Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

˝Megettem a hurkát, és elindultam˝

Bodor András kerekes székével indult el Győrből Mosonmagyaróvárra. A bíróságon járt. Úgy ítélte meg, hogy az ott kapott úti pénz nem lett volna elég a vonatjegyére, inkább hurkát vett rajta, mert aznap még nem evett. A lábát azért kellett levágni, mert februárban lefagyott.
Bodor Andrást az 1. számú főúton, Abdán állította meg az öttevényi körzeti megbízott múlt csütörtök este. A jobb lábán térdben amputációval élő férfi aznap délután a bíróságon járt Győrben, ahonnan kerekes székével vágott neki a mintegy negyven kilométernek hazafelé. A rendőr értesítette a Máltai Szeretetszolgálat munkatársait, akik aztán Mosonmagyaróvárra szállították a hatvanéves férfit.

Bodor András sorstársával és két kismacskával él egy hajlékban, a környék rendben tartásáért cserébe lakhatnak a romos házban. Elmondta, valóban pénz híján indult útnak, kerekes székét kézzel hajtva.

„Csütörtök reggel kihallgatásra hívtak a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságra, reggel nyolc órára. Azt mondták, fél óra lesz az egész. Azt nem közölték, hogy később Győrbe kell menni. Nem vittem magammal se pénzt, se nem reggeliztem, ráadásul erős gyógyszerek hatása alatt voltam, amit a lábamra szedek. A várakozásban aztán elszunnyadtam a kapitányság előterében, tíz óra körül ébredtem fel. Megkérdeztem, mikor mehetek haza. Akkor mondták meg, hogy fél egyre visznek a győri megyei bíróságra. Ha mindezt előre tudom, vittem volna magammal egynapi élelmet meg úti pénzt.

– Később a bíróságon aztán adtak hétszázötven forintot, vonatjegyre. Hétszázötven forintból meg szerintem nem igazán telik ki a hazaút. Egyébként is, az állomáson valahogy be kellett volna mennem a pénztárhoz jegyet venni, aztán úgyis csak az első vágányig jutottam volna. Mosonban meg a vágányokon átmenni csak úgy lehet, ha kinyitják nekem a peronkaput. Végül úgy döntöttem, a pénzt inkább ételre költöm. Egész nap nem ettem addig. Már szédültem, kopogott a szemem. Vettem magamnak a Virágpiacon hurkát, hozzá kenyeret. Muszáj voltam enni – utána elindultam hazafelé" – mesélte a Kisalföldnek Bodor András.

Bodor András lábát májusban amputálták, egészen addig kerékpárral járt gyűjtögetni.
Bodor András lábát májusban amputálták, egészen addig kerékpárral járt gyűjtögetni.

Kérdésünkre, hogy haza tudott volna-e hajtani Mosonmagyaróvárra, határozott igennel felelt. „Feleségemmel tizenhat éve, hogy idejöttünk Rédicsről, gyalog. (Mosonmagyaróvártól 177 kilométer, megállás nélkül körülbelül harminchat óra gyalog.) Biztosan el tudtam volna hajtani Óvárig. Végig a bicikliúton vagy járdán mentem, így értem el Abdáig. Abdán aztán megállított a rendőr. Azt mondta, nem enged tovább, a kavicsos úton még elgyúrnak. Később a máltaisok hoztak haza."

Bodor András lábát májusban amputálták, egészen addig kerékpárral járt gyűjtögetni. „Május kilencedikén vették le. Elfagyott. Újudvaron laktam, onnan jártam biciklivel takarítani a közterületekre. Sörös- meg kólásdobozokat is gyűjtögettem. Egészen a hegyeshalmi határátkelőig eljártam, meg Halásziba is. Idén, január huszonnyolcadikán egész nap szemerkélt az eső, kétszer fordultam aznap Halásziról. Másodszor, amikor mentem haza Újudvarra ezerötszáz dobozzal, akkor már jégcsapok lógtak a ruhámon. Három nadrág volt rajtam, mégis elfagyott a lábam. Február másodikán már nem tudtam lépni, a lábkörmöm is a kezemben maradt..." – mesélt a szomorú előzményekről.

Bodor András korábban fűtő volt az újudvari raklaptelepen. Felesége három éve hunyt el, elmondása szerint azóta nem találja a helyét. „A főnököm száját tűrhetetlen szavak hagyták el néhai nejemről. Akkor jöttem el, körülbelül két éve. A lakásunkat meg felszámolták, mindenemmel együtt. Nagy fájdalom volt ez nekem. A Barátság utcai hajléktalanszállón laktam. Onnan aztán egy olyan ember miatt jöttem el, aki miatt korábban bajba keveredtem. Megvádoltak, hogy elloptam a pénztárosnő táskáját a vasúton. Nem én voltam, azt viszont tudni véltem, ki tette. Amikor az az ember is odaköltözött a szállóra, én inkább odébbálltam. Később aztán ott aludtam, ahol az éjszaka ért..."

„Most egy parkolót takarítok meg dobozokat gyűjtök. Amit kapok pénzt, abból bőven megélek. De azért jó lenne egy egyszobás hajlék, az sem baj, ha komfort nélküli."

Olvasóink írták

32 hozzászólás
12
  • 32. pancser 2013. szeptember 28. 14:03
    „31. trisa 2013.09.28. 12:07
    Csak szólok, a téma nem én vagyok, meg nem is szólok hozzá mindenhez. Tudom egyesek köreit zavarom, de ha nem tetszik a szerző, ne olvasd, ilyen egyszerű! Persze volt, hogy nem szólhatott senki csak egyesek, a többi csatlakozhatott hozzá legfeljebb.”
  • 31. trisa 2013. szeptember 28. 12:07
    „Kedves pancser!

    Mindenhez hozzászólsz, és mindenkihez van néhány szavad.
    De, bármennyire is unalmas lenne az éled nélküled, azért szerintem mindenki egyetért, hogy kipróbálnánk, milyen lenne nélküld, mondjuk örökre.
    Csak bátorítani tudlak, hogy próbálj meg kimozdulni a kicsiny világodból.

    Köszi.”
  • 30. pancser 2013. szeptember 28. 11:32
    „29. tökmindegy 2013.09.28. 11:18
    Nagyon is élő problémát feszegettem, de úgy látom nem találtam vevőre. A kérdés az volt, meddig terjed az egyén szabadsága önmaga veszélyeztetésében, meddig mehetünk el a nyilvánvalóan önveszélyes magatartás okozta életveszély megakadályozásában. A rendőr példája mutatja, az emberi élet fontosabb mindennél, még a szabadság átmeneti korlátozása is belefér, nem engedték a forgalmas 10-es úton kerekesszékezni, nagyon helyesen. Ha ezt az embert nem kíséri figyelemmel az erre hivatott szolgálat és nem intézkedik, borítékolható, hogy a telet nem éli túl. Részemről vége a témának, mindenkinek szép napot!”
  • 29. tökmindegy 2013. szeptember 28. 11:18
    „A pszichiátria ablakán levő rácsokat neked kellene nézegetni.
    De szigorúan belülről.”
  • 28. pancser 2013. szeptember 28. 08:22
    „27. captain_blood 2013.09.27. 19:19
    Tényleg? Szép kis bizonyítványt állítottál ki magadról eddig is, nem kéne tán tovább fokozni! Ólmot kívánsz embereknek, köpködés ígérsz, meg fizikai erőszakkal fenyegetsz másokat, van még lejjebb?
    26. tökmindegy 2013.09.27. 18:49
    "lehetne" szó feltételes módban van. Ami ugye ugye lehetőséget jelent de nem jelent sem akarást, sem óhajt.
    Ha ezen fennakadtál, várom a te gondolataidat egy esetleges megoldásról, hogy ennek az embernek emberi élete lehessen.
    Rács meg nem csak a börtön ablakán van, hanem sok lakás ablakain, és a pszichiátrián. Érdekes csak a börtön jutott eszedbe, gondolom azért mert csak szélsőségekben gondolkodsz és másokról is ilyesmit feltételezel.”
  • 27. captain_blood 2013. szeptember 27. 19:19
    „25#!

    Jólvan! Mást nem is vártam tőled. :)))
    Szövegértésed a zéróval egyenlő! Terelsz ezerrel, de tőled nem is vártam mást, hiszen régóta ismerlek.
    Kívánom, hogy csak a tizedét szevedd el, mint ezek az emberek! Vinnyogva szűkölsz a Tanács(bocsánat Önkormányzat) kapujában, hogy adjanak valamit neked.
    Imádkozz, hogy ne találkozzunk!
    Számomra innetől senki vagy, ha találkoznánk(amire lehetőség van) leköplek!!”
  • 26. tökmindegy 2013. szeptember 27. 18:49
    „pancser 8. hozzászólás:
    "Ennek az embernek egyféle módon lehetne emberi életet bizotsítani, rács mögé dugni"

    pancser 18. hozzászólás:
    "Ugyan már kedves "oxana" nem beszéltem én börtönről"

    Saját magadat köpöd szemen, te szerencsétlen !!!”
  • 25. pancser 2013. szeptember 26. 21:31
    „24. captain_blood 2013.09.26. 21:04
    Ha személyeskedni van kedved kijelentem nagy ....... vagy ólmos Tóbiás, az is voltál mindig. Veled a szinteden nincsen tárgyalni valóm, és nem szoktam köpködni soha, még a szót is kerülöm, embert sem rugdostam még, véres kapitány.
    Én nem száz forintot vetek a szerencsétlennek egy hideg téli napon, hanem hívom a rendőrt, hogy vigyék meleg helyre, ha kell akarata ellenére is mert a szupermarket tövében éjjel biztosan megfagy. Megmentem az életét!
    Ez a te kötelességed is!”
  • 24. captain_blood 2013. szeptember 26. 21:04
    „23#!

    Akkor erőszakold meg és vedd magadhoz!
    Tegyél valamit filozófuska! A szád nagy, de belerúgsz a fetrengőkbe, mert szerinted nem érdemelnek egy újabb napot.
    Ítélkezel, mint egy Atyaisten, erőszakot akarsz az itteni elesetteken, de a menekülteket ajnározod!
    A magyar szerencsétlent leköpöd( azt sem tudod miért jutott oda), de a mindenféle csokimikulásoknak megadnál mindent!
    Fordítva vagy bekötve!”
  • 23. pancser 2013. szeptember 26. 20:26
    „21. captain_blood 2013.09.26. 18:51
    Nem utálok senkit, pláne nem kívánok nekik ólmot, mint te kívántad a menedéket kérőknek. Te csak hagyod őket az utcán öngyilkolni magukat, esetleg odavetsz nekik valamit, egy kis szalonnabőrt mint a .......nak.
    Ezek az emberek köpnek rád is ne bízd el magad, meg mindenre és mindenkire. Hozzá kell tennem a hajléktalanok között is vannak szintek, emberünk a legalsón van.
    Ha meg akarod menteni ezt a delikvenst csak erőszak által lenne lehetséges. Mivel erre nincsen mód, a te 100 forintodból pia lesz, az odavetett kaja ellenére nem fogja túl élni a telet, ha kemény lesz! Úgy gondolod, hogy a te lelkiismereted tiszta? Aligha.”
  • 22. pancser 2013. szeptember 26. 18:53
    „19. betyárbecsület 2013.09.26. 17:24
    Azt hiszem tévedsz, csupán valamiféle csonka életösztön munkálkodik még benne, ez nem egyenlő az akaraterővel.
    Sok polgárnak fogalma sincs az ilyen emberek életfelfogásáról. Ők a született önsorsrontók. Ez van, szinte lehetetlen rajtuk segíteni. Csak erőszakkal lehetne. Ismerem a fajtájukat jól elképesztő dolgokat tudnak művelni.
    20. oxana 2013.09.26. 17:26
    Azt hiszem nem értettél meg. Joga van egy embernek tönkretennie magát? Joga van ahhoz, hogy ne fogadja el a felkínált segítséget, vagy éppen visszaéljen vele? Joga van ahhoz, hogy részegen fetrengve ürülékkel vizelettel, bolhával és egyéb élősködővel fertőzze a közterületeket, ahol gyerekek járnak iskolába. Meddig terjed a szabadság határa. Annyit tudok, ha valaki kötelet tesz a nyakába, azonnal le kell vágnom vagy el kell rántanom a vonat elől. Ahhoz viszont miért nincsen joga a társadalomnak, hogy ha valaki a lassú öngyilkosságot választja azt megakadályozza?
    Hajlok arra, hogy a hajléktalanok sajnálatát néha képmutatásnak véljem. Mondjál végre valamit, hogy te mit csinálnál azzal aki a segítő kezet eltaszítja? Én láttam élőben ezt az embert nem egyszer, nem kétszer, ittasan az szemét közepén, láttam este délben, kánikulában és hidegben, a lába is ezért lett oda. Legfőbb érték az ember, mondjuk és szemforgatóan sajnálkozunk, valami homályos közösségre tolnánk a felelősséget. Ha ezt az embert meg akarjuk menteni csak erőszakkal lehetne, gondnokság alá helyezve. Van a városban számára meleg hely, csak összeférhetetlen természete miatt elhagyta.”
  • 21. captain_blood 2013. szeptember 26. 18:51
    „Imádom az ilyen szobafilozófusokat mint pancser!

    Ül a jó meleg szobában és qvára utálja a lecsúszott embereket.
    Elméleteket gyárt, miképp lehetne megregulázni őket.

    Elmondom neked, hogy ezek az emberek köpnek a filozófiai marhaságodra. Őket az érdekli, hogy megérjék a holnapot vagy a holnaputánt.
    Ők már nem fogadják el az álatalad emberinek mondott életet, élik magukét. Nem muszáj itt a piára gondolni mindjárt, bár tény, hogy az alultáplált szervezet nehezebben viseli az italt, pláne ezeket a tablettás borokat.
    Mégis ők is élnek és élni akarnak. Tehát ha valaki közülük, normális hangon kér tőled cigit, pénzt vagy kaját adsz-e nekik??
    Én általában, ha lehet kaját veszek vagy ha olyan a szitu akkor adok nekik 100 Ft-ot.
    Nem rokkanok bele, a szerencsétlen meg örül neki.
    Ennyi! Filozófia nélkül!!”
  • 20. oxana 2013. szeptember 26. 17:26
    „18. pancser

    Nem kell magyarázkodni, olvasd vissza a 8. hozzászólásodat. Az ilyen emberek között nagyon sok van, aki nem engedi, hogy segítsenek neki. Nekik az utca az otthonuk. Aki évekig az utcán él, nem akar (vagy nem tud már) ´"normális" életet élni. Egy újabb törvény szerint Budapest egyes tereiröl kitiltják a hajléktalanokat. Mert különben zavaróak. De hova menjenek? Másik helyet keresnek, míg onnan is menniük kell. Munkám során nagyon sok ilyen embert ismertem meg, de mielött még ilyen mélyre süllyednének, néhányukon, ha akarják, lehet segíteni. Ha csak egy embert is visszahozunk az utcáról, nagyon sokat tettünk. Ugyanígy érzek azokkal a gyerekekkel is, akiknek a szülei szegények, akik reggeli nélkül indulnak iskolába, ha mennek-e egyáltalán. A legkisebb segítség (pl. befizetni az iskolai étkeztetésre) is nagyon jó érzéssel tölt el. Ezer lehetöség van, segíteni az ilyen embereken.”
  • 19. betyárbecsület 2013. szeptember 26. 17:24
    „Kegyetlen sors- szívszorító igaz történet, embertelen hozzáállással! Könny szökött a szemebe, olvasva a történetet.
    Meddig mehet még így?! H o l v a n n a k az I L L E T É K E S E K?

    Aki tudja, hogy mit jelent éhezni, fázni, nélkülözni, megvető tekinteteket, megalázást elviselni, és mindezt éveken keresztül túlélni, az tudja, és átérzi ezt a kegyetlen sorsot. Ebben az emberben nagy akaraterő, kitartás van, nagyon megérdemelné a segítséget, támogatást! Arról nem beszélve, hogy jön ismét a tél!”
  • 18. pancser 2013. szeptember 26. 13:49
    „15. oxana 2013.09.26. 11:23
    Ugyan már kedves "oxana" nem beszéltem én börtönről, hiszen nem bűnöző. Viszont annyira lesüllyedt emberről van szó aki a segítség fogadására is képtelen. Azon a filozofikus kérdésen rágódom ma is, hogy vajon nem követünk-e el hibát akkor amikor a szabadság jelszavával, hagyjuk az öngondoskodásra képtelen embereket meghalni valamelyik zugban, vagy nem lenne-e jobb a hasonlókat felügyelet alá helyezni, így jöttek a képbe a rácsok. Ez esetben az ember életét akár évtizedekkel meg lehetne hosszabbítani és talán emberi életet élő hasznos tagja lehetnének a társadalomnak. Ismétlem a kérdés ilyetén felvetése részemről szigorúan csak elméleti. Te nem gondolkodsz néha az ilyesmin, amikor a német utcán lakó embereket látod egy utcai beugróban?”
  • 17. kisember1 2013. szeptember 26. 13:04
    „Azt a részét én sem értem, hogyan gondolták, hogy hazajut, mikor igen előre be kell jelenteni a rokkant utazási szándékát....az üveggyűjtéshez és elszegényedéshez annyit, hogy a pénz tényleg az "utcán" hever. Egy Győr környéki falu erdejében őszibarackfákra leltünk, isteni barack. 30 kilót szedtünk le jó éretten. Ez a falu hihetetlenül csóró, szegény falu. Járják az erdőt. Senki nem volt olyan éhes, hogy leszedje....én befőztem vagy 35 üvegnyit belőle. De ez ott senkinek nem hiányzott? Elhiszem, hogy cukorra sincs pénzük, de még rájárva sem igen volt....hihetetlen!”
  • 16. nyuszipuszi 2013. szeptember 26. 12:33
    „Akkor elmondom, hogy nem tudott volna vonattal sem hazajönni, mert a kerekesszékesnek előre be kell jelentenie az utazást, és csak kísérővel utazhat... fel sem engedte volna a MÁV a vonatra / a győri állomás sem akadálymentes....
    Mondjuk nem értem, ha a rendőrök bevitték Győrig miért nem hozták vissza???? Mit gondoltak, hazateleportál?”
  • 15. oxana 2013. szeptember 26. 11:23
    „Pancser, kívánom neked, soha ne kerülj ilyen helyzetbe. Mindegy, hogy ki vagy mi a hibás. Vannak emberek, akik nem olyan erösek, nem tudnak megbirkózni a sorscsapással, mint te vagy én. Szerinted a börtön lenne a legjobb megoldás? Nem inkább az államnak kellene állampolgárairól gondoskodni? Elöbb is, nem kell megvárni, hogy a legmélyebbre csússzon le. Ne csak magadra gondolj, hogy van munkád, tele a hütöd, elmehetsz szabadságra. Nálad is bekövetkezhet egy sorscsapás, amivel nem tudsz megbirkózni. Ne hidd, hogy sebezhetetlen vagy.”
  • 14. Capr 2013. szeptember 25. 23:46
    „Nem hagyott nyugodni az, hogy a bíróság olyan hülye lett volna, hogy kevés pénzt ad a hazaútra. Megnézetem: 745 Ft a teljes árú vonatjegy. DE! Ha a m.óvári rendőrök be tudták vinni, akkor haza miért nem tudták hozni? Persze nem taxi a rendőrautó, de azért lássanak a tányérsapkás fejükön kívülre is, illetve a bíróság is értesíthette volna a szeretetszolgálatot, ahelyett, hogy nesze pénz, oldd meg magad.
    Az öttevényi körzeti megbízott érdemel elismerést azért, mert képes volt átlátni a helyzetet és tett is annak megoldásáért.”
  • 13. levendula27 2013. szeptember 25. 22:43
    „Könnyű pálcát törni valaki felett! "Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem, és botladozz meg minden kövön amelyben én megbotlottam. S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csak is ezek után ítélhetsz rólam, és felettem. Akkor mondhatod hogy ismersz. ; ))"
    A rendőr emberségesen járt el!”
32 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerékpársáv szeli át Hegyeshalmot novembertől

Látványos részéhez érkezett Hegyeshalom belterületén a kétoldali kerékpársáv építése. Tovább olvasom