Kisalföld logö

2017. 09. 23. szombat - Tekla 9°C | 18°C Még több cikk.

Pisztráng a Mosoni-Dunában

A Mosoni-Duna Lajta-kifolyás alatti szakaszán lényegesen kevesebb hal él, mint a felső szakaszokon.

Az élővilágot vizsgálják: Ambrus András, a Fertő–Hanság Nemzeti Park szakembere makroszkopikus állatokat keres.
A Mosoni-Duna Lajta-kifolyás alatti szakaszán lényegesen kevesebb hal él, mint feljebb. A folyó felsőbb szakaszain azonban nagyon jó a halállomány – még pisztrángot is fogtak. A Mosoni-Dunán végzett halbiológiai és a makroszkopikus, gerinctelen víz alatti állatok vizsgálatából, valamint áramlástani mérésekből tartottak bemutatót az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Állomása, illetve a Fertő–Hanság Nemzeti Park szakemberei a hétvégén Mosonmagyaróváron. Pannonhalmi Miklós, az igazgatóság osztályvezetője elmondta: a nyílt napon szeretnék bemutatni a nagyközönségnek azokat a vizsgálatokat, amelyekkel a Phare-program keretében, osztrák–magyar együttműködésben zajló kutatás során a Duna és mellékágai fizikai és hidrobiológiai tulajdonságait próbálják feltérképezni. Az adatok a Mosoni-Duna rehabilitációját segíthetik.

– A program célja,  folytatta Pannonhalmi Miklós,  hogy a begyűjtött kutatási eredmények elemzésével elősegítsék a későbbi beavatkozásokat. A vizsgálat során három részre osztották a Mosoni-Dunát, így tudják elemezni, hogy különböző körülmények – mint például városi környezet – miként hatnak a folyó élővilágára, illetve fizikai paramétereire.

Pisztráng
A közelmúltban kezdődött és várhatóan az év végére befejeződő kutatás során összegyűjtött adatokat elemzik, értékelik, s ezek segítségével megalapozzák a Mosoni-Duna rehabilitációját, az élőhelyek helyreállítását.
A kutatás során nyert információkat vélhetően az ország más részeinek hasonló vízfolyásainál is hasznosítani tudják majd.
Guti Gábor, az MTA halbiológusa a Kisalföldnek elmondta: céljuk, hogy elemezzék a folyó halállományát. Ehhez előtanulmányként elemezték a témában eddig megjelent publikációkat, fogási adatokat. Ezeket az adatokat egészítik ki a folyón végzett konkrét felmérésekkel. Mintavételi módszereik az

Európai Unió vízkeretirányelve szerinti szabványoknak teljes egészében megfelelnek. A munka során a Mosoni-Duna meghatározott szakaszait vizsgálják, rögzítik az adott terület élőhelyi jellemzőit, amik hatással lehetnek a halak előfordulására. A kifogott halak mindegyikét megvizsgálják, ez alapján tudnak következtetni a halállomány, illetve a folyó ökológiai állapotára. A kutatók kíváncsiak továbbá arra, hogy az antropogén hatások miként befolyásolják a halállományt. Az állomány állapotának jellemzése mellett céljuk a halak szaporodása és fejlődése szempontjából jelentős élőhelyek feltárása is. A vizsgálatok eredményei alapján a kutatók javaslatokat fogalmaznak majd meg a megfelelő ökológiai állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokra.

Guti Gábor elmondta továbbá: a vizsgálatok jelenleg még folynak, ám azt már érzékelni lehet, hogy a felméréskor a Mosoni-Dunán, közvetlenül a Lajta-befolyás alatti szakaszon kevesebb halat észleltek, mint feljebb. A vizsgálatokból az is kiderült már, hogy Rajka és Halászi közt viszonylag jó a halállomány és számos ritka fajt – leánykoncért, nyúldomolykót, sőt, még pisztrángot is – fogtak. A folyónak ezen a szakaszán mindemellett szép számban élnek a területre jellemző fajok – paduc, márna, balin, jász, csuka, ponty, dévérkeszeg – is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Költségvetés és bér nélkül

Csúszik a költségvetés kidolgozása, emiatt felfüggesztették az állami normatíva folyósítását Ásványrárónak. A köztisztviselők és közalkalmazottak, a hivatal dolgozói és a pedagógusok áprilisi bérét  talán a belügyminisztériumi gyorssegély finanszírozhatja. A polgármester elzárkózik a nyilvánosságtól, így nem tudni, miért nem fogadták el  a falu költségvetését. Tovább olvasom