Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Másodszor adott életet fiának

A márialigeti Tuba Istvánné Sipos Gyöngyi kétszer adott életet fiának: először 23 éve, majd néhány hete, amikor az ő veséjét ültették át Laci fia testébe.
A műtét után: Gyöngyi veséje két testben dolgozik tovább.
Egy anya számára nincs elviselhetetlenebb érzés annál, ha gyermekét betegnek látja. Főleg, ha olyan kór támadja meg, ahol már nem segítenek gyógyszerek s egyéb kezelésmódok, és az egyetlen kiutat a szervátültetés jelenti. Tuba Istvánné Sipos Gyöngyi és 23 éves fia, Cellár László máig nehéz utat jártak be: Laci számára az élet reményét a veseműtét jelentette. A donor az édesanyja volt.
A hegyeshalom-márialigeti Cellár László két évvel ezelőttig élte a hozzá hasonló fiatalok életét: a hétköznapok munkával teltek, szabadidejében barátaival találkozott.

Mígnem Cellár László éppen három éve gyakori fejfájással, rosszullétekkel felkereste orvosát. A doktor alaposan utána akart járni a dolgoknak, így laborvizsgálatokat rendelt el. Az eredmény váratlan fordulatot hozott: Laci azonnal kórházban került, mert a leletek a vesék elégtelen működésére utaltak. Ezután vizsgálatok sora és speciális diéta következett, majd heti három alkalommal dialízissel enyhítették a bajt. Hamar kiderült, életét csak egy új vese hosszabbíthatná meg.

Tartottak a kilökődéstől

Megkezdődött a donor keresése. Minden lehetséges megoldást számba vettek, bár tudták, túl sok idejük nincs. Végül az édesanyáról kiderült, megfelelő alany lenne. Gyöngyi ezután azt tette, amit tennie kell: felajánlotta gyermekének egyik szervét, vállalta az ezzel járó vizsgálatokat, és még egy mandulaoperációt is.
A szervátültetést november közepén végezték el Budapesten az orvostudományi egyetem transzplantációs klinikáján. Az anyát hamarosan elengedték, ám Lacit még hetekig kezelték. A műtét után Laci kétszer került kritikus helyzetbe, tartani kellett a szerv kilökődésétől. Karácsony előtt felcsillant a remény, hogy hazajöhet az ünnepekre, ám egy fertőzés meghiúsította a hazatérést. Néhány napja azonban végre átléphette márialigeti otthonuk küszöbét. Azóta jobb a kedve, s ha nem húzna zöld maszkot arcára, aki nem ismeri, nem gondolná róla, hogy néhány hete még élet és halál között lebegett.

Elkelne a segítség

A család régóta él nehéz anyagi helyzetben, nem fényűző, ám tiszta házukban. Gyöngyi potenciális donorként nem vállalhatott munkát hónapok óta és gyakorlatilag még ő is lábadozik, hiszen egyik veséjét fiának adta egy nehéz műtét során. Laci is kiesett az aktív keresők köréből. A nevelőapa éjt nappallá téve próbálja előteremteni a megélhetéshez szükséges minimumot. Nehézgépkezelőként dolgozik, sőt, becsületére válva minden alkalmi munkát megragad. Elkél hát a segítség a márialigeti családban. Mivel a fiúnak a lehető legtisztább körülményeket kell biztosítani, nagyon fontos az alapos takarítás. Ezt a munkát megkönnyítené egy porszívó.
Mostanra módjával ugyan, de mindent ehet Laci, Gyöngyi örülne néhány, még használható fazéknak, az ő megkopott, agyonsúrolt edényei helyett, amiben főtt ételt tehetne az asztalra.
A távlatok reményteljesek. Gyöngyi, ahogy felépül, munkát vállalna, hogy több pénz kerüljön a konyhára. Ám Laci lábadozása még hónapokat vehet igénybe. Nehéz lenne még terveznie. Az biztos, élete végéig kell gyógyszereket szednie, de mindnyájan bíznak abban, hogy eljön az az idő, amikor csökken már a napi adag, s élete újból egészséges társaihoz hasonlóvá válik és talán még valami könnyebb munkára is gondolhat. Ám addig még hosszú az út. Most legfőképpen kitartásra és nyugalomra van szüksége.

Segítő lionok

A beteg fiúra és a família szomorú helyzetére a hegyeshalmi önkormányzat – amely lehetőségeihez mérten mindent megtesz a családért – szociális bizottságának volt elnöke, Jenőffy Gábor hívta fel utódja, Ress Marietta figyelmét, aki azonnal kérte a Mosonmagyaróvári Lions Club segítségét. A karitatív szervezet úgy döntött, támogatja Laciékat. Először 50 ezer forintot adományoztak a családnak, amiből Gyöngyi a fűtéskorszerűsítés miatt korábban felvett hitel fennmaradó részét rendezte. Ezután a lionok szerették volna valóra váltani a még sokáig szobafogságra ítélt fiatalember nagy vágyát, hogy egy számítógép segítségével hasznosan tölthesse el a lábadozás heteit. A használt készülék árát korábbi gyűjtéseik bevételéből, illetve Molnár Sándor hegyeshalmi és Nagy András mosonmagyaróvári vállalkozók hozzájárulásából fedezték.


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Repedések a halálgyár csövein

A pozsonyi vegyi gyár lehetséges magyar áldozatainak ügyében a Kisalföld írásai nyomán jelenleg is… Tovább olvasom