Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Megoldást jelent-e a natúrpark?

Háromnapos Európai Zöldöv Konferenciát rendeztek a napokban Sarródon, melynek sopronpusztai záróünnepségén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is megjelent.
Több mint tíz éve kormányhatározat született arról, hogy a Szigetközben nemzeti parkot hoznak létre. A természetvédelmi törvény júliusi módosítását követően a Szigetköz kapcsán új célkitűzés fogalmazódott meg egy, a szlovákokkal közös natúrpark létrehozásáról.

– A Szigetköz jelenleg tájvédelmi körzet, a törvény eddig arra adott lehetőséget, hogy ott nemzeti parkot hozzanak létre – mondta dr. Kárpáti László, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója.

– Évekkel ezelőtt kidolgoztuk a szigetközi nemzeti park tervezetét, az új koncepció szerint azonban a Szigetközben nem nemzeti parkot, hanem natúrparkot hoznánk létre. A tervek átalakíthatóak a natúrparkprogramra is. Korábban a fennhatóságunk alá tartozó vasi területeken a helyi önkormányzatokat biztattuk natúrparkok létrehozására. Természetesen ezekben a kérdésekben miniszteri szinten születik a döntés, de szükséges a helyi kezdeményezés.

A Sarródon megrendezett Európai Zöldöv Konferencián Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára utalt rá, hogy 1988-ban, a nemzeti park létesítésének előkészítése során azt hitte, hogy irreális a határokon átnyúló park ötlete, a közös osztrák–magyar kormányzati szándék ellenére. Akkor még elképzelhetetlennek tűnt a ma már megszokott jelenség, hogy a természetvédelem ügye a határokon átnyúlik. Magyarország különösen érintett a Zöldöv-konferencián, hiszen két nemzeti park és két tájvédelmi körzet található az egykori határzónában.

– A Szigetköz tekintetében szoros együttműködésben dolgozunk a szlovák kollégákkal, és a miniszterek szándékai is egyértelműek a térség természetvédelmét illetően – mondta Haraszthy. – Bár a szlovák–magyar határon nem volt vasfüggöny, az államhatár a két ország területét markánsan szétválasztotta. A túloldalon, Csallóközben agrár-, a magyar részen pedig erdészeti jellegű átalakítások történtek, aminek hatásai máig érezhetőek.

A helyettes államtitkár hozzátette: nálunk az egyik fő probléma, hogy a nemesnyárültetvényeket természetes erdőre kell cserélni. Nyilván nem kell az utolsó faültetvényt is átalakítani ahhoz, hogy nemzeti park lehessen a Szigetközben, de egy jelentős részt meg kellene kezdeni és ehhez a kormányzatok hosszú távú elkötelezettsége szükséges.

– A bősi erőmű és hatásai is rányomják bélyegüket a Szigetköz életére – folytatta Haraszthy László. – Korábban az évente levonuló zöldár miatt a folyó menti élővilág többször víz alá került. Mivel ez most nincs, néhány hónappal ezelőtt mesterségesen kellett elárasztani a térséget, amivel csak akkor lehet ugyanazt a hatást elérni, ha az rendszeresen ismétlődik.
Európában ismert forma a natúrpark, melyre sok pályázati lehetőséget biztosít az unió. Míg a nemzeti parkban első helyen a természetvédelem, második helyen a turizmus, az oktatás és a rekreáció áll, a natúrparkban a turizmus az első a természeti értékek szigorú megőrzése mellett.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három éve nem nőtt a fizetésük

Elmaradt béremelésüket követelték a mosonmagyaróvári Vogel-Noot Mezőgépgyár Kft. dolgozói a szerdai… Tovább olvasom