Kisalföld logö

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 19°C | 34°C Még több cikk.

Szigetközben nem divat az ökogazdálkodás

Szigetköz alkalmas lenne az ökogazdálkodásra mégis csak néhány biogazda van.

Bár erősödik hazánkban az ökológiai termelés, a legtöbb bioélelmiszert még mindig külföldre exportáljuk. Szigetközben csak néhány minősítés nélküli biogazda van. Aki így akar termelni, annak két évig tart az átállás.

Aki biogazda akar lenni....

Ha valaki biogazdálkodásra adja a fejét, számíthat arra, hogy néhány évig csak veszteséget hoz vállalkozása. Aki a piacra akar termelni, annak először szerződést kell kötnie a két magyarországi hatóság valamelyikével. Ekkortól két év az úgynevezett átállási időszak, amikor a szántóföld talajából kiürülnek a szermaradványok. Évente kétszer ellenőrzik, hogy a gazda valóban nem használ-e tiltott anyagokat, például műtrágyát. Ha letelt a két év, megszerezheti az ökológiai minősítést: ekkor már csak évi egy ellenőrzést tartanak a hatóságok.

15–20 milliárdot hoz a „termés"

Hazánkban gyenge belső kereslet és tőkehiány jellemzi a bioélelmiszer-szektort. Az összes mezőgazdasági terület mintegy 2,2 százalékán folyik ma ökológiai művelés. Tavaly 1583 gazdálkodó 128 ezer hektáron termelt bioélelmiszereket, 273 vállalkozás dolgozta fel ezeket. A megművelt területek közel fele szántóföld, amin leggyakrabban kenyérgabonát termelnek. 160 gazdaság foglalkozik állattenyésztéssel, főleg szarvasmarhával és juhval. Százhatvankilenc méhész állít elő biomézet. A szektor éves teljesítményét 15–20 milliárd forintra taksálják. Gondot jelent, hogy a hazai termelés több mint nyolcvan százaléka a külpiacokra megy. A hazai bioélelmiszer-fogyasztás 6–7 milliárd forint, így jelentősen függnek a termelők a külpiactól.

Jó adottságok, de kevés gazda

Dr. Roszik Péter, a Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke elmondta: a szigetközi terület alkalmas lenne ilyen növénytermesztésre, de nagyon kevés itt a biogazda. Győr környékén már jóval többen minősítették magukat. Megyénk egyébként a legjobb adottságú terület talajminőségi szempontból is és az ökoterméket feldolgozó üzemek számában is. Információink szerint a Szigetközben akad olyan biogazda, aki saját fogyasztásra termel, van pedig, aki egyelőre minősítés nélkül árulja termékeit. Győrben öt, Sopronban három biobolt van: a legtöbb helyen elsősorban gluténmentes élelmiszert árulnak, általában pékárukat. A Szigetközi–Csallóközi Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmányában kiemelten foglalkoznak a biotermesztés lehetőségével: „A biogazdálkodás az erdősítés nélküli pufferterületeken a lehetőségek szerint kiemelten ösztönözendő." A tanulmány megállapítja: a nemzeti parknak ki kell dolgoznia a házikertek környezet- és természetbarát termesztési promóciós programját is.

Virágzó iparág Szlovákiában

Szlovákiában is virágzik a bioélelmiszerek termelése és értékesítése: 200 üzem 100 ezer hektáron állít elő biotermékeket: két éve még csak 53 ezer hektáron folyt bioélelmiszer-termelés északi szomszédunknál. A bioüzemek nagy része Szlovákia keleti és északi részén található, ahol szinte nincsenek ipari üzemek. A bioélelmiszerek termelését az EU is szorgalmazza. Még néhány éve a teljes szlovákiai termelést exportálták, jelenleg már Szlová-
kiában is nagy piaca van ezeknek, és a kereskedelmi láncok is árusítanak ilyen termékeket: igaz, Szlovákiában is 30–50 százalékkal drágábbak, mint a hagyományos élelmiszerek.

A biotermékek árai:

alma 350–700 forint/kg                                            
kígyóuborka 350 forint/darab                                          
brokkoli 600 forint/kg                                              
kelkáposzta 350 forint/kg
liszt 180 forint/kg
tojás 40 forint/db
akácméz 1600 forint/kg
vörösbor 1200 forint/üveg
pí víz 350 forint/ fél liter
élesztő nélküli tönkölybúza kenyér 350 forint/fél kg
élesztő nélküli rozskenyér 350 forint/0,75 kg 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fizetős lehet az M1-es a határig

A jövő évi sztrádadíjemeléssel együtt jelentette be Kóka János gazdasági miniszter, hogy fizetőssé kívánják tenni az M1-es autópálya Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom közti szakaszát. A tárcavezető indoklása szerint Magyarországon 30 százalékos a díjmentes autópálya-szakaszok aránya. A bejelentés óta tömegével érkeznek a felháborodott lakók panaszai a városházára. Tovább olvasom