Kisalföld logö

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 19°C | 32°C Még több cikk.

Szlovák-magyar megállapodás a natúrparkról

Persányi Miklós magyar és Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter keddi pozsonyi találkozóján megállapodott: közös natúrparkot létesítenek Szigetköz–Csallóközben.
Vízmegosztási kérdésekről csak áprilisban esik szó: Magyarország az uniós csatlakozás hozta vízkeretirányelvek után vár több vizet a Dunába, Szlovákia minisztere elsősorban a szigetközi ágrendszer talajvízszint-emeléséről beszél. A két miniszter a pozsonyi megbeszélések után a határszéli Dunacsúnyba sietett. Itt tájékoztatást kaptak szlovák szakemberektől az ottani tározó működéséről, valamint a csallóközi és a szigetközi ágrendszer helyzetéről. Ezután a dunai ártér természetvédelmi területeit keresték fel, majd a bősi erőműnél fejeződött be a közös program.

A közeljövőben felgyorsulnak az események a bősi erőmű és a vízmegosztás kérdésében a magyar–szlovák tárgyaló felek között. Ennek első lépését, a tegnapi pozsonyi és dunacsúnyi megbeszélést – melyet április 13-án egy újabb szakmai delegációs tárgyalás követ – értékelte lapunknak a két környezetvédelmi miniszter.

„ Nem érdemes szaporítani a nemzeti parkokat"

– Természetvédelmi és vízügyi kérdések voltak a tegnapi megbeszélés napirendjén – kezdte Persányi Miklós. – Megegyeztünk abban, hogy létesítünk egy szlovák–magyar natúrparkot a Szigetközben és a Csallóközben. Mindkét oldalon kezeljük majd a védett területeket. A Natúra 2000 programban érintett területeken – amikor azok a két határon összeérnek – közösen lépnek fel a szakembereink.

Hulladékgazdálkodásról is esett szó: az uniós csatlakozás után harmonizáljuk a határokon átszállított hulladékok rendszerét, nehogy valamelyik ország hulladékimportőrré válhasson. A vízügyi együttműködésben pedig küszöbönáll egy új határvízi egyezmény aláírása.

– Hogyan folytatódnak a vízmegosztási tárgyalások?
– A magyar vélemény ebben kérdésben egyértelmű, ettől nem szeretnénk eltérni: az ágrendszerbe lényegesen nagyobb mennyiségű vizet kell biztosítani. A magyar kormány egyértelműen megfogalmazta: nem szeretne újabb vízlépcsőt létesíteni a Dunán. Rengeteg egyéb technikai részlet van, amit tisztázni kell, hisz itt jelentős költségekről és ökológiai hatásokról van szó. Bős ügyében a tárgyalások már hosszú ideje folynak, de láthatóan semmilyen eredményre nem vezetnek.

„ Az uniós csatlakozás jó alkalmat biztosít arra, hogy legyenek közös rendező elvek: ilyen a vízkeretirányelv, mely a vizek jó ökológiai állapotának biztosítását írja elő. Ha egy adott területen nincs elegendő víz, ott erről nagyon nehéz beszélni. Azt kell kidolgoznunk, hogyan lehet kedvező ökológiai állapotot elérni ebben a régióban."

– A szigetköziek többsége csalódott és dühös amiatt, hogy nem lesz nemzeti park a térségben. Mi volt ennek az akadálya?
– Magyarországon van egy nemzeti parki hálózat, amit elsősorban az ökológiai értékek karaktere határoz meg. Annak nincs akadálya, hogy egy nemzeti park irányítsa a területet, hisz most is ez történik: a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatósága végzi el az itteni teendőket. Ahhoz, hogy ilyen szervezeti egység létrejöjjön, jelentős költségvetésre is szükség van.

Nálunk nem nemzeti parkból van kevés, hanem az igazi, modern módon működő nemzeti parki tevékenységből. Ilyen kis országban, mint a miénk, lehetne kevesebb ilyen természetvédelmi forma is: szaporítani nem érdemes. Az előnyt, amit ez az állapot jelent, a natúrpark is biztosítani tudja. Fontos, hogy a szlovák és magyar területek, szakemberek összehangoltságát biztosítani tudjuk.

„ Nem rajtunk múlt"

Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter úgy véli: rajtuk nem múlt a nemzeti park létrejötte.

– Nekünk a nemzeti park ellen sem volt semmi kifogásunk. A szakembereink feltérképezték az itteni értékeket. Megvizsgáltuk, mely részeket lehetne besorolni nemzeti park kategóriába: találtunk is ilyet, sőt, meg tudtuk volna tenni, hogy nemzeti park legyen a mi oldalunkon. Azonban nincs kifogásunk bármilyen más kategória ellen sem. A nemzeti park létrejöttéhez jogi változás nem kell, megegyezésen múlik minden.

– Lát esélyt kompjárat indítására vagy híd felállítására Szigetköz és Csallóköz között?
– Korábban szó esett arról, hogy Lipót és Bős, valamint Dunasziget és a szlovákiai Doborgaz között komp járhatna. Ezek a projektek egyelőre félbemaradtak, ám mi nem vagyunk ellene – csak pénz kérdése az egész.

– Miről folytatódhatnak a tárgyalások?
– Bős és a vízmegosztás kérdésében az alapvető kérdés a szigetközi szakasz talajvizeinek visszatöltése. Áprilistól minden bizonnyal ezekről a tanulmányokról esik majd szó. Minden ilyen találkozáson azonban felvetődnek a jogi kérdések is.

„ Semmiféle hátrányt nem szenvednek"

Haraszthy László helyettes államtitkár, a Szigetközi Nemzeti Park előkészítő bizottságának elnöke szerint a természeti folyamatok hiánya miatt nem lehet egyelőre nemzeti park a Szigetközben.
– Remélhetőleg rendeződik végre a vízmegosztás kérdése, s a térségbeli erdők átalakítása is várhatóan hosszú folyamat lehet. Nem az a célunk, hogy a társadalmat irritáljuk a nemzeti park létrehozásának hosszú előkészületével.

Mi készek lennénk, a természeti folyamatok hiánya miatt azonban nem lehet ezt megvalósítani. A helyiek semmiféle hátrányt nem szenvednek emiatt, a natúrpark részeként ugyanolyan jó pályázati lehetőségek kínálkoznak majd az Európai Unióban is – mondta el a helyettes államtitkár a Kisalföldnek.


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cél a nemzeti park létrehozása

A terület fejlődéséhez, az idegenforgalmi és kulturális értékek megőrzéséhez, valamint EU-s források… Tovább olvasom