Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Tízezreket kárpótolnának

Hamarosan a kormány elé kerülhet a második világháború után kitelepített felvidéki magyarok kárpótlásának törvénytervezete. Várhatóan több tízezer ember között összesen maximum húszmilliárd forintot osztanak szét.
Törvénytervezet készül, hogy az Alkotmánybíróság által az Országgyűlésnek ismételten megszabott határidőig – június harmincadikáig – kárpótlást kapjanak a negyvenes években sérelmet szenvedő, kitelepített felvidéki magyarok. A kérdést régóta nem sikerül megoldani, ám ez egy ötvenes évekbeli államközi szerződés alapján a magyar állam kötelessége.

A kormány tárgyalja

A második világháborút követő lakosságcserék miatti tulajdoni kárpótlásról szóló törvénytervezet közigazgatási egyeztetése befejeződött, így rövidesen a kormány elé kerülhet: Mosonmagyaróváron és környékén több száz egykori kitelepítettet érinthet a döntés. A kormány minden bizonnyal első olvasatban tárgyalja a tervezetet és visszaadja az érintett hazai és határon túli társadalmi szervezetekkel való konzultáció céljából. Az új jogszabály tervezete a rendszerváltást követően elfogadott két vagyoni kárpótlási törvény elvein nyugszik.

Az állam által a polgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károkról az 1991-es törvény, az 1939–49 közötti – például a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó és államosítással összefüggő – jogszabályok által okozott károkról egy 1992-es törvény rendelkezik. Mindkét jogszabály részleges, átalányjellegű kárpótlást állapít meg s maximált.

Felfokozott várakozás

Az 1991-es törvény kimondja, hogy kétszázezer forintig terjedő kár esetén százszázalékos a kárpótlás, ötszázezer forint felett azonban már csak tíz százalék. A kárpótlás felső határa itt ötmillió forint. A magánszemélyektől és társadalmi szervezetektől érkező beadványokból érzékelhető a felfokozott várakozás. Az Igazságügyi Minisztérium szerint az eddig kárpótoltakkal szemben méltánytalan lenne, ha az alapelveken jelentősen változtatnának.

Készpénzben vagy állampapírban

A civil szervezetekkel folytatandó megbeszélések célja az igények és a szakmai, pénzügyi lehetőségek összeegyeztetése. Várhatóan ezúttal nem kárpótlási jegyekben, hanem készpénzben, állampapírban történne a kárpótlás. Ezt indokolhatja többek között az is, hogy jogalkotói mulasztás miatt csaknem évtizedes késéssel jutnának hozzá járandóságukhoz a jogosultak.

Szakértők szerint nehéz megbecsülni a kárpótlásra jogosultak körét és a költségvetési terhek mértékét, de ha sor kerül rá az elkövetkezendő években, az várhatóan tízezreket érinthet, és több milliárd forintos – információink szerint maximum húszmilliárdos – kiadásokkal járhat. Ezt fokozatosan, évekre elhúzódóan fizetné ki az állam.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakóövezetre szavaztak a város szélén

Éles vitát váltott ki a mosonmagyaróvári önkormányzat képviselő-testületének legutóbbi ülésén az… Tovább olvasom