Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Szakértői vétó a folyók összekapcsolására

A Duna és a Mosoni–Duna összekötése Rajkánál vihart kavart: a vízügyi hatóság nem adott ki elvi vízjogi engedélyt.
A Duna és a Mosoni–Duna összekötése Rajkánál vihart kavart: két ellentétes szakértői vélemény után a vízügyi hatóság nem adott ki elvi vízjogi engedélyt. A Szigetközi Vízpótló Rendszer Üzemelési Bizottsága pedig támogatta a tervet, amely a már elvi engedéllyel rendelkező Mosoni–Duna rehabilitációjához és a közös nemzeti park kialakításához is illeszkedne.

A Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft. – a Computechnik Kft. megbízásából – kérelmet és tervdokumentációt nyújtott be az elsőfokú vízügyi hatósághoz a Jónási-Duna-ág rehabilitációjának tervezésére vonatkozó elvi vízjogi engedély kiadására. A hatóság ezt természetvédelmi indokok miatt határozatában elutasította. A természetvédelmi kérdések eldöntéséhez a hatóság szakértőként megkereste a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságát, mely nem támogatta a fejlesztések engedélyezését.

A fellebbezés során megállapították azonban, hogy az eljáró hatóság nem tartott be bizonyos szabályokat a szakértő kirendelésével kapcsolatban. Nem volt biztosítva az ügyfél joga a személyét illető javaslatra: arra, hogy kérelmére esetleg mást kirendeljenek, s a szakértői vélemény megismerésére és észrevételek tételére sem. A jogszabálysértések miatt az elutasító határozatát visszavonta a hatóság, s ismételt vizsgálatot rendelt el. Újra a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságára került az ügy: nekik kellett eldönteniük, hogy az elvi vízjogi engedély kiadása természetvédelmi érdekeket sért-e.

„ Ökológiai terhelés"

A szakértői vélemény megállapította, hogy az érintett terület a Natura 2000 ökológiai hálózat része: ennek állapotát károsan befolyásoló fejlesztések nem engedélyezhetők. A terv előzménye, hogy a Szigetközi Vízpótló Rendszer Üzemelési Bizottsága korábban úgy döntött: támogatja a Mosoni-Dunába átadott, időnként „felesleges" vízmennyiségnek a Jónási-ágon a Dunába történő visszavezetését, s az ehhez szükséges beavatkozásokat. Ez egy többcélú rehabilitáció keretében valósulna meg: a Duna és a Mosoni-Duna időszakos kapcsolatának megteremtése, Jónási- és Kisjónási-mellékág rehabilitációjával, jachtkikötő és beléptetőhely kialakításával.

A szakértő megállapította: a „deklaráltan jó célokat szolgáló" terv több lényeges kérdésben nem tud megfelelő és az élőhelyet érintő beavatkozások hatását tekintve megnyugtató választ adni. Például a két folyó közötti időszakos kapcsolat csak téli időszakban, jelenleg még nem tervezett hallépcsővel kiegészített bukón keresztül történne. Emellett a Jónási-ág rehabilitációjának fő szempontjait a hajózóút kialakítása szerint határozták meg. Ráadásul az ökológiai állapotot jelentősen terhelnék: a terület egyebek között a rétisas, nagy kócsag és a barna réti héja élőhelye. „A jelenlegi információk nem elengendőek az elvi vízjogi engedély kiadásához" – állt az indoklásban.

A másik szakértő támogatná

A Computechnik Kft. ekkor észrevételként csatolta az általa felkért VTK Innisystem Víz-,Természet- és Környezetvédelmi Kft. szakértői véleményét. Szerintük a Duna medersüllyedésének következtében a hullámtéri medrek, így a Jónási-Duna-ág is kiszáradt: a mederben a mélyebb területeken állóvizes terek alakultak ki, s az átfolyás csak időszakos. A vízpótlás csak árvíznél biztosított. A meder feltöltődött, a szárazföldi vegetáció megerősödött itt. A Mosoni-Duna rehabilitációjának terve már elvi engedéllyel rendelkezik, s ebben is szerepel a Duna mellékágrendszerének és a Mosoni-Duna ökológiai kapcsolatának megvalósítása. Eme szakértői vélemény szerint a terv ezen célokat is kielégíti, a gondokat megoldja, koncepcionálisan illeszkedik a nemzeti parki tanulmányhoz. A szakértői vélemény a tervet kisebb hiánypótlásokkal támogatandónak ítélte, mivel ökológiai folyosó, rehabilitáció, vízpótlás valósulhat meg.

Élőhelyi szempontból így is értékes

Az eljáró hatóság ezt a véleményt elküldte a nemzeti park igazgatóságának észrevételezésre. Ott azt válaszolták: a folyóvízi életterekhez csatlakozó időszakos és állandó vízborítású, átöblítődő állóvízi rendszerek élőhelyi értelemben értékesek. Így nem szükséges minden állóvíz bekapcsolása a mesterségesen átöblíthető vízrendszerbe, ráadásul az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna közötti kapcsolat Véneknél már működik. A nemzeti parki szakértő szerint a Jónási-ág pedig nem zavart terület, melyet terhelni lehetne. Az eljáró hatóság végül elfogadta ezen érveket: a műszaki megoldások természetvédelmi érdekeket sértenek, így a kérelmet elutasította.

Egyező terv a Mosoni-Duna rehabilitációjával

– Felháborít bennünket az engedély megtagadása – mondta Láng István, a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány illetékese, a nemzeti park koncepciójának projektmenedzsere. – A holtág-rehabilitációra vonatkozó kérelem azon a területen a tervezett tározótérben fekszik, melyről éppen a természetvédelem nyilatkozta 5–10 éve, hogy visszavonhatatlanul tönkrement. Amikor születik egy olyan terv, amely bár beavatkozásokkal jár, de stabilizálná a térség helyzetét, hirtelen ismét védeni szükséges. Leginkább a koncepciótlanság a zavaró ebben a hozzáállásban. Az engedélyre benyújtott terv pontosan megegyezik a Mosoni-Duna rehabilitációs tervében foglaltakkal, melyet a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal is támogat. Egyezik a közalapítványunk által készített koncepcióval is, melyet a Szigetköz természeti értékeinek védelme érdekében készítettünk.

A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának a mai napig nincs a Szigetközre olyan átfogó koncepciója, mint közalapítványunknak. Egyre nagyobb tőke jelenik meg a térségben, és ha ennek nem határozzuk meg előre azokat a befektetési útvonalakat, ahol a legkevesebb kárt teszik a térség természeti értékeiben, akkor éppen a Szigetköz természeti értékeit áldozzuk fel. Arról sem hajlandóak tudomást venni, hogy a tervezett beavatkozás mellett jelentős szórakoztatócentrum épül, és az idegenforgalom már most is jelentős: ennek fejlődését nem lehet megakadályozni. A nemzetközi idegenforgalom és elsősorban az ökoturizmus koncentráltan elfordul Rajka előtt Bős felé, megteremtve ott a bevételeket, mi pedig mindehhez önkormányzati és állami kiadásokkal „szolgáltatjuk" a természetvédelmet, bevétel nélkül. Sokkal jobb lenne az idegenforgalmat megosztani, és a természet értékeit egy nagyobb összefüggő, közös szlovák–magyar területen védeni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Készenlétben a jégtörő Dunacsúnynál

Dunacsúnynál a szlovák jégtörő mellett egy magyar hajó is készenlétben áll: néhány napot már dolgozott az itteni szakaszon tizenegy fős legénységével. Döngölőjével a nagyobb jégtáblákat is szét tudja hasítani: megakadályozza a jégdugót, majd egy esetleges jeges árt Pozsonynál. A vízi járművet a szlovákok választották, s fizetik munkáját. Tovább olvasom