Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Lipót lehet a vízügyes minta

A vízügy és a helyiek együttműködése nyomán a tizenöt éve kiszáradt majd azóta újjáéledt lipóti Holt-Duna páratlan flórájára és faunájára büszkék a szigetköziek. Egy közös kísérlet után az önkormányzat, horgászok, természetvédők és vízügyesek együtt határozták meg az idei üzemtervet.

A Holt-Duna a Szigetköz érintetlen vízi világát őrzi. A 68 hektáron elterülő morotvató ritka vízimadarak és különleges vízinövények élőhelye. A fennmaradást a csatornák állandó vízutánpótlása segíti.

Amikor kezdődött a baj

Kertész József, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szigetközi szakaszmérnökségének vezetője elmondta: az itteni árvízvédelmi töltésnél az 1950-es évekig még a lipóti szivattyútelep is működött, melynek segítségével – a nagyvizes időszakokban – gyakran kellett belvízi szivattyúzást végezni.

 A beavatkozásokkal a lipóti Holt-Duna víztükre olyan értékes flórával és faunával rendelkezik, amelyere a Szigetközben élők büszkék lehetnek.
Az azóta bekövetkezett változások hatására a Holt-Duna és környezete is átalakult. 1992 októberében a Duna elterelésével Lipót területén a talajvízszint drasztikusan süllyedt, és a korábbi vizes élőhelyek teljesen kiszáradtak, a vízi élőlények elpusztultak.



A munkát siker koronázta

– Az azóta eltelt 15 évben azért dolgoztunk, hogy a vizes élőhelyeket helyreállítsuk. Ma már a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett természetvédelmi területnek minősül ez a terület – mondta. – A lipóti Holt-Duna rehabilitációját 1994-ben kezdtük meg. A dunaremetei híd alatt akkor építettük a sorjási fenékgátat, ekkor készült Dunaremete felől, karéjszerűen az az övcsatorna is, amely a kemping mellett lévő termálzsilipig húzódik, és a teljes morotvató vízpótlását képes biztosítani. Építése lehetővé tette az üdülőfalu kertjei melletti parti sávok rendezését. A parti sétány ma természetvédelmi tanösvényként is funkcionál. E beavatkozások olyan jól sikerültek, hogy a későbbiekben ennek mintájára a lipóti önkormányzattal közösen előkészítettük a tó délkeleti oldalának a rendezését is. A munkálatok eredményeként ma már minden oldalról övcsatorna határolja a Holt-Dunát. Megteremtettük a másik oldali vízbetáplálás lehetőségét is. A morotvatóból a Zsejkei-csatornába kivezetett víz lehetővé tette, hogy az alatta lévő szakaszon a későbbiekben vizet kapjon a ma már horgászvízként is funkcionáló Kengyátó-tó, a Renyhei-karéj és a termálfürdőn keresztülhúzódó kis csatornaszakasz. A község északi részén kiépült a Gombócos-Bár-Duna-csatorna.

Magasabb vízszint a cél

– A lipóti vizes élőhelyek vízrendszereinek üzemeltetését igazgatóságunk szigetközi szakaszmérnöksége biztosítja. A vízpótlás üzemrendjét évenként kiértékeljük, felülvizsgáljuk, és ha kell, finomítjuk. Ezt az érdekeltek bevonásával az idén is megtartottuk. Márciusban egy közös kísérlet keretében a Holt-Dunán egy hétre a legmagasabb vízszinteket „prordukáltuk". Ennek tapasztalatai alapján a lipóti önkormányzat, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatósága, a zoológiai megfigyeléseket végző Természettudományi Múzeum, a helyi sporthorgász-egyesület, a Termálfürdő Kft. és a vízügyi igazgatóság munkatársaival együtt határoztuk meg a következő évi üzemrendet. Ez elsőbbséget ad a természetvédelmi szempontoknak, de figyelembe veszi a horgászok, az üdülők és a lakók igényeit is. Elhatároztuk: az átlagosnál magasabb szinteket kell tartani május 31. és június 6., valamint az augusztus 4. és 11. között. Úgy látom: a vizes élőhelyek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatban példaértékű az együttműködés Lipót térségében. A beavatkozásokkal a lipóti Holt-Duna víztükre olyan értékes flórával és faunával rendelkezik, amelyre a Szigetközben élők büszkék lehetnek – mondta Kertész József.

Cséfalvay Attila

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerámiákkal a megpróbáltatások ellen

A mosonmagyaróvári Farkas Ibolya autista fiát ápolja huszonhét négyzetméteres önkormányzati lakásában: az élet megpróbáltatásai ellen agyagozással védekezik. A talpraesett asszony fiaival hetedik éve él már a mosonmagyaróvári „piszkos tizenkettőben", havi ötvenhatezer forintból. Ibolya most úgy érzi, megtalálta önkifejezési formáját. Tovább olvasom