Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 21°C Még több cikk.

Műhold követi a madarakat

Hétfőn a Mosoni-sík egyik kerecsensólymára is elhelyezték azt az adó-vevő készüléket, mellyel a madár pályáját követni tudják.
Az arab sejkek akár egy jobbacska autó árát is megadnák egy szép kerecsensólyom-fiókáért, a sólyomfajták legnagyobb becsben tartott madaráért. Míg Európában fokozottan védett, addig az észak-afrikai országokban halomszámra ejtik rabságba a ragadozó madarak egyik „királyát".

A négy éve indult Life kerecsensólyom-védelmi program keretében idén tíz madárra kerül műholdas jeladó, a jövőben újabb húsz madáron helyezik el, a program keretén belül összesen ötvenet követnek majd – tájékoztatott Váczi Miklós, a Fertő–Hanság Nemzeti Park őrszolgálatának osztályvezetője. A szerkezetet a különösen védett madarakra másfél hónapos korukban szerelik fel, közvetlenül kirepülésük előtt. A szakembereket az érdekli, merre járnak a madarak, milyen irányba repülnek. Az út ellenőrzése azért is fontos, hogy az érintett területeket is fokozottabb védelem alá lehessen helyezni.

Kerecsensólymok a Kárpát-medencétől Kínáig élnek, Európában a legtöbb Magyarországon lelhető fel. A világon a legtöbbet Ukrajnában, Oroszországban tartanak számon. Élettartamuk 10–15 évre tehető. Élőhelyük a kiterjedt füves pusztákhoz, sztyeppékhez kötődik, a legfőbb táplálékuk az ürge és rokonai. Korábban megyénkben Péren ürgetelepítéssel próbálták a madárállományt növelni.

– Idén megmagyarázhatatlan módon igen kevés az ürge nemcsak a megyében, hanem egész Magyarországon – panaszolja Váczi Miklós. A kerecsensólymoknak viszont vigasz lehet a számukra kedvező időjárás: enyhe tél, kevés csapadék.

Az uniós projekt lényege – melybe a nemzeti parkok mellett a Magyar Madártani Egyesület és több természetvédelmi civil szervezet is bekapcsolódott – a kerecsensólyom-állomány növelése.
Míg a nyolcvanas évek táján az országban körülbelül húsz párról tudtak a szakemberek, addig számuk mára több mint száz párra tehető. Megyénkben (itt 7–8 pár élhet) a Mosoni-síkon tanyázik a legtöbb kerecsensólyom. Érdekes adat, hogy csak Magyarországon az utóbbi két évben háromezer fiókát gyűrűztek meg, de nem tudni, hová tűnnek. A feltételezések szerint csak az öregebb madarak maradnak hazánkban, a fiatalabb egyedek elkóborolnak: szerencsétlenségükre lehet, épp Afrikába, ahová a meleg vonzza őket, ahol aztán az arab államok sólyomőrületének eshetnek áldozatul. Az arab világ a ragadozó madarak közül nagy becsben tartja a kerecsensólymot, mely igazi státusszimbólumnak számít, egy-egy szebb példányért több tízezer dollárt is kifizetnek a leendő gazdák. Különlegessége többek közt abban rejlik, hogy a többi ragadozó madárral szemben ő az egyetlen, amely a földről is tud zsákmányolni. Észak-Afrikában vadásznak rájuk és vadásznak velük. Európában fokozottan védett faj, míg máshol madárcsempészek leselkednek rájuk, sőt, van, ahol az ország hivatalos exportcikkei közt szerepel.

Az uniós program keretében rendszeres a madarak felderítése (nehézséget jelent, hogy nem építenek fészket), élőhelyük ellenőrzése és megvédése. A sólyomfaj életét veszélyeztető tényezők ellen is fellépnek az ornitológusok. Az áramszolgáltatóval közösen szigetelik a középfeszültségű oszlopokat (erre rászállva áramütés áldozatai lehetnek): a Mosoni-síkon mintegy kétszázat.

Mészely Réka
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lajta Expo negyedszer

A megyei kereskedelmi és iparkamara Mosonmagyaróvár önkormányzatával együtt június 15–17.… Tovább olvasom