Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Szlovák felvásárlók nevesítetlen földekre

Mosonmagyaróváron nemrégiben szlovák „üzletemberek” jelentek meg, hogy birtokokat vásároljanak.
Kapósak a szlovákiai földek.
Mosonmagyaróváron nemrégiben szlovák „üzletemberek" jelentek meg, hogy a nevesítetlen szlovákiai földek magyar örököseitől megvásárolják birtokaikat. Jó néhány itteni nyugdíjas nem is tud földjeiről, így áron alul adhatják el azt. Nevesíteni jövő szeptemberig lehet a birtokokat, utána az „az államra száll".

Önkormányzati tulajdonba kerülnek jövő szeptemberben azok a nevesítetlen szlovákiai földterületek, melyek örökösei addig nem jelentkeznek a kataszteri hivatalban. Az egyre bővülő listán jelenleg tizenöt dél-szlovákiai járás százhetvenezer egykori földtulajdonosának neve olvasható a világhálón.

Időközben Mosonmagyaróváron és környékén – egy lista alapján – szlovákok keresik fel a nevesítetlen földtulajdonnal rendelkező örökösöket, s birtokaikért cserébe – valószínűleg jócskán áron alul – készpénzt ajánlanak. Akik nem is tudtak a szüleik kitelepítésekor hátrahagyott területekről, örülnek a „talált pénznek", ám így jócskán értékük alatt adják el szlovákiai birtokaikat.

„ Másfél milliót adnának a szlovákok"

A mosonmagyaróvári Házi Sándort nemrégiben nagy meglepetés érte, amikor két szlovák férfi kereste fel őt lakásán. Mint mondja, másfél millió forintot ajánlottak fel szüleitől megörökölt oroszvári ingatlanáért.
– Váratlanul ért a megkeresés, hisz nem is tudtam erről a területről – meséli a férfi. – Szüleimet 1949-ben költöztették át a településről, cserébe házat kaptak Baranyában. Emiatt úgy gondoltam, semmilyen járandóságunk nem maradt odaát.

A szlovákok – akik egyébként nem csak hozzám jöttek, hisz egy listával a kezükben járták a környéket – olyan jogi nyomtatványt tettek elém, amiből világosan kiderült, nevetséges összeget kínáltak a területért: másfél millió forintot három hektárért. Utánajártam a dolgoknak: a tulajdoni lapot hamarosan beszerzem, s a telekkönyvi kivonatot harminc napon belül küldik.

„ Bár ellentmondásos híreket hallottam a nevesítésről, reménykedem, hogy ha valóban megillet bennünket az a földterület, akkor sikerül érvényt szereznem járandóságomnak."

Bonyolult procedúra, de megérheti

Aki megpróbálkozik ősei birtokainak nevesítésével, annak több hivatali szinten kell próbálkoznia, hogy eljusson a hagyatéki eljárásig. Ez utóbbi ráadásul nem ingyenes. Elsődleges feladat az illetékes kataszteri hivatal telekkönyvi nyilvántartását megkeresni, vagy az interneten közzétett listát figyelni (www. hhrf.org/szabadujsag). Ha megtalálták a földet, ki kell kérni a tulajdoni lapot, majd el kell indítani a hagyatéki eljárást. Ezt az illetékes járási bíróságra tett beadvánnyal lehet kérvényezni, jó néhány mellékletet csatolva. A hagyaték értékét – így az eljárás költségét is – az elhalálozás időpontjában érvényes tarifák szerint számolják ki.

Szlovákiai magyar ügyvédek segítenek

A földek nevesítése ügyében már Magyarországon is egyre nagyobb a „mozgolódás". Múlt héten a fővárosi Magyarok Házában tartottak megbeszélést a témáról, amelyen két szlovák ügyvéd vázolta a helyzetet. Sőt, már a megyében is felkarolta egy magánember az ügyet. Gutay Gyulához jó néhányan fordultak már segítségért. Mint mondja, ilyen esettel – amikor szlovák „üzletemberek" már most vételt ajánlottak a magyar örökösöknek – még nem találkozott. Ő elsősorban azt tanácsolja, hogy szlovákiai magyar ügyvédhez forduljanak az örökösök: több járásban – pozsonyi, komáromi, galántai – ismert ügyvédek elérhetőségében segít a lehetséges földtulajdonosoknak (Gutay Gyula telefonszáma: 96/413-034).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szlovákia bármikor kitehetné a natúrparktáblát

December elején Lipótra látogat a szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter, ahol Persányi Miklóssal is találkozik. Miklós László szerint ők bármikor natúrparkká nyilváníthatják a Csallóközt (Szigetközre 2005–re ígérték ezt a lépést), ám a dunai vízhozam és Bős ügyében „nem tükörképe egymásnak” a két ország álláspontja. Tovább olvasom