Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 21°C Még több cikk.

Magyar lomisok Ausztriában

Egy magát megnevezni nem kívánó „ lomis ” elkalauzolt bennünket egy ausztriai szemétlerakó telepre, ahol megállapíthattuk: sok használtcikk-kereskedőnek jó üzlet a sógorok szemete.

Beavatás

Még szürke hajnalban indulunk, mert a telep fél hétkor nyit. Egy benzinkutat útba ejtve, kávézás közben útikalauzunk elmondja: a telepről kivinni elméletileg semmit sem lehet, de a portás némi baksisért cserébe beengedi a már ismert „ érdeklődőket " . Egyébként a tárolónak ura is van: egy nagymegyeri férfi, aki már jó néhány éve jár a helyre, s nem örül az idegeneknek. Fél, hogy osztoznia kell a holmikon.
Még nyitás előtt sikerül odaérnünk, s a nyirkos időben fázósan várjuk a portást. Félórányi várakozás után vezetőnk segítségével – akit jól ismernek már itt – sikerül bejutnunk a telepre. Két kört téve a hatalmas konténerek között rájöhetünk: itt bizony nincs sok „ értékes cucc " . Hamar meg is tudjuk, miért: a tárolóhoz érkező sógorokat még a bejárat előtt megállítják a lomisok. Ha találnak valami használhatót, akkor mindenki jól jár: az osztrák kevesebbet fizet a szemétlerakásért (ami a holmiktól függően sokszor súlyos eurókba kerül), valamint a használt cikket kereső magyar is, mert ingyen jut az időnként jó állapotban lévő ruhához, gépekhez, műszaki cikkekhez.

A „ főnök "


Időközben megérkezik a „ főnök " . A szlovákiai magyar úriember gyanakodva néz rám. Miután megérti, hogy az újságíró nem jelent számára konkurenciát, oldódik csak fel. A lakóhelyén használtcikk-kereskedéssel foglalkozó úr elmondja: ő leginkább fűnyírót, tévét, hűtőt, ruhaneműket keres, de ha használhatónak tűnő holmit talál, azt viszi. – Gyakran előfordul, hogy a tulajdonos mi-

előtt kihozná a telepre a szemetét, még egy kicsit jobban elrontja, nehogy másnak még jó legyen – tudjuk meg. – A múltkor egy motorikusan rossz fűnyíró kerekeit kiszedték, ennek ellenére hazavittem. Némi javítás után hatezer koronáért sikerült eladnom. Fakeretes tévét nem viszek, de a márkásabbakra nagy a kereslet. Darabonként 10 – 15 ezerért árulom. A szlovák – osztrák határon csak akkor jövök, ha van ismerős a mi oldalunkon, az itteni határőrök nem foglalkoznak vele, mit viszek át. Néha belecsúszik egy ezres az útlevélbe, s így mindenki jól jár. Lomtalanításokra is járok, itt is akad egy-két jó holmi. Ha a szabályokat betartom, nem foglalkoznak velem a rendőrök. Egy tudatlan ismerősöm azonban megjárta: a házak elé kitett csomagok közül olyat is elvitt, amelyen egy vörös kereszt volt látható. Mivel ezt a segélyszervezetek számára tették ki, ezért lopásnak minősítették, így három hónapig egy osztrák börtönben csücsült.

Gyenge nap


Győriek érkeznek a tárolóhoz. Egy óra múlva 12 mázsa vasáruval távoznak. Némi városnézés után térünk vissza a telepre. A főnök kocsija mellett egy fűnyíró, s a bejárat előtt parkoló autójában türelmesen várja az érkezőket. Páran már itt feladják, odébbállnak néhány faluval. Vezetőnk is továbbmegy egy másik telepre, nagyobb szerencsében reménykedve. A határon már nem találkozunk magyar lomisokkal. A délutáni órákban hazatértekor találkozunk „ idegenvezetőnkkel " . Utánfutóján talicska, táska, bojler, némi vasáru. Panaszkodik és reménykedik.
– Gyenge nap volt. Talán a jövő héten...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

"Fehér lovas" táborok

A mosonmagyaróvári Fehér Ló Közösségi Ház színes és tartalmas programokkal több nyári táborba várja… Tovább olvasom