Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Tablókon Lébény három évszázada

1832-ben kapott mezővárosi rangot Lébény-Szentmiklós – erről is láthatunk dokumentumokat a szerdán a helyi közösségi házban nyílt tárlaton.
„Mi nem hisszük, hogy Lébény várossá vált volna augusztus 20. óta. Mi azt szeretnénk remélni, hogy ha élni tudunk a státus adta lehetőségekkel, akkor tényleg várossá tudunk válni" – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kiszeli Lajos alpolgármester.

– Van, akit ez a téma nem foglalkoztat, de olyan is akad, aki e rangtól azonnali, gyors és pozitív változást remélt, követelt. Mi azt szeretnénk, amint azt korábban is elmondtuk, hogy a városi státusból adódó lehetőségeket hasznosítani tudjuk a közösség érdekében. Ennek egyik állomása, hogy a napokban avatták fel az új katasztrófavédelmi őrsöt, mely a központi funkciónkat erősíti – fogalmazott az alpolgármester, akit a szerdán nyílt helytörténeti kiállítás kapcsán faggattunk.
A helyi közösségi ház ad otthont annak a levéltári és a Hansági Múzeum dokumentumait felvonultató tárlatnak, mely három évszázad történéseit tömöríti.

Kiszeli Lajos már megírta a Lébény könyve folytatását.
Kiszeli Lajos már megírta a Lébény könyve folytatását.

– A levéltári és múzeumi anyagokat hat vitrinben helyeztük el és huszonegy fali tablót állítottunk ki (utóbbiak helyben maradnak) Lébény három évszázadáról. Kezdve az 1713-ból származó céhlevelekkel, egészen az idei várossá avatás dokumentumaiig – tudatta Beregszászi Balázs segédlevéltáros. Érdekesség az egyébként a Hansági Múzeumban őrzött Lébényi krónikáskönyv, amelyet a tizenhetedik századtól az 1850-es évekig vezettek, a település fontosabb eseményeit rögzítve. A tablókon láthatjuk az 1832-es mezővárosi státusszá alakulás írásos anyagait. Kiszeli Lajos, aki a 2008-ban megjelent Lébény könyve helytörténeti könyv szerzője, elmondta: Zichy Károly, Lébény-Szentmiklós birtokosa gazdasági megfontolásból kérte e státust, mert ez például vásártartási joggal is járt. A mezővárosi rangot a település 1870-ben, a közigazgatási reformot követően veszítette el.

A kiállításra visszatérve: a településen 1841-ben pusztító tűzvész 51 lakóépületet emésztett porrá, ezért a környékbeli települések pénzbeli és terménybeli adományairól készült listát szintúgy láthatjuk, mint a lébényiek adományait például a mai mosonmagyaróvári piarista iskola elődjének. Az egyesületi iratok közt találjuk a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület 1882-es alapító okiratát, de a római katolikus és evangélikus iskola építési terveit is kiállították. A tárlat az első és második világháború áldozatainak is emléket állít. Kiszeli Lajos megerősítette: a korábbi helytörténeti könyv 2006-ig kalauzol, hamarosan a folytatást is olvashatjuk. 
 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tavasszal szűk egy kilométeren aszfaltoznak

Kilencszáz méteren új aszfaltot kap a Régi vámház tértől a 150-es főút egy része. A forgalmi rend is… Tovább olvasom