Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Mészárlással viszonzott szabadságkeresés

Mosonmagyaróvár gyásznapjának forgatókönyve tizenöt éve óta azonos, csak az emlékezők száma apadt meg kissé.

Mosonmagyaróvár gyásznapjának forgatókönyve tizenöt éve óta azonos, csak az emlékezők száma apadt meg kissé. Ám a gyertyaláng és a krizantémok szirmainak látványa városszerte, s a tegnap ott megszólaló Rieger Tibor alkotta óvári Golgota tövében mindig szívszorító élmény.
Október 26. 1990 óta gyásznap.
Sajnos a főhajtásra késztető helyszínből több is van Mosonmagyaróváron, hiszen a gránátrepeszek és géppuskalövedékek nem voltak személyválogatók: akadémisták, középiskolások, munkások, apák, anyák, fivérek, nővérek voltak az áldozatok. Pontos számuk ma is tisztázatlan. Az ismert meggyilkoltak nevét táblák őrzik városszerte: az egyetemi kar udvarán, a szakmunkásképző iskolában, az óvári temetőben.

„Máig tisztázatlanul"

Pintér Gizella, Szalai István, Varga Erzsébet, Horváth Gyula, Nagy Árpád, Vesztergom Imre akadémisták mártíromságára a vár udvarán Kuroli Géza professzor emlékeztetett. A drámai nap hangulatát személyes élményeivel érzékeltette.

Emlékezésében Kuroli Géza professzor hangsúlyozta: a budapesti hírek nyomán az óváriak mámoros hangulatát, elszánt, jó szándékú szabadságkeresését mészárlással viszonozták" 1956. október 26-án délelőtt. Máig nincs magyarázata és felelőse a kétszer eldördülő sortűznek, gránátdobálásnak. A forradalom leverése után a vétkek eltussolása folyt, s azóta is a magyar kormányok az ’56-osokat „lejárt szavatosságú árunak" tekintik. A rendszerváltás kezdetén, 1989-ben azonnal megindul a sortűz körülményeinek kivizsgálása, ám a végül perbe fogott akkori laktanyaparancsnok halálával „minden tisztázatlanul, megtorlás nélkül maradt".

Akik túlélni segítettek

A mosonmagyaróvári nemzeti tanács október 26-án délután alakult meg. Első pillanattól fogva a rend helyreállításán, a sebesültek ellátásán, a holtak méltó eltemetésén, a nemzetközi segélyszállítmányok irányításán munkálkodtak – egészén november 5-ig, a város teljes szovjet megszállásáig. A Lugosi Géza elnökölte nemzeti tanács munkáját Nagy Sándor önkormányzati képviselő méltatta a városházán elhelyezett emléktáblánál.

Kardos Miklós, Meszlényi István, Pri László, Paár Jenő, Tolnay László és Wilhelm Mihály szinte még gyerekek voltak 1956-ban. Kíváncsiságuk, s a mindenkit magával ragadó lelkesedés sodorta őket az ÁVO-s laktanya gyilkos tüzet okádó ablakai elé. Nevük a Hunyadi-szakképző falán 1990-ben emelt emléktáblára, arcuk, csibészes mosolyuk rokonaik szívébe vésetett. Rájuk szerdán Bérci Csaba tanár emlékezett egykori iskolájukban.

A magyaróvári temető emlékfalán olvasható a sortűz, majd a mosonmagyaróvári koncepciós per 57 ismert áldozatának neve. Itt tegnap Kiss Miklós evangélikus lelkész a maiak nemzettudatát, erkölcsét ostorozva hangoztatta: 1956 magyarjai félre tudták tenni nézetkülönbségeiket a haza megmaradása érdekében, mert „vannak idők, amikor tovább már nem lehet hallgatni".

Örök példa: a golgotai áldozat

A magyaróvári temetőből gyalogosfelvonulás indult a Gyász térre. Itt a kegyeleti megemlékezés szónoka Rieger Tibor szobrászművész, az óvári Golgota alkotója, a forradalmi események tanúja volt. Úgy véli: ’56-ot elárulta a politika. A szabadságharc leverése után az értelmiséget is sikerült megtörni, s ez mindennél fájóbb pont volt: egyházi méltóságok kaptak vörös csillagos kitüntetéseket, miközben lelkészek vártak a kivégzésre.

Rieger Tibor szerint 1956 októbere nem volt sem jobb-, sem baloldali forradalom: egy egész nemzet tudott egylelkűvé válni, s példát mutatni hazaszeretetből.

– Negyvennyolc óra alatt az egész országban leverték a kommunizmust. „Az örök példa, a golgotai áldozat" – fogalmazott a szobrászművész. – A Kádár-korszak enyhülő időszakában a „hazugság mérgezett piruláit cukros mázban kapta a legvidámabb barakk". A szónok szerint a nemzet beteg: erkölcsileg kell talpra állítani, s ebben példamutatásra van szükség. Rieger a kormányfőt sem kímélte, utalt a miniszterelnök feleségének Apró Antallal való rokonságára. Ezután Csáfordy Julianna református lelkész mondott ökumenikus imát, majd koszorúzás zárta a megemlékezést.

Harmincnyolc halottat számolt meg

Egyházy Tibor először vett részt a Gyász téri megemlékezésen. Mint mondja, emlékezni, tisztelegni jött a sortűz áldozatai előtt. Lóska Lajos látta a szabadságharc mártírjait. Mint mondja, akkor érkezett a Gyász térre, amikor a sebesülteket elvitték, a halottak viszont ott maradtak. „38-at tudtam megszámolni. Az akkori események örökre nyomot hagytak bennem" – állítja. Sándor János tizenegy éves volt a szabadságharc idején, így csak hallomásból ismeri a történteket. Ha teheti, október végén kilátogat a városi megemlékezésre.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feltöltést vagy meanderezést javasolnak

A térség országgyűlési képviselői, az érintett civil szervezetek és a helyi önkormányzatok képviselői kaptak meghívást hétfő délutánra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba (KVM). Persányi Miklós miniszter, a tárcaközi bizottság elnöke a magyar–szlovák tárgyalások jelenlegi helyzetéről, a jövőbeni lehetőségekről konzultatív megbeszélésre invitálta őket. Tovább olvasom