Kisalföld logö

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 25°C Még több cikk.

Nem üzlet, hanem drága feladat

Kistérség - Hiába a kiegészítő támogatás a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára, ha kevés a szakember, aki a feladatot a törvényi előírásoknak megfelelően ellátná. Vannak iskolák, ahol csak fejlesztőpedagógusok vállalják a problémás gyerekek nevelését.
A mosonmagyaróvári Éltes-iskolában 181 sajátos nevelési igényű diák oktatását vállalják, ebből száz a Lajta-parti város lakója, míg a többi vidéki diák. Vargáné Éder Etelka igazgató adatai szerint a városban a száz élteses tanuló mellett még mintegy ötven speciális oktatást igénylő óvodást, iskolást tartanak számon, akiknek oktatása-nevelése integráltan történik a helyi iskolákban, óvodákban.

Őket az utazó gyógypedagógus látogatja heti három alkalommal. Egy szakember látja el az Ostermayer és a Kékcinke Óvoda három-három óvodásának, a Vackor és Lurkóvár Óvoda egy-egy óvodásának, a Haller-iskola négy tanulójának, a Fekete- és Bolyai-iskolák öt-öt diákjának speciális képzését, de legalább három pedagógusra lenne szükség.

A felelősségteljes feladat lényege, hogy minden kisgyerek megkapja azt a fejlesztést, amire szüksége van.

Az igazgató úgy látja, hogy az integrált oktatás mellett és ellen több érv szól, a szülők, pedagógusok is vegyes érzelmekkel értékelik azt. Felelősségteljes feladat, lényege, hogy minden kisgyerek megkapja az esélyt az egyéni életútja normális alakulásához, a fejlesztést, amire szüksége van.

– A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása számos nehézségbe ütközik. Az egyik legsúlyosabb, hogy nincsenek szakembereink, akik ezt a feladatot a törvényi előírásoknak megfelelően elláthatnák – magyarázza Gálos Jánosné, a mosonmagyaróvári Ujhelyi Imre Általános Iskola igazgatója.

A tanintézmény négyszáz diákja közül tíz diszlexiás-diszgráfiás-diszkalkuliás, figyelem- és magatartászavaros gyereket tartanak számon.
A majoroki iskola a nevelési tanácsadó és az Éltes-iskola szakembereivel együttműködve biztosítaná a tanulók heti három különóráját. Jelenleg fejlesztő tanítók és pedagógusok foglalkoznak velük. Az intézményvezető szerint az igazi megoldás az lehetne, ha saját gyógypedagógust alkalmazhatnának – akár egy-két, integrált oktatásban részt vevő iskolával közösen.

Nemes Csabát, a jánossomorjai Klafszky Katalin Tagiskola vezetőjét a Karner Ádám speciális iskola diákjainak részleges integrációjáról kérdeztük: – A hozzánk érkező diákok beilleszkedése nem zökkenőmentes, nehéz megszokniuk a rendszabályozott életet az iskolában. A huszonhat gyerekkel külön csoportokban három szakember foglalkozik. A kisváros tanintézményében emellett még mintegy harmincnégy sajátos nevelési igényű diákot oktatnak integráltan.

Az ásványrárói iskolában 1998-ban gyógypedagógiai fejlesztőtermet alakítottak ki, melyet fokozatosan szerelnek fel a különféle pályázatok révén és az önkormányzat támogatásával. A tanintézmény százharmincöt diákja közül tizenhat szorul logopédus, fejlesztőpedagógus segítségre. Nagy Zoltán igazgató az integrált oktatás pozitívumaira mutatott rá: a fejlesztőterem maximális kihasználtság mellett működik, a sajátos nevelési igényű gyerekek látható fejlődésen mennek keresztül.

Az a közvélekedés, miszerint az iskolák a többletforrások miatt vesznek részt az integrált oktatásban, megdőlni látszik. Míg a korábbi tanévben egy speciális nevelési igényű gyermekre (fogyatékosságától függően) kétszer-háromszor annyi normatívát lehetett lekérni, mint ép diáktársára, addig mára a finanszírozás megváltozott. Ezeknek a gyerekeknek a fejlesztéséhez kiegészítő támogatást igényelhetnek az önkormányzatok.

Idén 2,8 milliárd forintot különítettek el a különféle kategóriák esélyegyenlőségének biztosítására, és ebből kell az iskolák fenntartóinak a speciális oktatáshoz szükséges anyagi forrásokat lekérniük.
– Az integrált oktatás egyáltalán nem üzlet, hanem drága dolog. A szakmai feladatok ellátására szűkös keret áll rendelkezésünkre – állítja Hunyaddobrai Éva, a mosonmagyaróvári polgármesteri hivatal humánszolgáltató osztályának vezetője.

– Míg korábban a gyermekek 6–7 százaléka tartozott a sajátos nevelési igényűek körébe, addig ez a szám mostanra 2 százalékra apadt – világosít fel Domsichné dr. Mezzei Márta, a nevelési tanácsadó vezetője.

Szeptember elsejétől újabb csökkenés várható, ugyanis az új tanévtől a törvény szerint csak azok a gyerekek tartoznak majd ebbe a kategóriába, akiknek a fogyatékossága organikus okokra vezethető vissza.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az év első felében megépül az állatmenhely

Mosonmagyaróvár - Várhatóan néhány hónapon belül elkészül az az állatmenhely, aminek létrehozásán… Tovább olvasom