Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

Minden hetedik diákot elvisznek

A Mosonmagyaróvár környéki községek iskoláinak komoly problémát jelent, hogy a tanköteles gyerekek legalább hetedét nem hozzájuk, hanem valamelyik Lajta–parti tanintézetbe
íratják.

Illusztráció
A kérdés az: a vélt előnyöket nem homályosítja–e el a kisiskolás nebulók mindennapos utazással járó fáradtsága?

Megéri a bejárás?
A falusi iskolák többsége évről évre fogyó gyereklétszámról számol be. A legtöbb helyen átlagban húszan járnak egy osztályba, ám ez a szám gyakran kevesebb. Ezzel szemben a felkapott városi iskolák három-négy párhuzamos osztályt is indítanak, s a tanulók egy részét a vidékről bejáró nebulók teszik ki. A szülők rendszerint a városi iskolák adta nagyobb lehetőségekkel magyarázzák döntésüket, s általában lekicsinylően szólnak a községi iskolák tanítási színvonaláról. Arról azonban megfeledkeznek: egy általános iskolás (főleg alsós) számára nagy megterhelést jelent a napi utazás, amely akár több órát is igénybe vehet, s ezáltal elrabolhat a gyermek szabadidejéből.

„Csak sejteni lehet"
Ments Tiborné, a rajkai Békeffy Ernő Általános Iskola igazgatója szerint csak sejteni lehet, hogy miért visznek be gyerekeket a városba.
– Községünkből csaknem húsz tanköteles gyermek jár a mosonmagyaróvári általános iskolába – tudtuk meg az igazgatónőtől. – Ez természetesen a fejkvóta miatt bennünket is hátrányosan érint. A szülők általában nem adnak bővebb magyarázatot az átíratás okára, csak sejteni lehet, hogy többek között a vélt jobb osztályzat vezérli őket. Vannak, akik elsős gyermeküknek a tanintézet szellemisége és vallási okok miatt a piarista iskolát választják. Akadt azonban már olyan eset is, hogy a szülő visszaíratta gyermekét hozzánk.

Csökkenő tendencia
Mosonszolnokon hasonló a helyzet, mint a határ menti községben.
– Tőlünk 15–20 gyereket vesznek el a városi iskolák – mondta Mandl András iskolaigazgató. – Ez a tendencia mára már inkább csökkenőben van. A szülők, ha meg is indokolják e lépésüket, akkor általában szigorúnak minősítették iskolánkat, s vannak, akik szerint „pikkelünk" gyermekükre. A falu vezetése szeretné, ha minden tanköteles ebbe az iskolába járna, ám véleményem szerint ez megvalósíthatatlan. Úgy gondolom – mivel a városban is tanítottam –, az iskola felszereltsége jónak mondható, így semmi nem indokolja e néhány szülő döntését. Igaz, nálunk is akadt, aki visszahozta gyermekét. Rájött, hogy a Lajta partján sem kap többet gyermeke, s nem számolt az utazási nehézségekkel sem. A szerencsésebb eset, amikor valaki vállalja, hogy elhamarkodottan döntött – mondta Mandl András igazgató.

Lehetőség falun is

– Az 1993-as rendelet után csak két évvel később, ’95-től indult meg ez a divathullám – mondja Molnárné Tóth Erika, a dunaszigeti Timaffy Endre Általános Iskola igazgatónője. – A szülők a nagyobb lehetőségekkel – nyelv-, zene-, úszásoktatás – magyarázták gyermekük városi iskolába íratását. Tőlünk is legalább húsz gyerek hiányzik ezen okok miatt, ám közülük sok a testvérpár. Tavaly egy, tavalyelőtt két gyermek volt, aki nem az iskolánkban folytatta tanulmányait. Az utánuk kapott 180 ezer forint éves fejkvóta természetesen nekünk is hiányzik, ám véleményem szerint egyre kevesebben hagyják el szülőfalujuk iskoláját. A szülők időnként felismerik, hogy a mosonmagyaróvári nagy létszámú osztály s a bejárás nehézségei nem előnyösek, mégis kitartanak döntésük mellett. Azokat még megértem, akik a városban dolgoznak, s gyermeküket viszik magukkal. Egyébként az utóbbi időben a községi iskolák is próbálnak még több lehetőséget teremteni a gyerekeknek, hogy a szülők számára is minden szempontból megfeleljen a helyi intézmény – mondta az igazgatónő.

A többségnek érdemes
– A legtöbb vidéki tanuló – 50–60 gyerek – a mi iskolánkba jár – mondta Makk Zoltán, a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója. – Évfolyamonként 8–10 nebuló koptatja itt az iskolapadot, főleg a nemzetiségi oktatás miatt. Az utánuk járó normatív támogatást az érintett jegyzőkkel egyeztetjük, így ide utalják ezt az összeget. Az utóbbi időben már első osztálytól ide hozzák csemetéiket a szülők. Nagy részük jó képességű, csak 5–10 százalék az, akinek szerintem nem volt értelme váltani. A szülők – a nemzetiségi képzés mellett – a községi oktatás színvonalával és egyéni sérelmek miatt hozzák ide gyermekeiket. Vissza még senkit sem vittek tőlünk – mondta Makk Zoltán.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megalakult az új képviselő-testület

Megalakult a mosonmagyaróvári önkormányzat új képviselő-testülete hétfő délután. Stipkovits Pál… Tovább olvasom