Kisalföld logö

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 3°C | 7°C Még több cikk.

Társasági (terület)vadászat a Szigetközben

Nyolc szigetközi önkormányzat határát érintő vadászterület tulajdonosai és vadászai kezdeményezték, hogy a jövőben a vadászati jog gyakorlásában részt kívánnak venni.
Szeretnék megváltoztatni a vadászat feltételeit, valamint gyakorlóját és jelenlegi képviselőjét – a Kisalföldi Erdőgazdaság Részvénytársaságot – is visszahívnák. Nemrégiben egy szigetközi vadászterület vadászati közösségének közgyűlésével kapcsolatos egyeztető tárgyaláson vett részt nyolc szigetközi önkormányzat jegyzője. Pket a helyi földtulajdonosok hatalmazták fel, hogy érdekeiket képviseljék itt, a kialakult helyzetre és a tulajdonosi kezdeményezésre reagálva.

Ezen elhangzott: az érintett önkormányzatok határain belül lévő vadászterület tulajdonosai és vadászai egybehangzóan kezdeményezik, hogy a vadászati jog gyakorlásában a jövőben részt kívánnak venni. Kérik, hogy a vadászati tulajdonosi közösség változtassa meg a tevékenység módját, feltételeit, továbbá a képviselőjét és a gyakorlóját.

A tárgyaláson nem mindennapi összefogásuknak adták tanújelét: a jelen lévő jegyzők egyhangúlag támogatták a tulajdonosok és a vadásztársaságok indítványát.

A jelenlegi képviselő, a Kisalföldi Erdőgazdaság (KAEG) Rt. által összehívandó legközelebbi tulajdonosi közgyűlésen állást foglalnak a vadászati jog gyakorlójának visszahívása mellett.
Azt kifogásolják, hogy a szervezeti működési szabályzatba foglalt pont, miszerint a helyi tulajdonosokat a vadászati lehetőségekhez juttatják, a gyakorlatban nem valósult meg. Megállapodtak: a Felső-Szigetközben hamarosan megalakítandó társaságot képviselőjükként választanák meg, s a vadászati jogot is ráruháznák.

Tizenegyezer hektárról van szó

Információink szerint az újonnan megalakuló társaság azt akarja, hogy a vadászati jog – az eddigi gyakorlattól eltérően – a szigetközi vadászokat illesse majd meg. Felröppentek olyan információk is, miszerint a vadászati jogok jelenlegi tulajdonosa nyolc-kilenc külföldi vadásznak bérbe adta az egész, összesen tizenegyezer hektáros területet Rajkától egészen Dunaremetéig. A Kisalföld úgy tudja: a KAEG jelenleg az összes terület 24 százalékos állami tulajdoni vagyonkezelője, a többségi tulajdon magánkézben van. Ha a magántulajdonosok a megalakuló társaság mellé állnak, akkor az őket megillető vadászati jogokból ők is részesülhetnek.

Érvényesíteni a helyiek érdekeit

Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere szerint nem a Kisalföldi Erdőgazdaság ellen harcolnak, hanem azért, hogy a helyi vadászok több lehetőséghez juthassanak.
– A jelenlegi szabályozás a vadászati jogot a földtulajdonhoz köti – kezdte a polgármester. – A helyi vadásztársaságok a földtulajdonosoktól meghatalmazást kaptak, hogy képviseljék érdekeiket a megbeszélésen, a harminc hektárnál kisebb területtel rendelkezőket pedig a települési jegyző képviselte. A környéken főleg tulajdonosokból alakult társaságok részéről – például Dunakilitin és Rajkán – egyre nagyobb az igény, hogy ezek a helyi szervezetek vadászati jogokra tarthassanak számot. Ezt nem területosztásokkal, hanem a vadászati jog gyakorlójának megváltoztatásával képzelik el.

A vadásztársaságok, a települési önkormányzatok és a földtulajdonosok most törvényes módon kezdeményezték a képviselőnél, hogy mihamarabb hívja össze a közgyűlést, s ezeket a témákat foglalja a napirendi pontok közé. Ezt levélben meg is fogalmaztuk, s a jövő héten az érintett polgármesterek is tartanak egy megbeszélést ebben az ügyben. Bár a vadászati joggal kapcsolatos lehetőségeket a KAEG nem tette nyilvánossá, szeretnénk, hogy a vadászatból származó bevételek helyben maradjanak. Ehhez persze a helyi vadásztársaságok együttműködésére is szükség van – mondta Szokoli Sándor.

Helyi társaság jobb lenne

Stipkovits Pál mosonmagyaróvári polgármester is aláírta a szándéknyilatkozatot és támogatásáról biztosította az érintett önkormányzatok kezdeményezését.

– A földtulajdonosok többsége szeretné, ha „kezébe vehetné végre saját ügyeit" – kezdte a polgármester. – Lehetőség szerint helyben működő társaság kapná meg a vadászati jogot, s így az érdekeiket jobban tudnák érvényesíteni. Beszéltem a Kisalföldi Erdőgazdaság vezérigazgatójával, aki nyitott volt a kérdés megoldását illetően. A közgyűlés összehívását kezdeményeztük, s ha a KAEG-nek nem sikerül a feszültséget addig a helyi vadászokkal csillapítaniuk, akkor szeretnénk, ha átadnák vadászati jogukat – mondta Stipkovits Pál.

Ne külföldiek vadásszanak

– Ez az egyetlen esély, hogy a településeken belül maradjon a vadászat joga – mondta Schmatovich Mátyás bezenyei polgármester. – A helyiek szeretnék a vadászat jogát kézben tartani és racionálisabb tevékenységet folytatni. Településünkön különösen sok a vadkár, s a gazdáknak és a vadászoknak is sok a gondjuk a Kisalföldi Erdőgazdasággal. Szeretnénk, ha nem külföldiek vadásznának itt, bár tudjuk, hogy a KAEG részéről kemény ellenállásra számíthatunk. Tudomásom szerint minden érintett polgármester támogatja a kezdeményezést, így nagyobb esélyt látok céljaink elérésére – állítja a polgármester.

Folyamatban lévő ügy

Törzsök Gyula, a Kisalföldi Vadásztársaság elnöke nem nyilatkozhatott az ügyben. Dr. Magas László, a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a polgármesterek írásbeli megkeresésére már válaszoltak, ám mivel még folyamatban lévő ügyről van szó – ami véleménye szerint nem tartozik lapunkra –, nem kívánt nyilatkozni a kezdeményezésről.

Meghatalmazást gyűjtenek

Információink szerint már a KAEG részéről is elkezdődött a szavazatvadászat: a szigetközi földtulajdonosok körében meghatalmazást gyűjtenek, hogy a vadászati jog továbbra is őket illesse meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balesetveszélyes vadgesztenyesor

Az elmúlt napokban indult meg Mosonmagyaróváron a betegnek és veszélyesnek ítélt fák kivágása. A… Tovább olvasom