Kisalföld logö

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 11°C | 21°C

Megduplázódhat a termőföld ára

Földpiaci körkép - Négy év múlva megszűnik az uniós állampolgárok itthoni földszerzési korlátozása. Jelenleg csak magánszemélyek vehetnek földet. Az agrárminiszter az állattartó gazdaságok földszerzését támogatja.
„A szakmai szervezetekkel és a pártokkal is meg kellene egyezni, s a nagy ellenálláson túllépni. Az egyik fél azt mondja, hogy csak jogi személy vehessen földet, a másik szerint semmiképpen: köztes megoldást kell megtalálni. Például az állattenyésztők földhöz juttatását: annyi földdel kell rendelkezniük, amennyivel a takarmányát elő tudják állítani, s ahová a trágyát ki tudják helyezni. Ez szakmai kérdés, ki kellene vinni a politikai színtérről" – mondta Gráf József földművelésügyi miniszter múlt heti látogatásakor a Kisalföldnek arra a kérdésére, hogy 2011-ben a külföldi uniós állampolgárok földszerzési korlátozásának megszűnése milyen változásokat hozhat.

A földtörvény szerint földet jelenleg csak magánszemély vásárolhat. Az Agrárkamara és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a gazdasági társaságok földvásárlási tilalmának megszüntetéséért lobbizik, hisz a statisztikai hivatal adatai szerint a tulajdonosok többsége nem a saját földjéből él. Egymillió őstermelői igazolvány tulajdonosának csak ötöde főállású birtokgazda, a két és fél millió földtulajdonos közül mindössze 240 ezer regisztrált támogatáskérő. A termőföld 46 százalékát társas vállalkozások művelik, amelyek bérlik ezeket a területeket a magángazdáktól. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) viszont földeladási tilalmat léptetne életbe az állami földekre, mivel még nem történt meg Magyarországon a birtokrendezés. Szerintük a földeladási moratóriumra azért volna szükség, mert sokan spekulatív szándékkal kívánják megvásárolni az állami földeket anélkül, hogy a vevők valóban földműveléssel foglalkoznának. A Magosz nem támogatja a gazdasági társaságok földhöz jutási lehetőségének megteremtését sem.
2006 januárjában Jánossomorján a helyi gazdák tiltakoztak a kiírt földlicit ellen: eddig bérelt területeiket ugyanis kárpótlási jeggyel rendelkező andaui gazdák szerették volna megvásárolni. A licit végül a miniszteri határozat visszavonása miatt elmaradt.

A külföldiek terjeszkedése azonban már tart: a legalább három éve Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytató uniós állampolgárok is legálisan vásárolhatnak földet.

A hivatalos adatok szerint csak 279 hektár került törvényesen külföldi tulajdonba, ám a MOSZ mindezt egymillió hektárra becsüli. A Dunántúlon és az autópályák mellett a földek hektárja már kétmillió forintot is megér.
„Mi 660 gazdától összesen 1100 hektár földet bérlünk" – mondta Kerecsényi András, a dunakiliti Agrár, Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Rt. elnöke. Tízéves bérleti szerződés esetén egy aranykorona után 1300 forintot fizetnek, ötéves, nem felmondható szerződés esetén 1100 forintot, felmondhatónál 950 forintot adnak a tulajdonosoknak. „A földkérdésben a gondok egészen 1991-ig nyúlnak vissza: véleményem szerint az akkori kárpótlás módszere teljesen elhibázott volt. Kárpótlási jegyét mindenki földekre válthatta, s még a hadifogságért cserébe is föld járt. Nem vették figyelembe a nagy állattartó gazdaságokat és a körülötte lévő földeket sem. Így széttagolt területeket bérelünk mi is: Dunakilitin, Dunaszigeten, Mosonmagyaróváron és Halászin. Ezáltal romlik a hatékonyság, a többszöri gépi átállás veszteségeket okoz" – mondta az igazgató.
Kerecsényi támogatná azt az elképzelést, miszerint egy állategység után (az uniós szabályozás szerint a növendék például 0,6-nek, a borjú 0,4-nek számít) egy hektár földet vehessenek a társaságok is. „Mi 947 állategységgel dolgozunk. Most egy 190 millió forintos pályázati csomagot adtunk be, mely a hígtrágyarendelet szerinti kezelését célozza meg telepünkön. Ha megveszik vagy elbérlik előlünk mások mostani földjeinket, egy csomó pénzt kidobunk az ablakon a beruházással. Megnyugtató háttérre van szükség" – állítja. Hozzáteszi: egyszerre valószínűleg nem tudnának több mint ezer hektárt megvásárolni, ám hosszú lejáratú hitellel megkaphatnák a lehetőséget.

„Tizennyolc év alatt 250 millió forintot fizettünk ki bérleti díjakra: a földjeink felét ebből már megvehettük volna" – mondta. Kerecsényi úgy véli: a mostani helyzet a spekulatív tőkének kedvez, s ezt nagyon nehéz megváltoztatni. „Sokan annak reményében vesznek földet, hogy 2011-ben megszűnik a korlátozás. Ez a mezőgazdaság pozícióját rontja, s elsősorban az állattartók kárára dolgoznak" – mondta. Annyi biztos: a föld ára a következő négy évben duplájára nőhet.

Beszédes adatok

Egy hektár nettó termelési értékében háromszor, eszközértékben ötször jobban áll Ausztria, mint Magyarország. A Nemzeti Földalap 1,5 millió hektár állami földet felügyel: ennek közel hatvan százaléka erdő.

Cséfalvay Attila
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb a parlagfüves parcella

Mosonmagyaróvár - Jó eredménnyel zárult a nyáron meghirdetett parlagfű-mentesítési akció. A… Tovább olvasom