Kisalföld logö

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 5°C | 7°C Még több cikk.

Szakemberei mindent tudnak a tejről

A mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet alapjait száz éve Ujhelyi Imre rakta le. Az intézet ma is világhírű, s nagyszabású konferenciával ünnepli jubileumát.
Évszázados: Jubilál az intézmény, amely optimistán kezdi a következő száz évet is.
A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet 100 éves. Az időszak eseményeire május 14-én és 15-én nemzetközi tudományos szimpóziummal emlékeznek. A jubileum alkalmából dr. Unger András igazgatót arra kértük, tekintsük át az egy évszázad legfontosabb eseményeit.

Az alapítás és kezdet

– A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet alapjait Ujhelyi Imre rakta le: 1891-ben állatgyógyászati, 1903-ban tejkísérleti állomás létesült – kezdte az intézetigazgató. – A Tejkísérleti Állomás két laboratóriummal, két irodahelyiségben indult ugyanabban a Lucsony utcai épületben, ahol ma is működik. Lehetőségei 1905-ben kísérleti sajtüzemmel bővültek. A vaj minőségének javítása érdekében az állomás kísérletezett először a tej fölözésével és pasztőrözésével, 1906-tól kezdődött el a tejsavbaktérium színtenyészetek készítése és forgalmazása. Az állomás működésének első szakasza Ujhelyi Imre távozásával zárult le, helyét 25 éven át Gratz Ottó vette át.

A világháború végéig

– Az állomás a vezetőségváltást követően minisztériumi irányítású állami intézményként működött tovább a Lucsony utcában. Jelentős fejlődési szakaszt indított el az 1928. január 1-jén nyitott új kísérleti üzem. A feldolgozott tej mennyisége akkor napi 2 ezer liter volt. 1926 őszén az állomás a Gazdasági Akadémiával közösen megindította a felsőbb tejgazdasági és tejipari szaktanfolyamot, amely több évtizeden át a tejipari szakemberek képzésének bázisát jelentette. Gratz nevéhez fűződik az állomás korszerűsítése, a kutatómunka új alapokra helyezése és fiatal tejipari szakemberek egész sorának nevelése. Szorgalmazására készítették hazánkban az első ementáli sajtot és ő dolgozta ki juhtejből a rokfort jellegű sajt gyártástechnológiáját.

– Az akkor már nemzetközileg is ismert Tejkísérleti Állomás történetében 1930-ban törés következett be. A világválság miatt az állami költségvetésben mutatkozó nehézségek hatására a kísérleti üzem az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ tulajdonába került. Ez évben Vas Károly vette át az intézet vezetését. Tevékenysége első eredményeként 1936-ban az állomás ismét visszanyerte önállóságát. A tejgazdaság minden ágára kiterjedő munkájának fő területét a tejipari mikrobiológiai kutatások képezték: foglalkozott vaj- és sajtkultúrák kérdésével, a vajsavbaktériumok szerepével, a pasztőrözött tejből való sajtgyártás kérdésével.

Tudósi alaposság

Nevéhez fűződik a Vas–Csiszár-féle, ma is világszerte ismert aromareakció. Az állomást 1936 és ’40 között Nyiredy István vezette, aki tejhigiéniai és bakteriológiai kérdésekkel foglalkozott. Irányítása alatt létesült 1937-ben a korszerűen felszerelt technológiai modellüzem. Nyiredyt 1940-ben Csiszár József követte a vezetői poszton, aki igazi, elhivatott tudós alaposságával irányította az intézményben folyó munkát és kutatásokat. Halála után megbízott igazgatóként Tomka Gábor, majd Balatoni Mihály került az állomás élére.

Az államosítást követően

– A tejipar államosításával az intézet feladatköre is megváltozott. A sajt minőségének javítása érdekében szorgalmazta a pasztőrözött tejből való gyártást és elvégezte a legfontosabb hazai félkeménysajtok, úgymint a trappista, Óvári, ilmici, gyártástechnológiájának korszerűsítését és kidolgozta a Lajta sajt előállításának technológiáját is. Az intézet sajtgyártással kapcsolatos tudományos munkájának jelentős eredménye volt egy új típusú magyar keménysajt, a Pannónia kidolgozása. 1959-ben Hunkár Bélát bízták meg az intézet vezetésével, aki azon fáradozott, hogy a mindössze 21 fős intézetet a tejipar igényeinek megfelelően fejlessze. 1962 végén, Hunkár igazgató nyugdíjba vonulása után az intézet vezetését Ketting Ferenc vette át. Az 1960-as években a kutatás középpontjába a juhsajtgyártás és az ementáli sajt minőségének és gyártásának fejlesztése állt.

1968-tól 1972-ig terjedő időszakban az intézet szellem i kapacitása megkétszereződött, munkatársainak száma elérte a százat, eszközállománya két és félszeresére növekedett. Új szervezeti egységek jöttek létre Pécsett és Budapesten. 1971-től az intézet rátért a középtávú kutatás rendszerére és mintegy 25 éven át a kutatómunka középpontjában a tejipari gyártmányok és gyártástechnológiák komplex fejlesztése állt. Ebben az időszakban Szegő Miklós Kossuth-díjas kutató vezetésével kezdődtek meg azok a kutatások, amelyeknek célja a tejipar és környezete káros kölcsönhatásainak tanulmányozása volt.
– Ketting Ferenc Pulay Gáborral együtt kiemelkedő érdemeket szerzett a tejgazdasági képzés újjászervezésében. Az intézet már a ’90-es évek elején 15 olyan eljárással rendelkezett, amelyeket Írországban, Argentínában, az USA-ban, Szlovéniában és Horvátországban is használnak.

A rendszerváltás után

– A rendszerváltás az intézet életében is alapvető változásokat hozott. 1991. január 1-jétől százszázalékos állami tulajdonú, de szervezetileg önálló intézménnyé vált, majd 1993-ban gazdasági társasággá alakult. Kutatás-fejlesztési tevékenységét az 1990-es évek eleje óta döntően saját forrásból finanszírozza.

Megváltozott tevékenysége a kutatás-fejlesztésre, a szolgáltatásokra és a termelésre terjed ki. Hat éve én vettem át az intézet vezetését. Azóta a korszerűsítésre az intézet 700 millió forintot fordított...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Senki sem mondta, hogy lesz

„ Nemesnyárültetvényekre nem lehet kitenni a »nemzeti park« táblát. Egyébként pedig eddig… Tovább olvasom