Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

Súlyos helyzetben van a magyar mezőgazdaság

A méltatlan helyzetben lévő magyar agrárium felemelkedéséhez a hivatásukat átérző új értelmiségre van szükség – jelentette ki dr. Ángyán József államtitkár a mosonmagyaróvári egyetemi kar pénteki tanévnyitóján.

Százkilencvenkettedik tanévnyitó kari tanácsülését tartották a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán pénteken. A mosonmagyaróvári intézménybe az idei tanévben csaknem ötven százalékkal többen jelentkeztek a tavalyinál. Az ünnepségen dr. Neményi Miklós rektorhelyettes kiemelte: jó iskolát választottak a most fogadalmat tevő első évfolyamos gazdászhallgatók, hiszen itt minden feltétel adott ahhoz, hogy kibontakoztassák egyéni kreativitásukat. Ezeket a lehetőségeket ki is kell használni, mert anélkül csupán diplomás betanított munkásokká válnának az egyetem elvégzésével.

Lényegesen több első évfolyamos hallgató választotta idén a mosonmagyaróvári egyetemi kar által kínált szakokat.
Lényegesen több első évfolyamos hallgató választotta idén a mosonmagyaróvári egyetemi kar által kínált szakokat.

A tanácsülésen dr. Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára hangsúlyozta: új értelmiségre van szükség az agrárium és az egész ország talpra állításához. Az államtitkár kirabolt országként jellemezte hazánk jelenlegi helyzetét, ami nemcsak a nagymértékű adósság és a nemzeti vagyon eltűnése miatt alakult ki, hanem mély erkölcsi válságban is van Magyarország. A vidék is súlyos helyzetben van, a mezőgazdaság elveszítette piacait, méltatlan helyzetbe került a magyar agrárium. Ezen szeretnének most változtatni és olyan mezőgazdaságot létrehozni, ami túl azon, hogy minőségi termékeket állít elő, biztosítja az élhető vidék fenntartását is. Ehhez viszont szükség van a hivatását átérző új értelmiségre, éppen ezért a szakminisztérium új, szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni az agrár-felsőoktatási intézményekkel.

Olvasóink írták

  • 13. pancser 2010. szeptember 06. 10:04
    „Aki az egyetemi oktatáshoz nyúl, az darázsfészekbe nyúl. Egyedül Bokros Lajos merte kijelenteni, hogy harmadával csökkenteni kellene a felsőoktatási intézmények számát, neki ez alig ártott, hiszen népszerűtlenebb már nem lehetett.
    A magyar mg-i szakoktatásnak a jövőre kéne felkészülnie, annak a már dolgozó és a jövőben dolgozó gazdáknak a képzésére akik mindössze egy-két százezren lesznek, mert a technikai fejlődés folytán annyian tudnak megélni a gyakorlati mg-ból megfelelő színvonalon.
    Nem tudom miért kellene félni annak az egyetemi oktatónak, kutatónak aki eladható tudással rendelkezik. Egy új korszerűbb intézményben sokkal jobb körülmények között folytathatnák munkájukat, a többiek pedig a gyakorlati mg-ban hasznosíthatnák képességeiket.
    Ezt a megkövült felsőoktatási struktúrát előbb utóbb fel fogják számolni, csak idő kérdése.
    Emberileg érthető a harcos tiltakozás mindennemű változás ellen, meg az állam nyúzása a több pénz érdekében.
    Ami a múltat illeti, sokat foglalkozunk vele, többet a kelleténél. Nem hinném, hogy a holland meg a dán gazdák a szocialista mg-ot bármilyen formában is példaképnek tekintették volna. Jöttek a vasfüggöny mögé csodálni bennünket mint ma a turisták a pigmeusokat, de udvariasan megengedtek számunkra egy széles mosolyt.
    A legnagyobb számú pályaelhagyó a mg-i szakoktatás területéről történik. Kevés már a nagyüzem ahol fizikai munkát nem végző intézőre van szükség. A 40-50 éves diplomával rendelkezők pályakezdésekor csak nagyüzemek voltak, volt munkahely bőven az akkortájt végzett 60 főnek, de nem volt könnyű életük mert még megélték a nagyüzemi rendszer felbomlását, sokan 20 évi munkájuk várát látták összeomlani.
    Az meg nagyon rossz okfejtés, amely a többi oktatási intézményt leminősíti, ez könnyen visszaüthet.
    A címek hajszolása olyasmi mint a fejkvóta az intézmény részéről. Attól, hogy egy agrármérnök megír egy dolgozatot, egy fillérrel sem értékesebb a gyakorlati munka számára a munkaerő piacon, viszont összetévesztheti a laikus egy ügyvéddel, orvossal, meg hát a lakásszomszéd irigykedik. Ezzel nem azt mondom, hogy nincsen néhány igen jó teljesítmény és valódi értékes tudományos munka. Tömeges dr. gyártásra viszont nincs az országnak szüksége, pláne ha még a nemességet is emlegetjük vele kapcsolatban. Annak az ideje lejárt, már Petőfi is kigúnyolta.
    Egy rég meghalt öregembertől hallottam, ő is hallotta annak idején. Valamelyik felmenőjét megkérdezte egy zsidó kereskedő: Miért van az, hogy a maguk falujában szebb marhák nevelkednek, mint a szomszéd településen. A válasz: Azért mert azok rátarti nemesek, mi pedig csak egyszerű parasztok vagyunk. Nem a cím teszi a mesterséget!”
  • 12. tudo 2010. szeptember 06. 08:34
    „Méltatlan ,hogy a rendezvényre meghívják Ángyánt és szót adtak neki.Szembeköpte az üneppi résztvevőként

    jelenlévő 50-60-70 éve végzett diplomásokat. A bornapokra privátim meghívhatja az alpolgmester a Raskóval

    Sárosival nagyokat vihorászni.Csodálom,hogy Nyerges Csaba agrármérnök Óvári gazdász hozzájárul egy

    ilyen cikk megjelenéséhez.Méhes Ákosnak ehez a teljesítményhez nem kellett volna elvégezni az Óvári

    egyetemet.”
  • 11. BosMajor 2010. szeptember 05. 23:44
    „Kissé meglepődve olvastam a hozzászólások egy részét. Ezek azt a jól megalapozott látszatot keltik, hogy szerzőik soha az életben nem dolgoztak a mezőgazdaságban, illetve, hogy az óvári kar munkásságáról sincs túl sok fogalmuk.
    Nem szeretném saját magamat idézni, de egy májusi, a valétálás kapcsán megjelent cikkhez kapcsolódóan példának okáért már leírtam, hogy a már tömegképzésben végzett Óvári Gazdász évfolyamtársaim nagy része, a végzettségének megfelelően, a szakmában dolgozik! Akik mégsem, azoknak más-más okból kifolyólag ugyan, de teljesen mindegy lett volna, hogy orvosnak, vagy vasutasnak tanulnak tovább.
    Nagy részünk lehúzta a saját maga 5-6 ,,inas" évét, és most vezető pozícióban dolgozik, a magyar átlagot meghaladó fizetésért, nem beszélve azokról, akik külföldön 3000-4000 euróért csinálják ugyanazt, mint az itthon maradottak. A családi gazdaságba hazatérőket (sokan voltak ilyenek is), és az általuk folytatott minőségi gazdálkodást is ajánlom mindenki figyelmébe (egy-egy falun belül jól láthatók a különbségek).
    A gyakorlatban kiderült, amit a diploma átvételekor talán nem is igazán sejtettünk: azért még mindig sokat ér az a papír. Az élet igazolta a kapott alapot és tudást, amire nagyon jól lehetett építkezni/építeni, illetve egy olyan családnak lettünk tagjai, akik a kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően még sikeresebben tudták űzni a szakmát (Óvár hatalmas előnye a többi egyetemmel szemben pont a családias hangulatának köszönhető, mindenki ismert mindenkit, illetve a minőségi szempontok: 600-800 fiatal az 5 évfolyamban, szemben pl. a debreceni 3-4000-rel).
    A magyar mezőgazdaság egykori (megkérdőjelezhető?) sikereihez már csak koromnál fogva sem tudok érdemben hozzászólni. Azonban egy személyes élményt engedtessék megosztanom a fórumozókkal. Hallgató koromban több vezető nyugat-európai gazdaságban is sikerült gyakornokként dolgoznom. Meglepődve hallgattam többek közt egy nyugat-német, aztán egy dán gazdát is, akik széles mosollyal újságolták, hogy ők bizony több honfitársukkal egyetemben a 70-es, illetve a 80-as években már többször jártak Magyarországon, azon egyszerű oknál fogva, hogy tanulmányozzák a nálunk akkor folyó mintaértékű nagyüzemi gazdálkodást. Ma mi járunk hozzájuk...
    Az meg, hogy Magyarországon mennyire van jelen az egyetemi tudományos munka a mindennapi termelő életben, egészen biztos, hogy nem a kutatókon múlik. Több fiatal ,,repce, búza doktort" személyesen is ismerek, akik beleunva az itthoni szélmalomharcba és az állandó akadályoztatásokba, külföldön próbáltak szerencsét. Ők most többek között holland, japán és amerikai kutatóintézetekben kamatoztatják az Óváron megszerzett tudásukat, egyszerűen azért, mert Magyarországnak nem volt szüksége rájuk... Hatalmas vétek az ország zöld- és szürkeállományának ilyen mértékű elpocsékolása. Érdekes módon vannak olyan országok, ahol a kutatási eredmények kemény mennyiségű pénzben is meg tudnak jelenni a gyakorlati életben.
    ,,Ha ez az ország igazán elindul a józan ész útján, akkor erre az egyetemre" pont nem kellene, hogy lakat kerüljön. A miénknél szerencsésebb történelmi múlttal rendelkező nyugati országok vezető agrár egyetemei egytől egyig a régi, patináns intézmények közül kerültek ki (ld. Wageningen - Hollandia, Hohenheim - Németország, stb.). Ott nem felejtették el, hogy csak a gyökerekkel rendelkező, a múlt tapasztalataira építeni tudó egyetem tud a jelen és a jövő kihívásainak is megfelelni. Ráadásul a magyar mezőgazdasági karok közül egyedül a legrégebbi intézményben, az Óváriban folyt a képzés mindvégig az egyetemi szintnek megfelelő minőségben, a többiek inkább csak a különböző politikai ,,hóbortoknak" köszönhetik későbbi egyetemi mivoltukat, és akkor még finoman fogalmaztam.
    Meggyőződésem, hogy szakmai szempontok szerint Óvár a többi hazai agrár-felsőoktatási intézmény felett áll még mindig, sokaknak érdemes lenne tájékozódni a többi képzési helyről is, mielőtt summás következtetéseket vonna le az egyetemi kar sorsát illetően. Ettől függetlenül igaz az intelem, hogy az 1818-as alapítás a mai korban nem az örökkévalóságnak szól, és Európa (így talán egyben a világ) legrégebbi agrár-felsőokatatási intézményének még inkább figyelmeztetőek a következő szavak: ,,a nemesség egyben kötelez...".
    Kitartást, sok szerencsét, és még több sikert az első éveseknek! És persze élvezzétek az egyetemi éveket ;)
    Vivat crescat et floreat Academia!”
  • 10. akela4 2010. szeptember 05. 20:50
    „Az elmélet és a gyakorlat már régóta klettévélt és nem a gyakorlet nélküli végzősök fogják a padlóra vitt mezőgazdaságot elvirágoztatni, hanem az évek hasszú során bizonyított, egyáltalán nem a legjobb helyzetben lévő gazdálkodók!
    Nem akarok senkit sértegetni, de a mai helyzetben nem az iskolapadban alsajátított tudás a mérvadó, mert a piac törvényei szerint maga az élet szelekktálja az egészet!
    nem a dotáció kérdése az elsődleges, mert miről beszéülnk, ha a nagy EU polgárai sem egyenrangú félként mérettettek meg!
    Hiszen, ha csak azt nézzük, hogy az ausztriai gazdák átszámolva is mennyiért jutnak hozzá az üzemanyag literjéért, már témánál vagyúnk, mert ott már évtizedekkel ezelőtt működik is a rendszer, nemcsak beszélnek róla!”
  • 9. pancser 2010. szeptember 05. 20:34
    „Már bocsánat, de védenem kell az újságírót. Szabad kiemelni azt amit akar, ez az újságírói szabadság. Hogy mit osztottak meg mit nem, az az érintettek ügye, nem biztos, hogy a nyilvánosságot annyira érdekli, mint egy állami vezető véleménye. Vszleg a reklamáló a régi időket visszasíró, annak haszonélvezője volt. Azt, hogy a magyar mg. oly nagyon sikeres lett volna megkérdőjelezhető. Igen sikeres volt kelet felé az igénytelen piacokon, tömegtermékekkel. A mai napig nem hevertük ki ennek átkos hatását. A világon nincsen annyi repce, búza, legelő meg ki tudja milyen doktor mint Magyarországon. Szép dolog a tudomány, de a birkatanyésztés anélkül is űzhető magas színvonalon, hogy valaki neve előtt két betű van. Ha meg sértődnek hanem az óvári egyetem az adófizetők pénzén több száz embert foglalkoztat, közben a végzettek számára nincsen állás, hangzatos címekkel licitálnak egymásra, közben a magyar mg. minden részében az uborkától a malmokig az egyetemi tudományos munka alig tud valami pénzzel mérhetőt felmutatni. A tudomány is áru ebben nem jeleskednek. Irogatunk ezt azt aminek csak az alkotóik szerint van haszna, eladni nem lehet. Az egyetem egy külön zárt világ mintha burokban élnének. Igazán egyetlen egyetemmel el lehetne látni az országot felső vézettségű agrár szakemberekkel. Ha ez az ország igazán elindul a józan ész útján, akkor erre az egyetemre is lakat kerül, hogy új, friss és hatékonyabb intézményben folyatódhasson az oktatás. Az hogy 1818-ban alapítottak egy intézményt, nem jelenti azt, hogy az örrökévalóságnak alapították.”
  • 8. fjanoo 2010. szeptember 05. 18:56
    „A cikk elolvasása után csak arra tudok következtetni, hogy Méhes Ákos kollégájuk esetleg csak fél órát volt jelen azon az ünnepélyes kari tanácsülésen - tanévnyitón - vagy csak nagyon dilettáns az adott témát illetően.

    Az előbb említett ünnepélyes kari tanácsülés - tanévnyitó - kettő és fél óráig tartott, melyből Méhes Ákos kollégájuk csupán azt a méltatlan és oda nem illő öt perces politikai beszédet ragadta ki, amit egy minisztériumi államtitkár tartott. Az államtitkár úr nem volt tekintettel a jelen lévő ötven éve végzett aranydiplomásokra és a hetven éve végzett rubint diplomásokra, akik munkásságukkal a magyar mezőgazdaságot annak idején világszínvonalra emelték és azon is tartották az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltásig. Politikai ,,diagnózisában" elfelejtette kifejteni, hogy az ágazat leépülése az utolsó húsz év politikai tevékenységének szégyenletes eredménye.

    A Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karának 192-ik tanévnyitóján egyébként felesküdtek a kezdő első évfolyamosok és az újdonsült doktoranduszok. A doktori címet kapott szakemberek átvették az erről szóló diplomájukat, átadták az arany- és rubint diplomákat mintegy negyven egykoron volt, valamint a köztársasági- és más kiemelt ösztöndíjakról szóló okmányokat a jelenlegi hallgatóknak. Nem mellékesen az egyetem, a város és az egyetemhez kötődő civil szervezetek vezetői - a tudományos élet kiválóságai - tartottak az alkalomhoz illő ünnepi beszédeket és értekezéseket.

    Nos, ehhez az ünnepi aktushoz csak a Méhes Ákos kollégájuk által adott tudósításnak - az államtitkár politikai beszédének kiemelésével - nem volt semmi köze.

    A fent körülírt újságírói viselkedés miatt közel tíz éve nem fizetek elő napilapjukra és most újabb tíz évig fogom fent tartani ezt az állapotot.”
  • 7. INVEKTUS 2010. szeptember 05. 14:08
    „enzso EZ TÖKÉLETESSEN IGAZ !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    A MAGYAR TERMÉK A BÜDÖS ÉLETBE NEMKELL
    DE A SZAR MINÜSÉG ALLULI ,ROMLOTT AZ MEG KELL
    <moderálva>”
  • 6. janika 2010. szeptember 04. 20:12
    „Súlyos helyzetben van a magyar mezőgazdaság!!! Hát ekkora felfedezéhez kellett húszn év?”
  • 5. enzso 2010. szeptember 04. 18:51
    „Egyik oldalról igazatok van, a másik részről viszont olyan emberek is járnak ide akik a családi gazdaságukat szeretnék fejleszteni új módszerek megismerésével, pályázatok elnyerésével. Az új korszerű költséghatékony gazdálkodás megvalósítása az egész erről szól. Nem fognak tehenet fejni más vállalatoknál mert ahhoz (túl)képzettek. Viszont otthon nagyon könnyen elől fordulhat, de tudni fogják hogy mit és hogyan.
    igen több embert vettek fel Óvárra azt viszont nem írják le, hogy ebben nem csak a bsc tartozik bele, hanem az msc illetve az idén indult el az un. fsz képzés mely 2 éves és felsőfokú képzettséget ad!!
    Ahogyan az államtitkár úr is jelezte súlyos helyzetben van az ország. És ott is fog maradni ha a magyar tulajdonú földeket eladják és el is fogják adni külföldi tulajdonba. Ők magasabb árat képesek adni érte mint a Magyar emberek jó része!
    Másod részben ha a külföldi szar termékeket olcsóbban hozzák be mint ahogyan a magyart elől állítják akkor a magyar ember megint csak nem tud érvényesülni. Ezt a mi jó kis politikusainknak kellene átrágni, mert ez a helyzet így csak súlyosbodni fog. És akkor eljutunk végleg oda hogy nem kell agrár ember ebbe az országba!!!!”
  • 4. anuvuk 2010. szeptember 04. 17:26
    „" Súlyos helyzetben van a magyar mezőgazdaság"

    Változik a helyzet, - változnak az igények, - csak így legyen !!!

    " Madárvédelem - Természetvédelem "”
  • 3. pancser 2010. szeptember 04. 14:50
    „A dolgokat mindig a piac oldaláróól kell megközelíteni, ezért elsősorban fő szempont az eladható versenyképes termék. Számtalanszor leírtam, nincsen szükség a óvári kar 150 végzősére. A fejkvótára hajt az intézmény, amiért nem ők a felelősek, hanem az ütődött szabályozás. Ebben az intézményben még az átkosban is kb. 60 hallgató szokott végezni.”
  • 2. INVEKTUS 2010. szeptember 04. 12:18
    „pancser :) talán azért mert a parasztok nagyrésze tudja hogy mitcsinál mégsem tudja értékesiteni magyarországon a terményeit vagy álatait
    .”
  • 1. pancser 2010. szeptember 04. 10:19
    „A végzősök közül elvétve dolgozik egy-kettő a valódi mg-ban. Ezek a fiatalok sem fognak tehenet fejni, meg szántani. Irányítani sem, mert nincsen mit, a nagyüzemek többsége helyett parasztok gazdálkodnak.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabó Miklós: Függetlenként indul újra

Független polgármesterjelöltként újraindul a városvezetői posztért az önkormányzati választásokon… Tovább olvasom