Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 23°C Még több cikk.

Sajgó kérdések, feleletek nélkül

Az 1956-os mosonmagyaróvári tragédia után ötven évvel már másodszor for- gatott filmet a témáról Erdélyi János.

’ 56 és Kádár örökösei

1956. október 26-án békés tüntetők vonultak végig Mosonmagyaróváron a határőrlaktanya elé. A katonák váratlanul a Szózatot éneklő tömegbe lőttek. A percekig tartó esztelen lövöldözésnek, kézigránát-dobálásnak 50–100 halálos áldozata volt. Erdélyi János filmrendező 1989-ben egy, a rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzott visszaemlékező riport után határozta el, hogy Zsigmond Dezsővel dokumentumfilmet forgat a sortűzről. Még elég „kényes" időszak volt az, 33 év hallgatás után szólaltak meg az egykori sebesültek, az áldozatok hozzátartozói, felidézve nyilvánosan és magányosan a máig tartó döbbenetet, fájdalmat. Az alkotók megkeresték a fegyvereket kezelő ÁVH-s határőr sorkatonákat is. Kamerák elé állt a sortűzre állítólag parancsot adó egyik tiszt és a sortűz után a laktanyából elmenekülő parancsnok, Dudás István is. A film emléket állított a máig temetetlen holtaknak, felvillannak benne részletek a kirakatpertől a titkos kivégzésen át a máig tartó megaláztatásokig, amelyekben hozzátartozóiknak részük volt.
A Sortűz után című alkotásban a közönség olyan filmkockákat is láthat, melyeket 1989-ben elveszettnek hittek, aztán mégis előkerültek. Például, amikor Dudás Istvánnal találkoztak Kiskunhalason a mosonmagyaróváriak. Na és 17 évvel a rendszerváltás után újra megszólalnak az alkotásban az egykori túlélők. A végkicsengés mindannyiuk szájából ugyanaz: hitték, hogy megtörténik 1956 igazi rehabilitációja, de erre máig nem került sor. A bíróság ugyan kimondta Dudás István bűnösségét, de azóta sem történt meg semmiféle erkölcsi jóvátétel, csak annyi, hogy ma már lehet beszélni róla. Mint ahogy az elhangzott: Sólyom László köztársasági elnök pontosan fogalmazta meg a legutóbbi gyásznapon a sortűz helyszínén, ami ma jellemzi e kérdést: „nem lehet egyszerre valaki ’56 és a kádári rendszer örököse is".

Máig megválaszolatlanul

Az eszmecsere résztvevői arról is beszéltek, hogy a forradalom zajos megtorlása egészen a rendszerváltásig hogyan tartott ki, s bizony ma is érezni még, hogy a történelmet egyesek „meg akarják másítani". Az 1989-es filmforgatást még szemmel tartotta a Belügyminisztérium, s azok a laktanyabeli katonák, akiket nem a rendezők maguk találtak meg, bizony teljesen máshogy emlékeztek vissza a történtekre. Egyértelmű, hogy manipuláltak voltak, jelentette ki Erdélyi János. A filmrendező azt mondta, az egykori katonák arcán látta a megbánást, de a parancsnokén nem. Dudáson csak a végtelen magabiztosság tükröződött. Persze rengeteg kérdés van, amire fél évszázad távlatából sem kaphatunk egyértelmű választ. Nem tudni, hogy 150 vagy 250 lövedék csapódott-e az emberi testekbe. Gyenes vagy Tóth főhadnagy adta-e ki a tűzparancsot, esetleg Dudás százados intésére szólaltak meg a fegyverek? Netán egy ideges kiskatona húzta meg parancs nélkül a ravaszt? Hol volt Dudás százados egyáltalán? A kapu előtt győzködte a tüntetőket, vagy egy emeleti ablakból intett katonáinak? És ha intett, a jelzése kinek szólt, s mi volt vele a szándéka...?
A Dudás-per is megválaszolatlan kérések sorát veti fel: például a golyószórós Radácsi Bélát miért nem hívták be legalább tanúnak a bíróságra? A Vérrel és kötéllel című film miért nem szerepelhetett bizonyítékként a per során? Miért rejtegettek több érintettet még a rendszerváltás után is? Miért hallani egyre több helyen ma is azt, hogy a mosonmagyaróvári sortűzpernek 50 áldozata volt, amikor a Földes-per is legalább 108-ról beszél? Dudás végig következetes volt abban, hogy nem adott ki tűzparancsot, de még ha így volt is, ez egy cseppet sem menti a bűnét – fűzte hozzá a látottakhoz a filmrendező. A két tüzelőt, Radácsit és Hollót a filmesek maguk találták meg, és ők voltak a legőszintébbek. A rendező fejében azóta is visszhangoznak Radácsi szavai: „ma is látom azt a nagy teret".

Erdélyi a szereplők sorsát végigkísérve azt is megállapította: a zöld ávós sorkatonák maguk is áldozatok voltak. Egy eszme, egy rendszer áldozatai. Volt, akinek az egész élete ráment ’56-ra, mert a közvetlen közege vágta a szemébe, hogy gyilkos...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kint felejtett táblák, védett gödrök

Sebességkorlátozás út mentén dolgozók miatt Halászin: munkások sehol. Külterületen hatvan kilométeres megengedett sebesség frissen felújított útszakaszokon. Darnózselin az egész településre érvényes harmincas tábla a képviselő-testületi tiltakozás ellenére. A szigetközi utak mentén gyakran találkozunk hasonló esetekkel. Tovább olvasom