Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Mindegy ki fizet

Törvényjavaslatot nyújtottak be az 1947–ben Csehszlovákiából kitelepített magyarok kárpótlásáról.
A második világháborút követő lakosságcsere során az akkori Csehszlovákiából hetvenötezer magyar nemzetiségűt telepítettek át Magyarországra: ők házukat, ingóságaik egy részét elveszítették. A magyar állam 1947-ben kötelezettséget vállalt a jóvátételre, ám pénzükre azóta is hiába várnak az érintettek és a leszármazottak. Az erről rendelkező törvény azonban máig nem készült el, így a kormány – amint az Alkotmánybíróság már egy 1996-os határozatában kimondta – „mulasztásban megnyilvánuló" alkotmánysértést követett el.

A lakosságcsere érintettjeinek kártalanításáról először 1993-ban készült törvénytervezet, ám ez már az egyeztetésen elbukott, akárcsak az azt megelőző ciklusban született előterjesztés, amelyet a Külügyminisztérium dolgozott ki. Tavaly ismét törvénytervezeten dolgozott az Igazságügyi Minisztérium. Ekkor már konkrét tervek is kiszivárogtak: húszmilliárd forintot osztottak volna szét készpénzben és állampapírban. A határidő ismét lejárt, forráshiány miatt azonban az ügyben előrelépés nem történt.

Igényfelmérés és szabályozás

Most ismételten törvényjavaslatot nyújtott be három fideszes képviselő a volt Csehszlovákiából kitelepített magyarok kárpótlására. A számítások szerint ez akár százezer embert érinthet, s megbecsülni sem lehet, mennyibe kerülne ez az államnak. Domokos László, a javaslat egyik kidolgozója szerint 1947-ben sokan csak annyi személyes tárgyat vihettek magukkal, amennyit elbírtak, vagyonuk, bankbetéteik, ingatlanjaik elvesztek. A magyar állam pedig csak nagyon keveseknek és nagyon kis mértékű kárpótlást nyújtott a hatvanas években. A most benyújtott javaslat csak az első lépcső lenne: először fel kellene mérni, hogy hányan tartanak igényt a kártérítésre. Elfogadása esetén hat hónapja lenne mindenkinek arra, hogy jelezze igényét az államnak. Ezt követően egy újabb törvényben szabályoznák azt, hogy mekkora kárpótlásra számíthatnak a kitelepítettek vagy hozzátartozóik. A kezdeményező képviselők szerint egy alsó és egy felső határt kell ene megállapítani a kárpótlás összegeként.

„ Jogos a kérelmünk, de..."

Mosonmagyaróváron jó néhány érintett tavaly a Közép-európai Emberi Jogi Bizottsághoz fordult, s Szlovákiától várta az erkölcsi és anyagi kártérítést. A pozsonyi születésű, hetvenkét éves Kapcsándy Lajos családjával 1947 októberében a szlovákiai Somorjáról került Magyarországra. Édesapja szállodatulajdonos volt odaát, földjei és kötvényei voltak. Szállodájukat, földjeiket elkobozták. Tavaly – csatlakozva egy felhíváshoz – a belgiumi székhelyű Közép-európai Emberi Jogi Bizottságot hatalmazták meg érdekeik képviseletével mint egykoron kollektív bűnösként kikiáltott s emiatt kárt szenvedő család. Kapcsándy szerint jelenlegi áron legalább 150–200 millió forint illetné meg őket.
– Belgiumból semmilyen választ nem kaptam azóta sem, akárcsak másik húsz mosonmagyar-

óvári sorstársam. Az ügyben megkerestek már Győrből, Sopronhorpácsról és az Alföldről is, sőt, a nagyobbik ellenzéki párt is segítséget ígért az ügyben. Egy ismerősöm levelet írt Bárándy ügyvéd úrnak, aki azt válaszolta neki: jogos a kérelme, a magyar államnak fizetnie is kellene, hisz az Alkotmánybíróság erre kötelezte. Csakhogy a gazdasági helyzet miatt erre képtelen.

„ Nem a teljes összegről van szó"

– Nekem teljesen mindegy, ki kárpótol: a szlovák vagy a magyar állam. Véleményem szerint azt az összeget teljes egészében úgysem tudják mindenkinek kifizetni, amennyi járna: tönkremenne, belerokkanna az érintett állam. Egy bizonyos keretet osszanak szét az érintettek között, már ez is megnyugtató lenne. 1947 óta jó néhány kormány volt már hatalmon, mégis mindenki „elmismásolta" a dolgot. Csak nagyon halkan jegyzem meg: olyanokat is ismerek – azon kevesek közül –, akiket anno kárpótoltak. Most mégis ismételten szeretnének az államtól kártérítést kérni – mondta Kapcsándy Lajos.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vízi fesztivál Dunakilitin

Ládamászás, kalózhajó–süllyesztés szerepel többek a 3 napos Dunakiliti Vízi Fesztivál… Tovább olvasom