Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Spanyolok és németek létesítenék

Az Európai Unióban az összes energiahasznosításon belül hat százalékot képvisel a megújuló energia. Ezt tíz éven belül meg akarják kétszerezni. Hasonló ütemet vállalt Magyarország is. Így Levél határában a remények szerint 10–25 szélerőmű épül.

Mosonszolnoknál azóta már forognak a lapátok.
Faapríték, napkollektor, szélkerék

Az alternatív energiaforrások felhasználásának követendő példái vannak már hazánkban. Így Tatán a távhőt biomassza és faapríték szolgáltatja. Farkasgyepűn a tüdőszanatóriumban az olajat ugyancsak faaprítékkal váltották fel. A fővárosi Hélia Szálló tetején 100 négyzetméteren napkollektor működik. Az inotai mini szélerőmű létesítését követte a kulcsi, amely mintegy 600 család éves áramigényét elégíti ki.

Térségünkben is áll kettő

Tavaly májusban Polgárdi önkormányzata 24 széltorony felépítésére kapott ajánlatot. Sárbogárdon kezdett építkezni az Első Magyar Szélerőmű Kft. A több milliárd forintos beruházás a településhez közeli Szarvaspusztán, egy volt honvédségi ingatlanon épülne fel.
A 86-os főút mentén, Mosonszolnok térségében tavaly decemberben két szélerőművet telepített az ÉDÁSZ Rt. majdnem 400 millió forintos beruházásban. A szélkerekek építésének ötlete úgy két éve vetődött fel az ÉDÁSZ-on belül szerveződött Erőmű Szolgáltató Kft. köreiben. Az eredetileg kijelölt helyet a Fertő–Hanság Nemzeti Park megvétózta, mondván, ott fészkel a fokozottan védett túzok, így kerültek a kerekek a 86-os főút mellé. A két szélerőmű kúpos acéltornya 63 méter magas, a háromtollú rotor átmérője 44 méter. Ez a berendezés, amit a kontinentális szélviszonyokra terveztek, jelenleg a legkorszerűbbek közé tartozik.

Levélre tizenötöt szánnak

Tavaly tavasszal hallhattunk először arról, hogy Levél önkormányzatát egy szélerőműparkot építő spanyol cég képviselője kereste meg. Az előzetes információk szerint a legalább 10, legfeljebb 25 szélkereket tartalmazó park nagyobb része Mosonszolnok mellett Levél térségét érintené. Azóta az ügy hátterében álló Energy Corp. Hungary Kft. megállapodott a csaknem 150 hektáros földterület tulajdonosaival és még az év első felében mérőtornyot helyeznek ki. A műszerek egy évig mérik a szélerősséget, s a tapasztalatok után várhatóak látványosabb munkálatok. Az előrejelzések szerint azonban a szélcsatornán és szélerősségen nem fog múlni a beruházás.
A spanyol cég a község délnyugati részét, a német B-S Energia Kft. pedig az északnyugati parcellákat szemelte ki rotorjai számára. Az utóbbi 220 hektárt jelentene, ám erről még folynak a tárgyalások. A leendő tornyok 100 négyzetméteres védőtávolságot igényelnek, e távon kívül folyhat tovább a gazdálkodás. A földeket a cégek bérelnék a tulajdonosoktól. A díjakról egyelőre annyit lehet tudni, hogy akinek a területére esik a kerék, ők a szokásos bérleti díj 70 százalékát, a további érintettek a 30 százalékát kapják. Levélen jelenleg egy hektárért átlagosan 12 ezer forintot adnak, a cégek ajánlata ezt jelentősen meghaladja.

Csekély zajterhelés

A tornyok környezeti ártalmai között a zajterhelést, a tájképrontó és madárpusztító hatásukat említik. A rotorlapátok forgása keltette zaj a szél erősödésével fokozódik, a 3–20 her-

tzes, az emberi fülnek hallhatatlan infrahangok kellemetlenek lehetnek. Ám a szakemberek szerint egy autóban utazó ember négyszeresen nagyobb infrahanghatásnak van kitéve. A szélkerekeknek levegőt szennyező hatásuk nincs. A telepek nagy helyet foglalnak: évi egymillió kilowattóra energia termeléséhez 12 ezer hektárra van szükség, de a szélkerekek valós térigénye ebből csak 230 hektár.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Veszteglés, veszteség, veszekedés

Az Európán végiggyűrűző vasutas- sztrájkhullám utolsó állomása nem- rég Szlovákia volt, melyet… Tovább olvasom