Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

Miért csak négy év után vizsgálódnak?

Néhány hete érdeklődött az egyik országgyűlési képviselő a Kisalföld 2003-ban megjelent anyagai felől, a Krisztinamajort illetően.
Nem igazán érthető, hogy Kóka János gazdasági miniszter a Széchenyi-terv körül vélelmezett visszaélések miatt miért csak most helyezett kilátásba feljelentéseket. A Kisalföld már 2003 november-decemberében cikksorozatban tárta fel a Krisztinamajorban állami pénzből építkezni kezdő cég, a H-Build viselt dolgait. Akkor a sértetteken kívül senki sem reagált írásainkra.

Kóka most úgy fogalmazott, a Széchenyi-tervből bűnözői érdekeltségeknek is jutott. Példaként említette a Mosonmagyaróvár melletti Krisztinamajorban a soha meg nem valósuló termálfürdő építkezésére kifizetett 87,5 millió forintot. Az akkori cégalapítók jelenleg a kecskeméti maffiaper vádlottjai. A kifizetés szabálytalan és törvénytelen volt – jelentette ki a miniszter –, mivel a vállalkozás már felszámolás alatt állt.

Kattintson a képre >>
A Kisalföld már három és fél éve megírta, hogy 2002– 2003-ban a Mosonmagyaróvár melletti Krisztinamajorban nagyszabású tervekkel idősek otthonát és termálfürdőt terveztek. A 7,5 hektáros terület első gazdája, a H-Build termálfürdőt „álmodott" a birtokra. Ehhez a Széchenyi-terv turizmusfejlesztő programjából 175 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást is odaítéltek nekik. A beruházás azonban elakadt, a félig elkészült üdülőkomplexum pedig gazdát cserélt.
2003 őszén Krisztinamajorban a csupasz téglafalakon egy tábla hirdette, hogy a Gazdasági Minisztérium Széchenyi-terv turizmusfejlesztő programjának keretében a termálfürdők fejlesztésére, illetve kialakítására kiírt pályázatból 175 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a beruházó cég. A tábla szerint a két, egyenként 140 férőhelyes szálloda és gyógyfürdőkomplexum átadásának időpontja 2003 júniusa lett volna.

A hirdetményen olvasható volt továbbá, hogy a beruházás összköltsége 522 millió forint, ami az állami támogatás mellett 347 milliós saját erőből és bankhitelből valósulna meg. Az alapozásnál félbemaradt továbbá egy fürdőmedence kialakítása is. Az egykori birtok régi, romos és lakatlan épületei mögött a derékig érő gazban egy, a földből alig kiálló rozsdás csődarab emlékeztet arra, hogy itt valaha termálvizet kerestek.

Nem nyilatkoztak

Akkor lapunk szerette volna megkérdezni az állami pénzre pályázó előző tulajdonos budapesti részvénytársaságot a 175 milliós támogatásról, ám nem kívántak nyilatkozni az ügyről.

A Gazdasági Minisztérium honlapján olvasható volt azonban, hogy a társaság 2001 végén benyújtott pályázatát 2002 februárjában hagyta jóvá a tárca, majd 2002. június 4-én (tehát már az új MSZP–SZDSZ kormány idején – a szerk.) kezdték kifizetni. A pályázati kiírásban megkötésként szerepelt, hogy a pályázónak vállalnia kell a megadott hasznosítási terv szerint a támogatásban részesült tárgyi eszközök öt-, az ingatlanok tízévi turisztikai célú hasznosítását.

87,5 millió forint előleg

2003 novemberében a Gazdasági Minisztérium honlapján kifizetettként tüntették fel a pályázatot. Windberg Ferenc, a nyertes részvénytársaság igazgatóságának elnöke pedig úgy nyilatkozott: a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési pályázata keretében a beruházás egy része – a terület alatt található termálvízre alapozott szolgáltatások építményei, berendezései – támogatást nyertek, aminek összege 175 millió forint. A termálvíz felszínre hozására vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek, a termálkút megvalósítása folyamatban van.

A megítélt 175 millió forintot még nem folyósították. A társaság 87,5 millió forint előleget viszont kapott, aminek felhasználásáról a beruházás folyamán kell elszámolni, s ennek addig maradéktalanul eleget is tettek. A teljes összeg folyósítása csak a beruházás befejezése után lenne esedékes.

Szerződést bontottak

Az igazgató kitért arra is, hogy a Flexum termálfürdőtől vásárolt termálvizet a korábban elkészült fedett medencében használták fel. A Miniszterelnöki Hivatal turisztikai hivatala megerősítette lapunknak: a megítélt összeg egy részét előlegként folyósították, ám időközben a részvénytársasággal kötött szerződést felbontották.
A történet utóéletéhez tartozik az is, amiről szintén beszámoltunk, hogy a H-Build 2000 Rt. ellen a Pápai Rendőrkapitányság is nyomozást indított.

Üdülési jogot értékesített

A rendőrségi tájékoztatás szerint a cég 1999-ben a Krisztinamajorban lévő panzióba üdülési jogot értékesített. Az ügyfelek különböző nagyságú, 260–610 ezer forint közötti összegeket utaltak át a részvénytársaság számlájára. A szerződés alapján az üdülési jog 99 évre szólt, ám ha az ügyfél nem kívánt Mosonmagyaróváron nyaralni az adott év általa kiválasztott hetében, a H-Build bérbe adta volna a szobát. A szerződéstől annak megkötésétől számított 15 napon belül el is lehetett volna állni. Ennek ellenére egyes károsultak hiába próbáltak a határidő letelte előtt visszalépni, pénzüket nem kapták vissza.

A szerződés aláírásakor azt sem közölték velük, hogy még nem készült el az épület, és arról sem beszéltek, hogy amíg tart a részletfizetés, nem élhetnek az üdülési joggal. Az ügyfeleknek a szobák garantált árú bérbeadásában is csalódniuk kellett. Az ajándékként hirdetett úgynevezett VIP-hetet szintén az ügyféllel fizettették ki.
A rendőrség szerint meg nem valósult ígéret maradt az is, hogy amennyiben a konstrukció nem nyeri el az ügyfél tetszését, a cé g visszavásárolja az üdülési jogot.

A Kisalföld írásai nyomán akkor sok sértett tett panaszt, ám a politika nem mozdult rá a történetre. Csak most, néhány hete érdeklődött az egyik országgyűlési képviselő a Kisalföld 2003-ban megjelent anyagai felől.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jogellenes hulladékimport Ausztriából?

A környezetvédelmi felügyelőség vizsgálata alapján jogellenesen hoztak be 482 tonna újrahasznosítható zöldlistás hulladékot Ausztriából a jánossomorjai lerakó válogató-bálázó gépe próbaüzeméhez. A város polgármestere szerint a jánossomorjai egykori malom területén sem engedélyezett semmiféle hulladékgazdálkodási és ipari tevékenység. Tovább olvasom