Kisalföld logö

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 14°C | 24°C

Második robbantásra dőlt le

Nem adta magát könnyen a robbantóknak a mosonmagyaróvári Mofém-gyár kéménye.

Kattintson a képre >>
Nem adta magát könnyen a robbantóknak a mosonmagyaróvári Mofém-gyár kéménye szerda délután. Az első detonációra meg sem mozdult a 65 méter magas építmény. Hat órával később aztán – mintegy félezer ember szeme láttára – egy újabb robbantással összedőlt a monstrum. Valóságos majálishangulat alakult ki  a gyár melletti füves területen. Az összejött több száz ember az üzem kéményének omlását várta. 

A hőerőmű építésével egy időben – 1984-ben – emelték a 65 méter magas, s az alján 12 méter átmérőjű kéményt. Az erőmű egy évtizeden át működött, ám környezetvédelmi okokból leállították és áttértek a távfűtésre. A kéményt ezt követően az egyik mobilszolgáltató használta antennatartóként. A Mofém tavaly felmérette az építmény állapotát. Kiderült, a hosszú ideje használaton kívüli kéményt a belehulló csapadék kikezdte, s csak lényeges ráfordítással lehetett volna felújítani, ezért a cég a bontás mellett döntött. 

A kéményekhez hasonló építmények bontását két módon tudják elvégezni. Egyrészt ipari alpinisták felülről kezdve tégláról téglára tüntetik el a kéményt, vagy robbantással döntik le a földre. Az előbbi módszer rendkívül hosszadalmas és körülbelül háromszor drágább, mint a robbantás, így emellett döntöttek.

Megtévesztő eredeti tervrajzok

Többhetes tervezőmunka után a miskolci székhelyű Iniciátor-M Bt. szakemberei már kedden elkezdték a robbantás előkészítését a helyszínen.

Dr. Bohus Géza robbantásvezető, a műszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens, s egyben a Magyar Robbantástechnikai Egyesület elnöke lapunknak elmondta: az ilyen kémények összeroskasztása kockázatosabb, mint az irányba döntés, s mivel ez esetben elegendő a hely, ez utóbbi módszert választották. Az eljárás szinte megegyezik egy fa kidöntésével: egy éket robbantanak a kijelölt dőlés irányába.
A robbantásvezető szerint, mint szinte minden épületben, ebben a kéményben is van építészeti ravaszság.

Az eredeti tervrajzokhoz képest az előkészületek során több eltérést találtak. Így például a feltüntetett samottbélés helyett téglával van kibélelve a kémény, ami azonban jóval erősebb. Emiatt módosítani kellett a robbanóanyagoknak fúrt lyukak számát és a mennyiségét is néhány dekával növelni kellett.

Az elkészített harminc furatba összesen tizenöt kilogramm gyutacsérzékeny, kezelésbiztos robbanóanyagot tettek. Ezt követően geotextíliával és drótfonattal „körbebarikádozták" a kéményt, lefogva ezzel a kirepülő repeszeket.

Visszaszámlálás és döbbenet

A robbantás előtt...
A tervek szerint időre mindennel elkészültek a szakemberek, így semmi akadálya sem volt annak, hogy délután három óra után néhány perccel elfordítsák a detonátor kapcsolóját. A városban futótűzként terjedt a robbantás híre, s több százan gyűltek össze a – biztonsági kordonon kívül – kémény körül.

Hangos sziréna és visszaszámolás után aztán végre felrobbant a töltet. Ezután azonban a csodálkozó tömeg döbbenten vette tudomásul, hogy a kémény továbbra is, rendíthetetlenül az ég felé magaslik. A laikus szemlélő számára még egy repedés sem látszott az építményen.
A szakembereket láthatóan ugyancsak meglepte az elmaradt eredmény, s a porfelhő leszálltával óvatosan megközelítették a helyszínt, hogy megnézzék, mi is történt.


Alkonyatkor terült el a monstrum

A láthatóan csalódott bámészkodók közül többen hazaindultak, ám rengetegen érkeztek helyettük, s kora estére már közel félezren bámulták a kémény tetejét. Sokan kempingszékkel, piknikkosárral vagy pokróccal érkeztek.

Az első robbantás után mintegy hat óra elteltével – este kilenc óra előtt néhány perccel – aztán ismét megjelent a kerítés mellett dr. Nemes József robbantómester. Egy rövid visszaszámlálást követően, az újabb robbanás után a lemenő nap sugarai közt elterült az ezertonnás monstrum.

Dr. Bohus Géza az immár sikeres robbantás után a Kisalföld érdeklődésére elmondta: harminchat éves pályafutása alatt több mint százötven kéményt döntött már le, ám ezúttal egy általuk nem ismert, újfajta robbanóanyagot kaptak a szállítótól, aminek nem akkora volt a hatásfoka, mint amire számítottak.

Lerobbant az anyagot szállító autó

Az első robbantás sikertelenségét másrészt az okozta, hogy egy gyárkéménytől szokatlan módon vasbeton koszorúval volt megerősítve az építmény alja. Ez azonban csak az első robbantás után derült ki.
Ezután ezt a vasbeton koszorút is meg kellett fúrni és újabb tizenegy kilogramm robbanóanyaggal megtölteni.

A helyzetet csak nehezítette, hogy a Peresztegről érkező robbanóanyag-szállító autó Győr előtt lerobbant, így egy másik kocsit kellett küldeni, amibe átrakták az anyagot...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Létszámcsökkentést javasolnak

A mosonmagyaróvári Karolina Kórház rekonstrukciója kapcsán felmerült finanszírozási, valamint egyéb gazdálkodási problémák miatt az önkormányzat az intézmény vezetésének javaslatára döntött arról, hogy egy külső cég bevonásával átvilágítja a kórház szakmai tevékenységét és gazdálkodását. A szakértői feladat elvégzésével az önkormányzat a Perfekt Rt.-t bízta meg. Tovább olvasom