Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

''Megfeneklenek'' a hajók a magyar szakaszon

Uniós előírás szerint 2010-ig hajózhatóvá kell tenni a Dunát a nagy merülésű hajók számára.
Az Európai Unió kiemelt közlekedési útvonalai közé került fel tavaly a Duna magyarországi szakasza. Előírták, hogy a folyót az uniós teherhajók számára is használhatóvá kell tenni. 2010-ig kell megkezdeni a munkálatokat: ezek lehetővé tennék, hogy még a 2,5 méter merülési mélységű hajók is az év 270 napján fennakadás nélkül használhassák a hazai szakaszt. Jelenleg a hazai négyszáz kilométeren jó néhány olyan rész található, ahol mindössze 1,6 méter mély a folyó.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint valószínűleg mélyíteni kell a medret: a beavatkozások összköltsége becslések szerint 75 milliárd forint.

A Vituki Kht. 500 millió forintért állítja össze a folyószabályozási lehetőségeket vizsgáló anyagot: e költség felét az unió állja. A terveket a környezetvédelmi és turisztikai szempontok figyelembevételével készítik.

Elterelés előtt keleti forgalom

A Mosoni-Dunán az elterelés óta hajózási szempontból semmi sem változott: a rajkai zsilip 1907 óta üzemel. A folyó „utolsó" szakasza – a Győr és Gönyű közötti rész – hajózható csak motorcsónakkal: nemzetközi hajózás nincs. Az Öreg-Dunán az elterelés előtt jelentős volt a hajójárás, melyben az ötvenes-hatvanas években főleg az orosz–jugoszláv–román teherszállítás játszott vezető szerepet. A délszláv háború idején csökkent a forgalom, ma pedig már Nyugat–Európából is – például Rotterdamból – naponta tucatjával érkeznek a vízi járművek Szap alatt a magyar szakaszra. A Duna hajózhatósága érdekében a kikötők fejlesztése elengedhetetlen. A gönyűi állomás korszerűsítése célszerű, hisz Győrnek is érdeke az idegenforgalom növelése.

Átemelések és kis víz

A Szigetköz a dunakiliti duzzasztómű megépítése utáni eltereléssel kiesett a hajóforgalomból. A duzzasztómű hajózsilipjét sem helyezték üzembe, így sem itt, sem a fenékküszöbnél nem lehet bejönni a magyar szakaszra. A felső részen a kishajó- és jachtforgalom is elenyésző, hisz rengeteg helyen kellene átemelni a vízi járműveket. Az Alsó-Szigetközben engedély nélkül üzemel két kishajókikötő, ám itt is van egy gond: a kis vizes időszakokban igen kicsi a merülési mélység. Bécs felől érkeznek ide jachtok, ám azok is alulról, Szap felől jönnek: leginkább a Szigetköz szépségéért. Dunaremeténél kisebb vízi járművek számára április közepétől határállomás nyílik a Dunán, ezáltal csatlakozási pontot teremtve a Szigetköz és a Csallóköz között.

A Duna turisztikai kihasználtsága azonban csekély: az alacsony és kiszámíthatatlan vízállás miatt gyakran a kishajók sem jutnak tovább Gönyűnél: incs megfelelő vízmélység, kikötő, szálláshely.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nemrégiben 560 millió forintot nyert a gönyűi kikötő fejlesztésére: ebből pályázat készül, mely jó eséllyel indul az uniós alapból elnyerhető 24 milliárd forintért.

Növekvő forgalom Bősnél

Eközben a bősi vízi erőmű zsilipkamráin 2003-ban 15.626 vízi jármű haladt át. A járművek 267.627 személyt, valamint 5 és fél millió tonna árut szállítottak. A bősi erőmű 1992-es üzembe helyezése óta összesen 154.298 hajó hagyta el a zsilipet, több mint 2 millió embert és 55 millió tonna rakományt szállítva. Tíz év alatt a zsilipkamrákat 34.672 alkalommal töltötték fel vízzel.

A dunai hajóforgalom évről évre növekszik. Ján Blahuta, a Dunai Árvízmentesítő Vállalat bősi üzemének igazgatója szerint azonban még mindig nem éri el a jugoszláviai katonai konfliktust megelőző évek szintjét, amikor több mint 19 ezer hajó haladt át Bősnél.

Katamarán Bécs és Pozsony között

Bécs és Pozsony között június elsejétől október 29-ig napi három alkalommal rendszeres hajójáratot indítanak a Dunán – jelentette be a napokban Sepp Reider bécsi és Tatiana Mikusova pozsonyi alpolgármester. A kéttörzsű norvég katamarán csúcssebessége 60 kilométer óránként, 102 ember befogadására alkalmas, s hetvenöt perc alatt ér egyik belvárosból a másikba. A legolcsóbb retúrjegy ára 30 euró. Júniusig a bécsi kikötőt is fejleszteni kell emiatt, mely 2,3 millió eurót emészt fel. A két főváros 2004 óta Twin City néven futó programja mögött a két önkormányzat mellett tőkeerős vállalatok sorakoznak.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jégtánc és börze a Vár-tavon

Dunaszigeti Hídi-tó, Zátonyi-strand, Siszler-tó, mosonmagyaróvári Báger-tó, Vár-tó: mindegyik kedvelt korcsolyázóhely. A két hete tartó fagyos időszak alatt a felszínüket jégréteg borítja, ám ennek vastagsága különböző: legalább tíz centiméterre kell híznia a biztonságos sportoláshoz. Délutánonként, s már kora este is fiatalok százai korcsolyáznak a kivilágított Vár-tónál. Tovább olvasom