Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

Morajlás és földmozgás a hármas határon

Károk ugyan nem keletkeztek, de erős riadalmat keltett Mosonmagyaróváron és a környező településeken a hétfő esti 3,4-es erősségű földmozgás.
A régióban szokatlannak mondható jelenség zavarta meg a Mosonmagyaróváron és környékén élők nyugalmát és keltett kisebb pánikot hétfőn este, amikor néhány másodpercen keresztül ingott a talaj a lábuk alatt. Mozgó ágyról és kanapéról, rezgő ablaküvegről, radiátorokról, illetve elmozduló panelházi lépcsőkről számoltak be a szem- és fültanúk. A helyenként morajló hanghatás és remegés miatt többen kiszaladtak az utcára.

3,4 a Richter-skálán

Számos bejelentés érkezett a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriumához a földmozgásról, és a műszerek is jelezték a történteket. Wéber Zoltán szeizmológus elmondta: hétfőn este 20 óra 32 perckor jelezték a műszerek a földtani jelenséget a magyar–osztrák–szlovák hármas határ körzetében, Ausztria területén. Magyarországon is érzékelték a talajmozgást. Mosonmagyaróvárról és környékéről – főként Dunakilitiről és Hegyeshalomból – érkezett bejelentés az obszervatóriumhoz, de károkról nem számolt be senki.
A rengés erőssége 3,4 volt a Richter-skálán. Ez a szeizmológus szerint elég gyakori az osztrák főváros környékén, sőt, több alkalommal mértek már négyes fokozatnál is erősebb földmozgást ebben a térségben, ám korábban főként Sopron környékén volt ez érzékelhető.
A hétfő esti jelenség rengésközpontja pontos helyének meghatározásához még további adatok begyűjtése szükséges, ám annyi bizonyos, hogy most a hármas határ körzetéhez volt közelebb.

Károk nem valószínűek

Az ezen a területen érezhető gyakori enyhe talajmozgások keletkezésének oka, hogy a hegységek mozgása során felgyülemlett energia az Alpokaljából kiinduló és a Kis-Kárpátok mellett elhaladó törésvonalak mentén szabadul fel. Wéber Zoltán szerint a későbbiekben is lehet számítani hasonló jelenségekre ebben a régióban, ám rendkívül kicsi a valószínűsége annak, hogy a talajmozgások károkat is okoznak, hiszen ezen a területen eddig mért legerősebb földmozgás magnitúdója sem haladta meg a 4,5-ös erősségűt.

Hazánkban nincs veszély

Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Ezek során a nem megfelelően tervezett épületekben tartózkodók élete veszélybe kerülhet. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest (pl. közlekedés). Magyarországon M 7-nél nagyobb rengések nem fordulnak elő, már az 5–6-os magnitúdójú rengéseket is nagynak értékeljük. A mai Magyarország területén valaha kipattant legerősebb földrengés Komáromban keletkezett 1763. június 28-án, ereje 6,3 volt.
A magnitúdó mérésére a Richter-skála szolgál. Ennek elméletileg alsó és felső határa nincsen. Az ismert legnagyobb földrengések magnitúdója M 9 körüli, míg egy asztalról leeső tégla által keltett földmozgás magnitúdója körülbelül M –2. Ha egy rengés magnitúdója egy egységgel nagyobb a másikénál, akkor az közel 30-szor nagyobb energiát jelent.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia – Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alkalmatlan sztrádaellenőrzés

Az M1-es autópályára telepített matrica-ellenőrző kamerák felvételei alapján a sztrádát üzemeltető… Tovább olvasom