt végelszámolás alatt a megyében, mára már huszonhárom jutott hasonló sorsra. Északi szomszédunknál, a Dunaszerdahelyi járásban kevesebb jelentett csődöt, de a helyzet ott sem rózsás.
illusztráció Sertéstartás: A megszűnő szövetkezetekből előbb-utóbb minden eltűnt, még a sertéseken is túl kellett adni.
A szocializmus szülte termelőszövetkezeti gazdálkodás a magánosítás következtében a kilencvenes évek végén Magyarországon és Szlovákiában is jó néhány helyen válságba jutott. Jelenleg is vannak felszámolás alatt álló téeszek mindkét országban, s kérdés, van-e létjogosultsága ennek a gazdasági formának az uniós csatlakozásunk után.

A gazdaságossági szempontok erősödtek

A tulajdonviszonyok átrendeződésével a termelőszövetkezetek jelentős része fokozatosan a csőd közelébe jutott. A korábbi példákkal ellentétben erősödtek a gazdaságossági szempontok a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A szövetkezetek területei magánkézbe kerültek, így a fennmaradó utódszervezetek csak bérlői lehettek a földeknek. A megyében is megosztott képet mutat a szövetkezetek sorsa: Dunasziget például a rendszerváltás előtt Zöldmező Mgtsz néven közösen gazdálkodott a halásziakkal. 1991-ben sikerült elszakadniuk tőlük, s 38 százalékban részesedtek a korábban közösen megépített létesítmények üzemeltetésének hasznából. Több tucat állattal, gépparkkal, 1478 hektáros földterülettel és 150 aktív, valamint 106 nyugdíjas taggal kezdték az önálló tevékenységet.

A szövetkezet azonban ’97-re tönkrement, a helyi tagok véleménye szerint széthordták azt. Elvesztették a halászi istállót, a balatoni hétvégi házat, a magtárakat, a tsz-konyhát, a cikolai telep egy részét, s az állatállományt is eladta az akkori vezetőség. A szövetkezet már akkor végelszámolás alatt állt, az elnök lemondott, a szövetkezeti ingatlanok azóta magánkézbe kerültek.

A megyei Teszöv főmunkatársa, dr. Halmos Józsefné ’97 februárjában még csak mindössze két olyan szövetkezetről tudott – a megyebéli nyolcvankilencből –, mely végelszámolás alatt áll. Igaz, már akkor sejteni lehetett, hogy hamarosan követői lesznek, hisz többségük súlyos likviditási gondokkal küzdött, s a hitelezők fojtogatása miatt kényszerelbocsátásokra is számítottak.

A csődbe jutott dunaszigeti téesszel szomszédos Dunakilitin eközben több lábon álló gazdasági modellt készítettek, s felismerték, hogy a stabil gazdaság csak állattenyésztéssel valósítható meg. A tehenészet jelentős fejlesztéseken ment keresztül, s sertéstelepet is működtetnek, majd két éve a biztonságosabb gazdálkodás érdekében részvénytársasággá alakultak, s ma is jól működő – hetven embernek munkát adó – cégként tartják őket számon.

Hat év alatt újabb huszonöt

A Teszöv főmunkatársának akkori jóslata végül bevált: mára huszonhárom szövetkezet szűnt meg a megyében. Kiss Józsefné, a Teszöv titkára lapunknak elmondta: Bágyogszováton, Győrsövényházon, Rábacsanakon, Rábaszentandráson, Rábaszentmihályban, Rábatamásiban, Rábcakapin, Écsen, Gyömörén, Győrben, Győr-Ménfőcsanakon, Győrszemerén, Győrújbaráton, Győrzámolyon, Kajárpécen, Koroncón, Rábapatonán, Tényőn, Dunaszigeten, Lipóton, Mecséren, Balfon, Harkán már megszűnt a szövetkezet, Téten végelszámolás alatt van, Nyalkán, Ravazdon, Fertőszentmiklóson, Szakonyban és Újkéren pedig megváltozott a tulajdonosi és a tevékenységi köre.

Ezeken a településeken aztán tavalyelőtt a szövetkezeti üzletrészek névértékének felvásárlása körüli hercehurca okozott újabb bonyodalmat. A megyei földművelésügyi hivatal a felszámolóbiztosokon keresztül végül mindenkitől megvette a leigazolt névértéket: közel háromszázmillió forintot fizetett ki négy és fél ezer külső üzletrészét igénylőnek.

Szlovákiában sem jobb a helyzet

A százezres Csallóközben legalább nyolcezren élnek ma is mezőgazdaságból. Itt a vízlépcső üzembe helyezése nagyjából egybeesett a nagyüzemi mezőgazdaság válságával. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi agrárkamara igazgatója elmondta: náluk nincsenek kiugróan jól működő szövetkezetek.

– A Dunaszerdahelyi járásban a rendszerváltás után a harminc szövetkezetből mindössze tizenhat maradt meg a régi formában, amelyek az összes mezőgazdasági terület közel felén gazdálkodnak – kezdte az igazgató. – Egyfajta szemléletváltás történt: tizennégy téeszből néhány átalakult részvénytársasággá, kft.-vé vagy felaprózódott, a többi tönkrement. A termőföldek tulajdonviszo-

nyainak rendezése továbbra is megoldatlan. Kárpótlást a csődbe jutott szövetkezetek üzletrészei esetében nem tudtak fizetni, maximum földeket osztogattak helyette. Sokan emiatt károsultjai lettek a változásnak. A szövetkezetek helyett megalakult cégek az adósságokat magukra vállalták, emiatt azonban jó néhány tönkrement.

A feldolgozóüzemek jelentős része is megszűnt, s a működő szövetkezetek beruházásai és technológiai felújításai is elmaradtak. Kiugróan jól teljesítő szövetkezet nincs, a piac és a gazdasági viszonyok ingadozása mellett mindegyik csak átlagos teljesítményre képes – mondta Patasi Ilona.

Kapcsolódó cikk >>

Egykori téeszek romokban (2002-09-12) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Édes ízek nemzeti köntösben

A karácsonyi készülődés részeként a bevásárlások során a fenyőfa csokidíszei is sorra kerülnek.… Tovább olvasom