Kisalföld logö

2018. 04. 23. hétfő - Béla 12°C | 26°C Még több cikk.

Nem mutogatnak visszafelé

Mosonmagyaróvár - „A személycserék indokoltak, megalapozottak voltak. Például az eddigi gyakorlattól eltérően az útépítéseknél jelentős minőségi javulást és megtakarítást tudtunk elérni, amit további fejújításra fordíthatunk" – vélekedett Szabó Miklós az első városvezetői évét értékelő beszélgetésben.

„Ezt a munkát is tanulni kell"

– Egy éve vaskos meglepetésre, 57 százalékkal győzött Mosonmagyar- óváron. Ma mekkora társadalmi erőt érez maga mögött?

– Remélem, hogy ekkorát, vagy közel ennyit. Ugyanis viszonylag botrány- és zökkenőmentesen kezeltük ezt az egy évet. Igyekeztünk a döntéseinket szakmai alapon meghozni. A decemberi testületi ülésen csináltunk egy zárást. Akkor azt mondtam: nem kívánok visszafelé mutogatni, hiszen van egy adott helyzet, azt kell kezelni. Az országos pártpolitikát igyekszem a munkából kizárni, hiszen a várospolitika az egészen más.

– Nos, akkor ezt a gondolatot továbbvíve, sajátos helyzet alakult ki azzal, hogy a polgármestert a háromtagú MDF-frakció adja. Ám a legnagyobb kormányzó erő a Fideszé nyolc, illetve igazából kilenc képviselővel. Milyen sajátos kezelési módot kíván ez a helyzet?

– Az MDF–Fidesz–Labe frakció a választásokon közösen indult, s egyben is maradt. Sok új képviselő került be a testületbe, s ez így összehangoltabb és olajozottabb információáramlást kíván meg. Mindannyian nagy lendülettel vetették bele magukat a munkába, de ezt is tanulni kell. Ezen igyekszünk nemcsak a frakcióüléseken, hanem külön megbeszéléseken is segíteni, csiszolni.

– Ez a nagy lendület a külső szemlélő számára bizonytalanságokat, kapkodást is mutat. Ilyen volt az a két pályázat is, amit meg kell(ett) ismételni: a jegyzőit, s a kulturális központ igazgatói posztjáért.

– Az első körben a jegyzői pályázaton három jelölt közül kellett választani. A testületi ülés előtti napon jutottak olyan információk a birtokunkba, miszerint a bizottság által támogatott jelölt már nem dolgozik jegyzőként. Ezért a döntést levettük a napirendről, és a testületben ezek után nem kapta meg a bizalmat. A második pályáztatással ez az ügy rendeződött, és az új jegyző fiatalos lendülettel végzi munkáját.

– A jegyzőváltás politikai döntés volt?

– Nem. A jegyzőnek a mindenkori politikától függetlenül kell dolgoznia, ám a hivatal munkájában mindenképpen változást szerettünk volna elérni; szolgáltatóbbá tenni azt. Ezt személycserével kívántuk elérni.

– A Flesch igazgatói pályázata is kurtán-furcsán zajlott...

– Előzetes számításaink szerint s a törvényi keretek alapján lehetőség van arra, hogy nonprofit gazdasági szervezetté alakítsuk át a kulturális központot. Szerencsésebbnek véltük, hogy a már átszervezett gazdasági társaság élére írjunk ki pályázatot és addig a jelenlegi igazgató irányítsa a házat.

– Nem lehetett volna ezt az első kiírás előtt meggondolni?

– Nagyon sok munkát kellett elvégezni, voltak azonnali megoldást igénylő ügyek, s időközben a direktornak lejárt a mandátuma, tehát mindenképpen ki kellett írni a pályázatot.

Összevonások, szűkítések

– Visszatérve arra, hogy a zárás után nem kíván visszafelé mutogatni, ám a városban pénzügyi okokra hivatkozva mindenütt a zsugorodás a jellemző. Összevonások, támogatásszűkítések történtek. Meddig tart még a zsugorítás?


– Intézményeink működőképességét biztosítanunk kell, azonban a kihasználtságon mindenképpen javítani illik, hiszen a működtetés mellett, ami a költségvetés jelentős részét teszi ki, ez a bevételeket szinte teljesen elviszi. A városlakók is azt várják el, hogy élhetőbb legyen a város, javuljon az utak állapota, munkahelyek teremtődjenek. Az ésszerűség határain belüli átszervezés s a megtakarítások e célokra fordíthatók. Amúgy egyetlen jelentős összevonás történt: a két félig kihasznált kollégiumból egy lett.

– Lesz még további zsugorítás?

– Folyamatosan javítjuk az intézményi kihasználtságot. A szakképzésben mindenféleképpen módosítunk. A párhuzamosságokat kiküszöböljük és a szakképzési törvény változása is bizonyos átszervezéseket követel meg.

– Minden városban előkerül a kórház ügye. Ám itt számomra paradox a folyamat: egyrészt zajlik a Karolina-rekonstrukció második üteme. Összességében, ha jól számolok, már 3,5 milliárd belement az épületbe, ám folyamatosan arról hallunk, hogy finanszírozási és bérgondjai miatt hitelekre szorul...

– A kórház eladósodása megállt, kihasználtsága javul, köszönhetően az új kórházvezetés intézkedéseinek. A nagy gond az, hogy az OEP a teljesítmény-volumenkorlátot (tvk) csökkentette. Ez részben abból adódik, hogy a rekonstrukció idején bizonyos osztályok nem vagy csak részben tudtak működni. Most e teljesítményeket a kórház stabilan teljesíti, az efölötti igénybevételt azonban az OEP nem finanszírozza. Azért lobbizunk, hogy az elvett tvk egy részét, ami az eddigi tapasztalatok alapján indokolt, adják vissza.

– Ez elég lesz a pénzügyi kilábaláshoz?

– Elég. Idővel persze a 260 milliós hiányt, melynek jelentős része az előző ciklusban halmozódott fel, is le kell dolgozniuk.

– A zsugorításra visszatérve, évtizedes gond a sport- és szabadidőcsarnok hiánya. Az új városvezetés azonnal jelezte, ebben a ciklusban a tervekből nem lesz semmi.

– Azt a létesítményt a város önerőből nem képes felépíteni, pályázati lehetőségeket egyelőre nem látunk, s nem is biztatnak bennünket. Bizonyos befektetői érdeklődés van ugyan, de még nagyon kezdeti stádiumban.

A legnagyobb konfliktus

– Mi volt az elmúlt év során a legnagyobb konfliktusa?

– Igazából nem tudok ilyet mondani. Talán az, hogy közreműködésünkkel végül megoldódott három helyi cég késhegyig menő, s kettő elköltözésével fenyegető súlyos vitája.

– A vitákat is kiváltó személycseréket utólag hogyan értékeli?
– Indokoltak, megalapozottak voltak. Például az eddigi gyakorlattól eltérően az útépítéseknél jelentős minőségi javulást és megtakarítást tudtunk elérni, amit további felújításra fordíthatunk. Így még idén megvalósulhat a Károly és az Engels utcai körforgalom. Negyedannyiért, mint ahogy az előzőekben tervezték.

– Most készül az új városfejlesztési koncepció. Mi lehet Mosonmagyaróvár arculatában a meghatározó a jövőben?

– Hagyományosan ipari város vagyunk. Fekvése meghatározza, hogy logisztikai központ legyen. Önmagában a turisztikából nem él meg, azonban a Szigetközzel közösen, valamint az egészségturizmusra építve fejleszthető ez a szektor is. Hiszen ha adóbevételekben nem is, de foglalkoztatottságban sokakat érint.

– Ha egy év múlva beszélgetünk, akkor mi lesz az a konkrét eredmény, amiről beszámolhat?

– Befejeződik 22 panelház, 1040 lakás rekonstrukciója. Ezt vállaltuk annak ellenére, hogy a költségvetésben jelentős kiadás, de úgy tűnik, nem lesznek újabb pályázatok. Nemcsak energiamegtakarításban, hanem esztétikailag is jelentősen javul a városközpont. A kereskedelmi és szolgáltatópark kiépítése befejeződik, elsődlegesen városi beruházásban. A több mint 10 éve húzódó ipari park is talán beindul, bár sok ráhatásunk erre nincs, de tárgyalunk ez ügyben is.

Vida István

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szétmarcangolt épületekre utaznak a ''hiénák''

Megyei körkép - A fémet lelopják, az épületeket szétszedik: a vízügyi igazgatóságnak fél év alatt… Tovább olvasom