Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Összhang nélkül

Az uniós csatlakozás küszöbén mérleget vontunk két, államhatárral elválasztott szomszédos ikervidék „európai” felkészültségéről. A Szigetközt és a szlovákiai Csallóközt legfontosabb gazdasági és természeti értékei szerint hasonlítottuk össze.
: A dunacsúnyi zsilip, ami összeköt és elválaszt.
A közös múlt és a Duna-menti Nemzeti Park terve után közös lehet a jövő is: valószínűleg az Európai Unió kapuját is együtt lépi át a Szigetköz és a több százezres magyarság életteréül szolgáló szlovákiai Csallóköz. Felkészültségük mértékét boncolgatva kiderült: pótolnivaló még akad bőven, főleg a szabályozás és az összehangoltság terén.


A Duna legnagyobb folyami szigete Pozsonytól Komáromig, pontosabban a Farkastoroktól a Vág folyó és a Duna találkozásáig terjed. A tájegység nevét a Csalló folyóról kapta. A Mosoni-Duna és az Öreg-Duna között 375 négyzetkilométeren terül el az egykoron a folyó halbölcsőjének is nevezett Szigetköz. Az elterelés óta megváltozott ökológiai viszonyok következményeként itt a természet rengeteg kárt szenvedett.

Adottságok és környezetvédelem

Az egyedülálló természeti és éghajlati körülményeinek köszönhetően a Csallóköz páratlan földrajzi tájegységnek számít sok ritka növénnyel és állatfajjal, s Közép-Európa legnagyobb föld alatti édesvízkészletével. Meghatározó tényezője – csakúgy, mint a Szigetköznek – a Duna mellékágainak sűrű hálója. Az eredeti táj természetföldrajzi jellegét a Duna ágvizeivel átszőtt, mocsaras, tavakban gazdag és kiterjedt nádasokkal, buja füzes-nyáras erdőségekkel benőtt ártere őrizte meg leginkább. Az egyik legértékesebb természeti terület a Csicsó-holtág, ahol eredeti állapotában maradt fenn a flóra és fauna.

A régióban jelentős természetvédelmi övezetei közül a legismertebb a nemzeti természeti rezervátum, a Tőkési-ág. A Duna-menti Erdők Tájvédelmi Körzet mellett természeti rezervátumok és biocentrumok létesültek itt: a Csallóköz az uniós csatlakozás előtt ezen a téren előrébb tart ikerrégiójánál. Igaz, a Duna egyik legnagyobb szennyező forrása ma is Pozsony, ahol főleg a pénz hiányzik a víztisztító kapacitás növelésére. Több csallóközi településen máig nem épült helyi és regionális víztisztító, holott ez is a bősi erőmű üzembe helyezésének feltétele volt.

Fejleszteni kellene

Szigetköz
A Szigetközben 1987-ben létesítettek tájvédelmi körzetet. A terület 9157 hektár kiterjedésű, melyből 1325 hektár fokozottan védett. A helyi jelentőségű védett értékek közé tartozik többek között a hédervári Kont-emlékhely, a lipót–darnói vadgesztenyesor s a 12 véneki kocsányos tölgy. A legértékesebbnek mondott mocsárrétek közül már csak egy található a Felső-Szigetközben.

Az itteni erdők keményfaállománya 11 százalékra zsugorodott, s a természetközeli állapotú erdők aránya a becslések szerint 20 százalék körülire csökkent. A gondok megoldását – s persze uniós forrásokat – a Csallóközzel közös nemzeti park megvalósulásától várják a szakemberek. Széles Sándor, Máriakálnok polgármestere úgy gondolja, hogy még jó néhány területen fejlesztésre szorul az unió előtti Szigetköz.
– Az EU-s jogi alapismeretek hiányoznak a legtöbb embernél – vélekedik Széles Sándor. – Főleg az ökoturizmus terén nagyok a lemaradások.
„ Olyan nemzeti parkra lenne itt szükség, amely a helyiek hétköznapjait nem változtatja meg, de lehetőséget teremt a szigetközi táj jobb kihasználására. Gyakran a gazdasági és a környezetvédelmi érdekek ellentétbe kerülnek."

– Úgy gondolom, a fejlesztések nem veszélyeztethetik az itteni értékes édesvízkészletet. Ám szálláshelyekből és kiszolgálólétesítményekből több kellene. Hiányzik az egységes szemlélet: fel kell mutatni azt a valós turisztikai kínálatot, amivel ide lehet csalogatni a vendégeket. Csak egy példa: a Máriafürdő kapcsán érdeklődő holland befektetők szinte első kérdése az volt: a környékbeli városok (Győr, Pozsony, Bécs) és Szigetköz milyen kulturális és szabadidőprogramokat tud nyújtani az idelátogatóknak. Kizárhatnánk a szezonalitást, hiszen a táj szépsége megfelelő szórakozási lehetőségekkel télen is ide vonzaná a turistákat. A termálturizmus kialakulóban van, azonban fedett medencékből és kiszolgálólétesítményekből több szükséges. Sajnos keveset foglalkozunk a vízi turizmus fejlesztésével is. Az elterelés óta megépült műtárgyak miatt életveszélyesek a vízi utak. Ezek szabályozása, a turisták biztonságos kiszolgálása elengedhetetlen. Az egész koordinálója az illetékes minisztérium lenne, amely azonban a helyi önkormányzatokra hárítja a gondok megoldását. Itt viszont hiányzik a pénz és a szakértelem a szabályozáshoz. Az országos területrendezési tervben máig fehér folt a Szigetköz területe.

Vannak pozitívumok is

– Azért néhány pozitívumot is kiemelnék: idén minden településnek környezetvédelmi rendeletet kell hoznia, amely eleget tesz az uniós normáknak. A községi adózási szabályok is EU-konformok, s a jogharmonizációnak megfelelőek. Az önkormányzatok rendelkeznek a megfelelő számítástechnikai alapeszközökkel, s a szakemberek technikai ismeretei is kielégítőek – mondta Széles Sándor.
Ökoturizmusában mindkét régió leginkább a föld alatti termálkincsére épít. Csallóközben a dunaszerdahelyi a legnagyobb ilyen létesítmény, de említést érdemel még a nagymegyeri, a nyárasdi és a bősi termálfürdő is. A Komárno közelében fekvő pati üdülőközpont a 26 fokos hévízforrás köré épült. A Szigetközben is két termálfürdő látogatható: Mosonmagyaróvár és Lipót. Lehetséges színhelyként még nagyszabású beruházás készül Máriakálnokon és a tervek szerint Héderváron is. A vendéglátó-ipari és kiszolgálóegységek száma a Csallóközben állami támogatások hiányában lassabban nő, de a szálláslehetőségek és a lovasturizmus fejlesztésében is előrébb járunk.

Tuba László, a szlovákiai Kormorán Idegenforgalmi Kistérségi Társulás elnöke szerint ökoturizmusról szinte nem is beszélhetünk a Csallóköz esetében. Szálláslehetőségek, kiszolgálóegységek működnek több helyen is, de azt nehéz megítélni, hogy ez mekkora felkészültséget jelent az unióra. Az elnök elmondta: a legnagyobb gond, hogy nincs olyan idegenforgalmi szervezet, amely összefoglalná a turisztikai kínálatot. A közös uniós készülődés sem érezhető, a három csallóközi járás külön, ösztönösen dolgozik, az összehangoltság érezhető jelei nélkül.

Mezőgazdaság az unió előtt

A mezőgazdasági termelés egynegyedét a búzatermesztés teszi ki a Szigetközben. Jelentős vetésterületű még itt a kukorica és a cukorrépa is. A tulajdonviszonyok egy részének átrendeződésével erősödtek a gazdaságossági szempontok az ágazatban. Az állattenyésztés némiképp jövedelmezőbb: a még működő szövetkezetek és a magángazdák a jó minőségű tej termeléséből hasznot húzhatnak. Dr. Tóth László, a Darnózseli Béke Termelő- és Szolgáltató Szövetkezet és az Óvártej Rt. elnöke szerint a szigetközi mezőgazdaság helyzetét pozitív irányba lendíthetné az uniós tagság.
– A mezőgazdaság pozíciói a tőkekivonások miatt romlottak az utóbbi néhány évben. Véleményem szerint EU-s tagságunk kiszámítható piacot és jövedelmet hozhat majd magával. Az unió biztosította forrásokat ki kell használnunk.

„ Szükségesnek tartanám, hogy a Duna elterelése miatt a Szigetközben legtöbb kárt szenvedett hat községet ideiglenes jelleggel a hátrányos helyzetű települések kategóriájába sorolnák. Az állami pénzek elosztásakor így Hédervár, Darnózseli, Lipót, Püski, Kisbodak és Dunaremete pluszforrásokhoz juthatna."
Csallóközben a vízlépcső üzembe helyezése nagyjából egybeesett a nagyüzemi mezőgazdaság válságával. A szövetkezetek többsége – a magyar példával ellentétben – a legtöbb helyen fennmaradt. Az utóbbi tíz évben azonban húszszázalékos dotációt „produkált" az ország. Aggasztó, hogy a csallóközi részen a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozók száma 30 ezerről 8 ezerre csökkent, növelve így az amúgy sem kevés munkanélküli számát. Az agrárközgazdászok előzetes számításai szerint a növénytermesztésben a legnagyobb érvágás a burgonyaszektort éri, állattenyésztésben pedig a sertés- és a baromfiágazatot. Ugyanis ezek az ágazatok az Európai Unióban nem részesülnek támogatásban. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi agrárkamara igazgatója a mezőgazdaságból élők nehéz helyzetét emelte ki.

Súlyos csapások

– A százezres Csallóközben legalább nyolcezren élnek hivatalosan a mezőgazdaságból. Ennek hatása azonban jóval több, mintegy harmincezer családot érint. Sok munkánkba telt, amíg a földtulajdonos gazdákat sikerült rávennünk a központi regisztráltatásra, hisz az uniós támogatásnak ez az egyik feltétele. Sajnos a tejtermelés kvótája kisebb, mint amit a termelők elképzeltek. A 15–20 százalékos éves növekedést így nehéz lesz megtartanunk, hisz 75 millió literes tejkvótát határoztak meg számunkra. Ezért szankciókat kell alkalmaznunk azoknál, akik túlteljesítenek. A sertéstenyésztők is gondokkal küzdenek. Kritika érte őket, hogy magas költségekkel dolgoznak. Véleményem szerint az unió sertéspiaci egyensúlya felborult. A csallóközi termelőket az utóbbi időben súlyos csapások érik: a szárazság és az állatállomány sűrűsége miatt

Kapcsolódó cikk >>

Mosonmagyaróvár: elmaradó intézményfelújítások (2003-02-28) >>


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szórakozás és egészség

Mosonmagyaróvár képviselő-testülete elhatározta, hogy ebben a négyéves ciklusban sportcsarnokot épít… Tovább olvasom