Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 21°C Még több cikk.

Még ma is erősebb a háttérsugárzás

Elenyésző mértékben ugyan, de ma is erősebb a háttérsugárzás a hegyeshalomi vágányok mellett.

Sugárzásmérés.
Elenyésző mértékben ugyan – és az egészségügyi határértéken belül –, de ma is erősebb a háttérsugárzás a hegyeshalomi vágányok mellett, azon a területen, ahol a csernobili katasztrófa utáni napokban az Ausztriába tartó vonatokat tisztították. Lapunkban már beszámoltunk a Hegyeshalomban történt megbetegedésekről és elhalálozásokról, amelyek nem bizonyíthatóan ugyan, de gyanúsan összefüggnek a csernobili atomkatasztrófával.

A baleset utáni napokban az Ukrajna felől érkező, radioaktív porral beborított vasúti szerelvényeket az osztrákok csak megfelelő tisztítás után engedték át a határon. 

A MÁV akkori vezetősége el rendelte a hegyeshalmi vontatási főnökség kocsijavító részlegének, hogy mossák le az érintett szerelvé nyeket. Egy félreeső vágányon, az úgynevezett „élőrakodónál" jelöl ték ki a munka helyét, a sínek mel lett pedig mély gödröt markoltat tak, ahová elfolyhatott a szennye zett víz.

Az ártalmatlanítást a ko csijavító műhely öt dolgozója vé gezte, akiknek háromszoros bért ígértek a munkáért, a káros hatá sokról azonban nem tájékoztatták őket, sőt, védőfelszerelést sem kap tak. Bizonyíték ugyan nincs az összefüggésre, ám tény, hogy a sze relvények mosását végző férfiak közül ma már senki sem él, s a vontatást végző mozdonyvezető is meghalt, viszonylag fiatalon.

A robbanáskor született

A munkálatok egyik résztvevő jének özvegye neve elhallgatását kérve beszélt lapunk megkeresésé re a csaknem 20 éve történtekről. Elmondta: férje jelentkezett a sze relvények mosására. A híradások ból és a szóbeszédből nagyjából ér tesültek a csernobili katasztrófáról, illetve a sugárzás hatásairól, ám nem gondolták, hogy ez a munka ilyen veszélyekkel járhat. A házas pár kisebbik fia éppen a reaktor felrobbanásának napján született.

A család az újszülött miatt is foko zottan ügyelt arra, hogy gondosan megmossa a gyümölcsöket, zöld ségeket, s lehetőleg minél jobban kivédje a sugárzás veszélyeit. A csernobili katasztrófa után több évvel jelentkeztek először a betegség tünetei a férfinél. Hos szabb lábadozás után aztán vissza ment dolgozni. Néhány évvel ké sőbb rosszindulatú daganatot di agnosztizáltak nála az orvosok, majd rövid időn belül, 47 éves ko rában meghalt. Bár a faluban rég óta járja az a szóbeszéd, hogy a va gonok mosásában részt vevők megbetegedései összefüggésben le hetnek egymással, ám az özvegy szerint nincs értelme ezt firtatni.

A történteken már semmit sem vál toztatna, és ennyi idő elteltével bi zonyítani sem lehetne semmit.

Sűrűn csipogott a műszer

A Kisalföld megpróbált utána járni, hogy kimutatható-e valami féle sugárzás a szerelvények ártal matlanításának helyszínén, a bete metett gödör területén. Segítségül hívtuk a mosonmagyaróvári Kossuth-gimnázium két fizikatanárát, Sipőcz Istvánt és Varga Tamást, hogy mérjék meg az érintett terület háttérsugárzását.

A helyszínen, az elhagyatott vágány mellett egy kisebb területen – ahol az elmondások alapján vélhetően a vagonok tisztítását végezték, az egykori vízelvezető gödör helyén – a sugárzás mérő műszer, a Geiger–Müller-számláló a normál háttérsugárzás dupláját jelezte szapora csipogással. A fizikusok ugyanakkor hangsúlyozták: ez az érték még jóval a megengedett határon belül van, és az sem bizonyítható, hogy közvetlenül összefüggne a megnövekedett mérési eredmény a csernobili reaktorbalesettel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagykövet lehet

A felesége révén mosonmagyaróvári kötődésű Al-Farman Husszein huszonkét éve él Magyarországon. Szaddám rezsimje elől menekült el Irakból, majd külföldről irányította az ellenzéket. A Független Demokratikus Párt ottani megyei elnökeként korteshadjáratra indul most vissza Bagdadba. Tovább olvasom