Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 25°C Még több cikk.

Tizenöt éve terelték el a Dunát

Dunacsúny (Cunovo) - Éjszaka is folyt a munka, köbös betonkockák kerültek az uszályokról a Dunába Dunacsúnynál: tizenöt éve épült meg a „C" variáns, a szlovákok elterelték a Dunát. Az akkori magyar környezetvédelmi miniszter szerint nagy volt a politikai nyomás, a szlovák tárcavezető-helyettes szerint kormányuk a szakemberek mellé állt.

Miután 1989 októberében a magyar kormány felfüggesztette a munkálatokat a nagymarosi gát építkezésén, bő másfél évvel később a csehszlovák hatóságok a munkák további folytatásáról, a „C" variáns megépítéséről nyilatkoztak.

Az elterelés ellen tiltakozókhoz közben csatlakozott a Duna Kör nevű zöldszervezet, köztük Vargha János, a dunacsúnyi erőművet papírtigrisként aposztrofáló, vízügyi betonlobbit emlegető biológus (aki 2001 óta szabadúszóként, elsősorban fotográfusként dolgozik).

A Kisalföldnek ekkor úgy nyilatkozott: „a vízügy ma is paramilitáris, félkatonai szervezet". Megoldási javaslata is volt: „meg kell hosszabbítani a Duna medrét a Szigetközben a medersüllyedés elkerülése érdekében" – nyilatkozta 1992 őszén lapunknak.

Az építkezés eközben tovább tartott a szlovák oldalon. A brüsszeli békítő tárgyalások kudarcba fulladtak, s október 24-én kétszáz újságíró előtt Dunacsúnyban a vízben keresztbe fordított uszályokról elkezdődött az elterelési művelet. Nagy teljesítményű erőgépek három műszakban hordták és döntötték a folyóba a köbös betonkockákat.

„Az építési terület szombat éjjel kivilágított városhoz hasonlított, a mederáttöltés éjszaka sem állt le" – adta hírül akkor a Kisalföld. Október 26-ára, hétfő délutánra a Dunát teljes szélességében áttöltötték. Az elrekesztésben kulcsszerepet játszottak a Magyarországon gyártott(!), egyköbös betonkockák.

A folyó elrekesztésével Dunacsúnynál ötméteres szintkülönbség alakult ki az áttöltés két oldalán, s a tározótárban, valamint az üzemvízcsatornán is megjelent a víz. Az addigi kisvízre jellemző ezer köbméter helyett hétfőn már csak 500 köbméter zubogott az Öreg-Duna-mederbe.
A szakemberek már akkor is figyelmezettek: a bősi turbinák beindításával ez a hozam még kevesebb lehet. Dunaremetén 1992. október 26-án 109 centimétert mértek, holott az addigi legalacsonyabb vízállás 179 centiméter volt. Az 1995-ös vízmegosztási megállapodás értelmében nyaranta másodpercenként 400–600, télen 200–400 köbméter víz jut azóta is a szigetközi szakaszra. Ebből a hullámtéri ágrendszer felé – a mindenkori pozsonyi vízhozam figyelembevételével – dinamikusan változó, másodpercenkénti 30–134 köbmétert vezetnek ki.
Miklós László 1992-ben a szlovák környezetvédelmi miniszter helyettese volt (később aztán tárcavezető is lett). Mint mondja, az akkori vezető szlovák „garnitúrának" a „C" variáns volt abban a helyzetben a megoldási lehetőség. „A vízügyes gárda is támogatta, hogy a beruházást befejezzék. Rengeteg pénz és munka volt a vízlépcsőben, így a szlovák kormányzat is a szakma mellé állt. Bár a természetvédők részéről erős nyomás nehezedett a tárcára is, végül ezt a döntéshozók nem vették figyelembe Dunacsúny megépítésekor. Tizennyolc pontos feltételt kellett teljesíteniük a kivitelezőknek: például a mesterséges elárasztások műszaki feltételeinek megteremtését." Miklós László elmondta: Magyarországon előbb volt rendszerváltás, mint Szlovákiában, s a kormányzó pártok megígérték a zöldeknek, hogy leállítják az építkezést. „Ez nagyban befolyásolta az ottani helyzetet, nem akartak a politikusok presztízsveszteséget szenvedni."

Keresztes K. Sándor akkori magyar környezetvédelmi miniszter lapunknak felidézte az akkor történteket: „Természetesen érzékeltem, hogy nagy volt a nyomás. Nem is a zöldszervezeteken, hanem a parlamenten és a kormányon keresztül volt ez érezhető." Keresztes szerint az Országgyűlésben mindenhol – valamennyi pártban – ott voltak a Duna körösök, így nehéz dolga volt, s végül a magyar kormányt sem sikerült meggyőznie. „Szerettem volna kompromisszumot kötni a szlovákokkal, hisz már fél évvel az elterelés előtt tudni lehetett, hogy megépülhet a 'C' variáns. A szlovákok azonban nem éreztek megegyezéskészséget a magyar kormány részéről" – mondta a Kisalföldnek Keresztes K. Sándor.

Cséfalvay Attila

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Integrált szakképzés, de hogyan?

Mosonmagyaróvár - A tervek szerint a jelenlegi három szakközépiskola helyett egy úgynevezett térségi… Tovább olvasom