Az egészségügyben és az oktatás területén dolgozók után a szo-
ciális téren tevékenykedők is azt remélték, hogy 2014-ben hosszú évek után emelkedik fizetésük.

Csiba Erzsébet, a mosonmagyaróvári székhelyű Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény vezetője szerint a bérrendezésért többször felemelték hangjukat, döntéshozókhoz és érdekvédelmi fórumokhoz fordultak és aláírást is gyűjtöttek.

A bölcsődei dolgozók alapbére nem emelkedik, ágazati pótlékot kapnak. (Felvételünk illusztráció, a Micimackó Bölcsődében készült.)

– Évek óta nem volt bérrendezés a területünkön, és a közalkalmazotti bértáblát is tulajdonképpen 2008 óta befagyasztották. Minimum húszszázalékos béremelésre számítottunk és várjuk az életpályamodell kidolgozását is a szociális területen – szögezte le a 132 dolgozót foglalkoztató szociális intézmény vezetője, akivel a közalkalmazotti bértáblát is elemeztük.

Ebből az derül ki, hogy ma egy kezdő, a nyolc osztály után szakmát szerző dolgozó tulajdonképpen ugyanakkora összeget visz haza, mint egy több mint 30 éve a szférában dolgozó, érettségivel és felsőfokú szakképesítéssel rendelkező munkatárs a bérkompenzációt követően.

Pedig 2008-ig differenciálták a béreket szakképzettségtől és a ledolgozott évektől függően, de ez ma csak az E kategória (érettségi és felsőfokú szakképesítés) 11. fokozatától felfelé (ledolgozott 33 év) jelent érezhető, 3–5 ezer forint közötti különbséget. A szakember szerint ez az anomália rengeteg feszültséget szül a munkatársak között. De nem ez a legnagyobb probléma.

Szükösdi Hajnalka ápoló meglepődve fogadta, hogy márciustól több pénzt vihet haza.

– Hiába adunk fel álláshirdetést, szakképzett munkatársat nem találni. Eddig is éreztük Ausztria elszívó erejét, most ezt tetézi, hogy az egészségügyben már megtörtént a bérrendezés. Nagy az elkeseredettség a munkatársaim körében – panaszolja Csiba Erzsébet.

Mint megtudtuk, a KESZI 132 alkalmazottja közül 16-an minimálbérért, azaz bruttó 101.500 forintért, 86-an pedig a szakképzési bérminimumért, 118 ezer forintért dolgoznak.

A szociális téren tevékenykedők tehát alapbéremeléssel nem, csak pótlékkiegészítéssel számolhatnak. Ez a napokban megjelent kormányrendelet melléklete szerint bruttó 6 ezer és 17 ezer 200 forint (nettó 3930 és 11.266 forint) között mozog szakképzettség és a ledolgozott évek függvényében.

A szociális téren dolgozók márciusban érezhetik meg először az emelkedést, amikor visszamenőleg a januári és a februári összeget is megkapják.

A Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ és Mosonmagyaróvári Egyesített Bölcsődék Intézménye munkatársai is az ágazati pótlékkal számolhatnak jövő hónaptól.

„Maradunk, mert szeretjük a munkánkat." Még ha sokszor meg is fordul az ember fejében, hogy változtatni kellene, maradunk, mert szeretjük a munkánkat – osztotta meg véleményét az ápolóként tevékenykedő Borbélyné Fekete Ildikó, aki szerint elkeserítő a szociális téren tevékenykedők helyzete.

Az asszony társaihoz hasonlóan remélte, hogy kiigazítják a közalkalmazotti bértáblát. Egészségügyi szakiskolai végzettséggel, 25 éves tapasztalattal a bérminimumért dolgozik. Az öt éve a Mosonmagyaróvári Idősek Otthonában ápolóként dolgozó Hauptmann Józsefné szerint is az alapbért kellett volna emelni. A tízéves ápoló tapasztalattal rendelkező Szükösdi Hajnalka meglepetten hallotta, hogy ágazati pótlékot kapnak, mert mint mondta: „Csoda, hogy változik valami!"

Pótlékszámolás. A fizetési osztályok és fokozatok szerint változik a 20 ezer forintos pótlékalapból számolandó összeg.

Így egy kezdő, nyolc osztályt végzett dolgozó a pótlékalap 30 százalékát kapja, tehát bruttó 6 ezer forintot, egy 42 éves tapasztalattal, tudományos fokozatokkal rendelkező munkatárs pedig ennek 86 százalékát, azaz 17.200 forintot (a Magyar Közlöny 2014. évi 14. számában található a százalékokat felsoroló táblázat).