Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Területfejlesztési elképzelések

A Szigetköz és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepcióját e héten véleményezik az érintett önkormányzatok. Úgy vélik: hiába tartalmaznak helyenként jó elképzeléseket, ha a szükséges anyagiak nem állnak rendelkezésre.
A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizált változatát minden érintett település önkormányzata megkapta, s még a héten véleményezniük kell. A szlovák–magyar dunai tárgyalások során ezt is figyelembe vennék a tárgyalóbizottság tagjai.

Az egyeztetési anyagot javarészt a Vituki és a Ökoplan cég szakértői állították össze. Megállapítják: az Öreg-Duna és mellékágrendszere a közép-európai vizes élőhelyek egyik legjelentősebb magterülete. A jövőkép megvalósításához három jelentős stratégiai pontot említ a dokumentáció. Az egyik a magyar–szlovák tárgyalások elfogadható lezárása, a másik az Öreg-Duna vízpótló és komplex vízi úti rendszere kidolgozása és a közös nemzeti park feltételeinek kialakítása.

Kerékpárút a töltés tetején

A tervezet megállapítja: a Szigetköz környezetminőségének fejlesztését leginkább egy szigetközi nemzeti park keretében lehetne végrehajtani. A politikai döntést azóta ismerjük: a térségben élők 2005-re ígért natúrparkot kaphatnak. A szakértők szerint a Duna és mellékágrendszere vízi úttá fejlesztésének nemcsak idegenforgalmi, hanem tájkímélő szerepe is lehetne. A jelenleg rendezetlen idegenforgalom bevételeiből a helyi önkormányzatok nem részesülnek: ezzel a programmal ez megoldhatóvá válna.

A hullámtéri turizmus már a rajkai zsilipnél elindulhatna, ám ez nem befolyásolná a dunakiliti tározótér későbbi hasznosítását. A jachtturizmus számára Rajka, Dunakiliti és Ásványráró lehet potenciális kikötőhely, a vízi turizmusnak a töltés mellett kialakított kempingek nyújthatnak szolgáltatásokat. A tanulmány összeállítói javasolják a töltés tetején egy kerékpárút kialakítását is.

Határátkelő és sétahajózás

A Felső-Szigetközben a tározótér, a Duna menti hullámtér a Mosoni-Duna, valamint a Zátonyi-Duna és a Mosoni-Duna összekötő vonalában tervezték az ökológiai folyosó kialakítását. A szakértők úgy látják: Felső-Szigetközben igény van egy határátkelő megnyitására. Ilyen lehetőség a rajkai zsilipnél és a dunakiliti duzzasztóműnél lehet. Idegenforgalmi célból támogatandó a dunakiliti hajózsilip üzembe helyezése. Igény van sétahajózás megvalósítására Dunacsúny és Dunakiliti között. Közép-Szigetközben az ökológiai folyosó gerincét északon a Duna hullámtere, délen a Mosoni-Duna adja. A két rendszert a Nováki- és a Hédervári-csatorna mentén szeretnék összekötni.

A mentett oldali vízpótló rendszerek rehabilitációja az Alsó-Szigetköz hatékony vízpótlása miatt lehet fontos, hisz Alsó-Szigetköz leginkább rászorult a vizes élőhelyek rehabilitálására. Itt meg kell kezdeni a patkányosi mellékágrendszer rehabilitációját és a mentett oldali vízpótló rendszer kiépítését.

Kishajóforgalom beindítása

A Mosoni-Duna környezete egyedi fejlesztési elképzeléseket is igényel. A Duna elterelése után kedvezőtlen vízi állapotok a vízi turizmust hátráltatták. Csak a vízpótlás után várható kedvező jövőkép. A Mosoni-Duna az európai vízi turizmus útvonala, egyben az ökológiai folyórehabilitáció mintaterülete. Itt kettős stratégiai célt fogalmaztak meg: a környezetminőség javítását és a térség egységes idegenforgalmi szerepének erősítését.

A Mosoni-Dunán a nemzetközi kishajóforgalom beindítása határforgalmi feltételeinek megteremtésére hívják fel az önkormányzatok figyelmét. Az üzemvízcsatornán az erős hullámzás nem engedi a kishajóforgalmat (lehetetlenné téve ezáltal a Bécs és Budapest közötti jachtozást), ám a Mosoni-Duna erre alkalmas lehet. Szükség van a kerékpárút és a termál- és a falusi turizmus fejlesztésére.

Pénz nélkül nem megy

Juhász József, Hédervár polgármestere elmondta: már az 1991-es kormányrendelet is foglalkozott a szigetközi területfejlesztéssel.
– Évek óta egy helyben járunk ebben a kérdésben. Hiába vannak megfontolandó koncepciók ebben a tanulmányban, ezek megvalósításához rengeteg pénzre lenne szükség. Talán az uniós pályázatok jelenthetnek majd megoldást. A vízi turizmus fellendítésére jó ötlet lenne a Duna és a Mosoni-Duna összekötése a két csatornával, ám jelenleg egyikben sincs víz – mondta a polgármester.
Széles Sándor máriakálnoki polgármester szerint a tanulmány elkészítésében a helyi önkormányzatok és civil szervezetek nem kaptak elég szerepet.

– Az eddigiekhez hasonlóan ez is inkább egy ránk erőltetett vélemény: mindig alkalmazkodnunk kellett a fővárosban történtekhez. Ráadásul már nem teljesen aktuális az egyeztetési anyag: a nemzeti park kérdése lekerült a napirendről. Emellett egyelőre nem látjuk, ezekhez a elképzelésekhez milyen feltételrendszereket biztosít a kormány.
A tanulmány hét kisebb fenékküszöb megépítését javasolja a Szigetközben: kettő Dunakiliti és Dunasziget között, kettő Dunasziget és Kisbodak között, egy Dunaremeténél, egy Lipótnál és egy Ásványrárónál lenne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százhúszmilliós mínusszal kezdenek

Háromszázkilenc első évfolyamos hallgató tett fogadalmi esküt a mosonmagyaróvári egyetemi kar… Tovább olvasom