Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Pénzhozó tarvágás, költséges visszatelepítés

A tarvágás jó pénzt hoz, ám kötelezettségei is vannak a magánerdő-tulajdonosoknak.

A megyei erdők 30 százaléka ma gánkézben van. A győri erdőfel- ügyelet vezetője szerint a pénzt hozó fakitermelés után a már költ ségekkel járó erdőtelepítés jó néhányszor nehézségekbe ütközik. Három-négyezer hektár erdőt még mindig nem jelentettek be a felügyeletnek, így ott elvileg nem is gazdálkodhatnának a tulajdonosok.

A tarvágás jó pénzt hoz, ám kötelezettségei is vannak a magánerdő-tulajdonosoknak: a visszatelepítés kezdetére jó néhány esetben elfogy a bevétel. A legtöbbször még most is nemesnyáras kerül a földbe. Németh Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat győri erdőfelügyeletének vezetője elmondta: több ezer hektár erdőt be sem jelentettek még hozzájuk.
– A megyében több mint 80 ezer hektár erdőt tartunk nyilván, ebből 23–24 ezer hektár van magánkézben – kezdte a vezető.

– Sajnos még mindig sok a felügyeletnek be nem jelentett terület – körülbelül 3–4 ezer hektár –, ahol elvileg a tulajdonosok nem is gazdálkodhatnának. Itt a gyérítés, felújítás elmaradt, s könnyen tönkremehetnek ezek a területek.

Tízezer forintos bírság köbméterenként

– Akik bejönnek hozzánk, kapnak egy gazdálkodási kódot, majd egy erdőtervi kivonatot. A magánerdő-tulajdonosoknak a kötelező tízéves terv szerint kell „gondolkodniuk". Ebben meghatározzák, mikor lehet gyéríteni, s tarvágásra, felújításra mikor kaphatnak engedélyt. Megyénkben a tarvágás a leggyakoribb. Természetesen akadnak visszaélések is: időnként az erdészeti felügyelet engedélye nélkül vágják ki a fákat. Ilyenkor a bírság letermelt köbméterenként tízezer forintra rúg.

Saját pénzüket kapják vissza

– A hosszú távú terv alapján éves tervet is be kell adni a tulajdonosoknak: ezek alapján kapnak engedélyt – akár sürgősségi eljárás keretében is – a gyérítésre, tarvágásra, felújításra. A tarvágás után két éven belül be kell ültetni az érintett területet. Ehhez „támogatást" is kapnak az erdőgazdák, akik a vágások után erdőfenntartási járulékot fizetnek: akác esetében ez 500, egyes fafajoknál pedig 600 forint köbméterenként. Ez az összeg bekerül az erdőfenntartási alapba, s beültetés után ezt az összeget folyamatosan visszakapják a növendékfák „megéledése" alapján. Ha a visszatelepítés csúszik, pénzbüntetésre számíthat a tulajdonos. A beültetést lágy lombú fák esetében hat év alatt, tölgyfa esetében tíz év alatt kell befejezni: vagyis ekkorra már biztosan „erdő lesz belőle".

A legtöbb nemesnyár

– A tízéves tervben meghatározott, hogy tarvágás esetén milyen fafajt kell az adott területre visszaültetni: általában a termőhelynek megfelelőt. Ebbe a kérdésbe a zöldhatóság is beleszól: több esetben hazai fajtát írnak elő. A legtöbb visszatelepített fa azonban a megyében ma is a nemesnyár. Egyébként a be nem jelentett területek tulajdonosai általában közömbösek (az osztatlan közös tulajdon is fokozza ezt a közönyt), mivel ott gyakran még nem lehet a fákat kivágni. Aki pénzt akar látni erdőjéből, s emiatt kivágást szeretne, az általában engedélyt kér nálunk. A legtöbb gond azonban a felújítással van: a kitermelésből befolyt összeget jó néhány erdőgazda nem teszi félre erre a célra – mondta Németh Ferenc.

Telepítés számokban

A beültetett csemeték darabja 50–60 forint fajtától függően. Egy hektárra 1200 darab nyárfacsemete, ám 8–10 ezer kőris- vagy tölgycsemete fér. A vadvédő kerítést a vadászatra jogosult adhatja: általában használt drótot s karókat. Egy hektárra négyszáz méter drótkerítés és 150 darab kerítéskaró kell. A csemeték gödrének darabját 22–25 forintért fúrják ki, s egy ilyen 60–80 centiméter mély. Az ültetést végző szálanként általában 20 forintot kap. A beültetett erdő hiánypótlása általában az időjárástól és a vadkártól függ. Hiába védi ugyanis kerítés a területet, a vadkár akár negyvenszázalékos is lehet egy évben. A nemesnyárast kapálni nem, csak kaszálni kell: évente kétszer, kézzel és géppel is.

Visszaélések

Olyan eset is előfordult már, hogy a kárpótláson kapott erdő egy részét már levágottan kapták a tulajdonosok, az érintett részt azonban nekik kellett beültetniük, s így a költségeket is állni. Nemrégiben az Alföldön magánerdő-tulajdonosok hajléktalanok nevére íratták területüket, s ott engedély nélküli tarvágást végeztek. Az illetékes felügyelet a hajléktalanokon viszont nem tudta behajtani a kirótt bírságot.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mégis díjmentes a várost elkerülő sztrádaszakasz

Stipkovits Pál – és ezzel Mosonmagyaróvár – győzött a néhány napja tartó… Tovább olvasom