Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Sok helyre kell az ''éltbentartó'' adó

Kistérség - Az EU által továbbra is jóváhagyott iparűzési adó a helyi büdzsé öt-hét százalékát, egynegyedét teszi ki, Mosonszolnok egyedi példa: itt a költségvetés 80–85 százaléka folyik be ebből. Egyesek igazságosabb elosztást szeretnének.
Az iparűzési adó szervesen beépül az önkormányzatok költségvetésébe: van, ahol csak a közintézmények működésére tudnak belőle fordítani, máshol beruházásokra és fejlesztésekre is futja. Néhány polgármester szerint – a szolidaritás elve alapján – a „közös kalap" módszerrel a hátrányos helyzetű településeken segíthetnének a fejlett iparral rendelkezők.

– Optimista voltam az iparűzési adó jóváhagyását illetően – állította Kurunczi Károly, Jánossomorja polgármestere, aki szerint ez az adónem a település „életben maradását" jelentette. Míg a városvezető szerint a vállalkozások számára az iparűzési adó elenyésző összeg, addig az önkormányzatnak ez jelentős bevétel. A kisvárosban a közel egymilliárdos költségvetés 26 százalékát teszi ki, azaz idén 260 millióra számítanak a tavalyi 266 millióhoz képest.

Ebből az összegből az intézmények működéséhez szükséges állami normatívákat pótolják ki, míg fejlesztésekre és beruházásokra százötvenmilliót fordítanak.

Halászin az idei tervezett iparűzési adó 55 millió, a költségvetés 15 százaléka. – Pótoljuk belőle, ami a normatíván felül szükséges, támogatunk társadalmi szervezeteket, pályázati önerőt biztosítunk belőle, illetve terveket készítünk pályázatokhoz – összegzett Majtényi Tamás polgármester.

Hegyeshalomban a költségvetés egynyolcada folyik be az iparűzési adóból. A négyszázmilliós büdzséből hetvenhárommilliót tesz ki a helyi adó, ebben a legmagasabb az iparűzési, 45 millió. Szeptemberig a vállalkozások 63 százaléka fizette be e taksát – tájékoztatott Szőke László polgármester, aki ugyancsak megerősítette: az így befolyt pénz nagy részét az intézmények működésére szánják, a maradékot felújításokba fektetik.

Máriakálnok költségvetésében 11 milliós iparűzésiadó-bevétellel számoltunk. Ez a költségvetés 7 százaléka – magyarázta Széles Sándor polgármester. – Jelenleg teljesen az intézményfenntartási, működési kiadásokra fordítják ezt az összeget. 2003. január 1. óta sem az iparűzési, sem a gépjárműadóból helyi fejlesztéseket nem lehet megvalósítani, így a településvezető szerint teljesen jogos az a panasz, hogy a helyi adók nem szolgálják az ott élők komfortérzetének javítását, a helyi infrastruktúra-fejlesztést. Széles Sándor úgy véli, hogy mindenképpen szükség van egy ilyen jellegű adó fenntartásához, de a „területi kiegyenlítés" és szolidaritás szabályai miatt fontos lenne egy életszerű és igazságosabb felhasználási szabályozás.

Véleménye szerint jó megoldás lenne, ha például helyi bevételeiből minden település azonos százalékban (5–10 százalékban) a kistérségi társulásnak adjon át a közös feladatellátás végrehajtásához.

Így a kisebb adóerő-képességű települések a közös feladatellátás révén kaphatnának jobb színvonalú szolgáltatást.

Mosonszentmiklóson az iparűzési adó a büdzsé 6,5 százaléka, 17 millió forint. Még ront a helyzeten, hogy idén 14 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. Bedő Csaba polgármester azonban optimista: az ipartelepre befektetőket várnak. Az adónem megszüntetésével a dologi kiadásokon, beruházási oldalról csökkentettek volna, kevesebb pénz jutott volna az önkormányzati intézményeknek és a helyi civil szervezeteknek is. – Szeretnénk a következő években vállalkozások letelepítését elősegíteni. Ennek érdekében ipari terület kialakításán dolgozunk – fogalmazott Balsay Zsuzsanna, Kimle polgármestere. A település idei költségvetésében 18,2 millió forint az iparűzési adó, ezt az összeget útfelújításra fordították.

Ásványráró iparűzésiadó-bevétele 11,3 millió forint, a költségvetés alig 5 százaléka – számolt be Böősy Imre polgármester. A településvezető szerint az iparűzési adó nem életmentő, mivel az önkormányzatok többségének kivéreztetését úgysem akadályozza meg. Szükség pedig feltétlenül nincs rá, hiszen ha igazságosabb költségvetési viszonyok lennének, akkor nem állna elő a mostani helyzet, miszerint néhány település évente iparűzési adóból többet „kaszál", mint a hasonló méretű két-három település teljes költségvetése együtt. – Igazságosabb viszonyokról beszélhetnénk, ha az iparűzési adót az APEH szedné be, és a szétosztása „lakosság- és feladatarányosabban" történne – vélekedett Böősy Imre.

Az iparűzési adó tekintetében Mosonszolnok helyzete speciális: itt a büdzsé 80–85 százaléka származik ebből. – Ennek ára is van, hiszen az önkormányzati intézmények fenntartása kilencven százalékban ránk hárul, az állami normatíva csupán tíz százalékot tesz ki – szögezte le Török Sándor polgármester, aki elmondta: 2007-ben 29 millió forint állami támogatást kaptak az iskola, óvoda és a hivatal fenntartására. A település arra az esetre is felkészült, hogy amennyiben eltörlik ezt az adónemet, a későbbi beruházásokat is finanszírozni tudják.

Mészely Réka
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajnai ismét ''szűkítené a Mosoni-Dunát''

Mosonmagyaróvár - Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter szerint a térségi nagyprojektekből ki… Tovább olvasom