Kisalföld logö

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 19°C | 30°C Még több cikk.

Százmilliós árbevétel-kiesés erdőcserékkel

A nemesnyárasok őshonos fajokra való teljes „lecserélése” a Szigetközben és a Hanságban éves szinten akár több száz milliós árbevétel-kiesést is okozhat az erdőgazdaságnak. Az igazgató nem érti, hogy komoly szakmai indokok nélkül miért „üldözik” ezt a fafajt.
Dr. Magas László vezérigazgató Dr. Magas László
A Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. mint a szigetközi erdők kezelője védelmébe vette a nemzeti park akadályaként feltüntetett nemesnyárasokat. Véleményük szerint az erdészeti tudomány – azon belül a nemesítés – eredménye ez a fafaj, melyet a nagyobb produktum érdekében jól ki lehet használni.

Dr. Magas László, a részvénytársaság vezérigazgatója szerint, ha kizárólag őshonos fákat ültetnének a Szigetközbe, akkor itt nem lehetne gazdaságosan termelni.

Nem voltak őshonos fajok

– Társaságunk összes erdőterülete 31 ezer hektár, ebből mintegy 12–13 ezer a nemesnyár – kezdte a vezérigazgató.

– Ez a fafaj jó termőhelyen rendkívül gyorsan nő, és 25–30 év alatt fordul termőre (vagyis ekkor lesz vágásérett), szemben a lassan növő, úgynevezett őshonos fafajokkal. Mi a Szigetközben tízéves üzemterv szerint gazdálkodunk, minden hatósági előírást betartva. Ezen tervek alapján az átalakítási folyamat már elkezdődött. Ez rendkívül lassú folyamat, felgyorsítani súlyos szakmai hiba lenne.

Szerintem legalább száz év kell ahhoz, hogy teljesen lecserélődjenek az itteni nemesnyárasok. Persze azon sem csodálkoznék, ha néhány évtized múlva megint más szemlélet lesz uralkodó ebben a kérdésben, és majd a mai erdészeket marasztalják el, hogy miért irtották ki a nyárasokat. Sok természetvédő szemét a nemesnyár és az akác hallatán zöld hályog borítja el. Sajnos, szakmai vitát nem lehet velük folytatni. Nem értem, hogy miért kell hivatalból üldözni ezt a fafajt, hiszen az itteni nemesnyárasokat egészen más termesztési technológiával neveljük, mint például Olaszországban. A dús vegetáció miat t rendkívül gazdag az aljnövényzete, rovar- és madárvilága.

„ Hibás szemlélet az őshonos fajok visszakövetelése, hiszen a Szigetköz nagy részén nem voltak őshonos fajok, itt legelők és gyepek voltak."
– Ugyanakkor megértem a szigetközi önkormányzatokat, akik többletforrást remélnek a nemzeti park létrehozásától, de véleményem szerint ezért nem szükséges kiirtani ezt a fafajt.

Több száz milliós kár évente

– Éves szinten 100–110 ezer köbméter nemesnyárast termelünk ki. Egy hektáron az éves növedék legalább húsz köbméter (egy kitermelt fa ára, köbméterenként 8–10 ezer forint). A kevésbé értékes, ám a természeti követelményeknek jobban megfelelő hazai nyár növedéke legfeljebb tíz köbméter évente. A nemesnyárasok kiszorítása már most is folyik. Kezdetekkor az évi kétszázezer köbméter növedék az őshonos fafajok „visszatelepítésével" a felére csökkenhet. Ráadásul ez utóbbi faanyag értéke is jelentéktelen. Éves szinten akár több száz milliós árbevétel-kiesést is okozhat a nemesnyárasok teljes kiszorítása. Gondoljuk el, ha mindenhol például tölggyel – melynek száz év a vágáskora – erdősítünk, a lecserélt erdők helyén még 30 év múlva is szinte csak csemetét látunk. Ekkor pedig az erdészeken fogják keresni a szigetközi erdőket.

Korlátozás kárpótlás nélkül

– Más védett területek bevonásával az erdőgazdaság munkájában további korlátozások is lehetségesek. A korlátozások többletterhére ez idáig több pénzt nem kapott a gazdálkodó. A természetvédelmi törvényből adódóan a védett erdőterületek különböző korlátozás alá esnek. Például nem akkor vágjuk ki a fát, amikor az optimális lenne: ha úgy adódik, meg kell várnunk, amíg elköltözik onnan a szürke gém. Nem égethetjük el a vágástéri hulladékot, nem vegyszerezhetünk a rágcsálók ellen, s egyszerre maximum három-öt hektár fát termelhetünk ki.

Ha itt nem, akkor hol?

– A nemzeti park kérdéséről az a véleményem, hogy minden csak pénz kérdése. Magyarország eddig is már erején felül áldozott nemzeti parkokra. A kérdés csak az, hogy tud-e még újabb áldozatot hozni. Szerintem a vízmegosztás rendezése előtt felesleges nemzeti parkról beszélni. Egyetértek a környezetvédelmi szakemberekkel abban, hogy vannak az országban olyan területek, amelyeknél a természeti érdeket nem szoríthatja háttérbe a gazdasági érdek. A Szigetköznek is vannak ilyen részei. Sőt, azt is elfogadom, hogy az egész ilyen, csak akkor tudomásul kell venni, hogy itt nem lehet gazdaságosan termelni. De ha itt nem lehet, akkor hol? – tette fel a kérdést dr. Magas László vezérigazgató.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az új megrendelők vevők a minőségi munkára

A mosonmagyaróvári szociális foglalkoztató jelentős változáson ment keresztül. A munkahelyek és a… Tovább olvasom