Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | -1°C

Lépéskényszerben a Karolina Kórház

Az alacsony központi támogatás miatt lépéskényszerbe került a Karolina Kórház.

Legutóbbi ülésén tárgyalta Mosonmagyaróvár képviselő-testülete a Karolina Kórház átvilágítása kapcsán hozandó rövid- és középtávú intézkedéseket. A testület határozatában a Kórház vezetőségét utasította az intézkedési terv kidolgozására a költségvetési egyensúly érdekében. Az igazgató szerint az alacsony központi támogatás miatt lépéskényszerbe kerültek. Amennyiben az önkormányzat nem tud többlettámogatást biztosítani, elkerülhetetlen a kényszerű intézkedések meghozatala.

– Milyen okok vezettek a kialakult helyzethez, a jelenleg 30 milliós hiányhoz? – kérdeztük dr. Vörös László igazgatótól.

– A támogatási rendszer megváltozása, a folyamatosan csökkenő finanszírozás, az inflációt meghaladó energiaár-emelkedések, valamint a dologi kiadások évek óta kompenzálatlan áremelkedései miatt a Karolina Kórház fokozatosan eladósodott. Ez az előnytelen finanszírozás már nem képes eltartani a korábban kialakított szerkezetet.

– A rekonstrukció is közrejátszott e kényszerhelyzet kialakulásában?

– Fontos hangsúlyozni, a jelen állapot nem a Kórház-rekonstrukció következménye, attól független. A beruházással nagyobb lett ugyan az intézmény épületállománya, ám a korábbi öt különböző telephelyet egyesítettük, racionalizálva ezzel a fenntartási kiadásokat. A második ütem megvalósulása pedig tovább modernizálná a Kórházat. A rekonstrukció óta az elégedettségi vizsgálatok szerint jelentősen javult a betegek komfortérzete, elfogadták az intézményt.

– Miért kellett külső cég az átvilágításhoz?

– Voltak saját elképzeléseink, amit még az átvilágítás előtt leírtunk. A tulajdonos önkormányzat egy külső, semleges cég ajánlásait objektívebbnek és elfogadhatóbbnak gondolta. Most összevetjük az előzetes programunkat az átvilágítók ajánlásaival, majd a testület elé terjesztjük az intézkedési tervet.

Milyen lépésekre van szükség?

– Részletes tervkidolgozás szükséges, hogy a megvalósítás feltételrendszere gazdaságilag és szakmailag is optimális legyen. A betegellátás színvonalát azonban nem szabad rontani, sőt, az átszervezésekkel javítani kell. A dolgozók érdekeit figyelembe véve döntéseinket úgy hozzuk meg, hogy azok a lehető legkisebb sérelemmel járjanak.

– Az átvilágítók legalább tízszázalékos létszámleépítést tartanak szükségesnek...

– Valóban megkerülhetetlen a létszámhelyzet felülvizsgálata, hiszen a kiadások hatvanöt százalékát a bér- és járulékköltségek teszik ki, így itt jelentős összeget lehet megtakarítani. Felül kell vizsgálni a nem kötelezően adható bérpótlékok rendszerét is.

– Az átvilágítók elsősorban a járóbeteg-szakrendelésben látnak teljesítményhiányt a kapacitáshoz viszonyítva.

– Van némi kapacitásfelesleg e területen, ám annak csökkentésével óvatosan kell bánni, mert a közelgő finanszírozási változás várhatóan a járóbeteg- és az egynapos ellátási formákat részesíti előnyben. A fejlettebb országokban az ilyen jellegű és méretű Kórházaknál kialakult trend, hogy az aktív ágyak száma kétszerese a krónikus ágyakénak. Minden szempontból így a legjobb. Az elmúlt időszak betegforgalmi adatai is igazolták, hogy krónikus ágyaink számát bővíteni kell. Ezt csak a kihasználatlan aktív helyek terhére tudjuk megvalósítani.

Szerződés-felülvizsgálatok is várhatók?

– Mindenképpen áttekintjük a beszállítói és közreműködői szerződéseket. A takarítást például már újrapályáztattuk, s a korábbinál jóval kedvezőbb ajánlatot kaptunk. A fűtés pályáztatása pedig már folyik, s hasonló eredményt várunk. Néhány terület működési formájának változtatásával, funkcionális privatizációjával, valamint a kisegítő szolgáltatások – porta, műszaki ellátás, szállítás, gyógyszergazdálkodás, központi adminisztráció – kiszervezésével további megtakarításokat érhetünk el. Már jelenleg is így működik a takarítás, a hőenergia-szolgáltatás és részben a mosoda. A tanulmányi szerződések, képzések és továbbképzések rendszerét is felül kell vizsgálnunk.

– El kell érnünk, hogy a manuális szakmák – sebészet, baleseti sebészet, szülészet – legalább nyolcvanszázalékos, a nem manuálisok – bel-, tüdő-, gyermekgyógyászat és a kardiológia – nyolcvanöt, a krónikus osztályok pedig minimum kilencvenöt százalékos ágykihasználtsággal működjenek. Az átvilágítók által vizsgált időszakban a hetvenöt százalékos ágykihasználtságunk országos viszonylatban átlag feletti, holott ezek a statisztikák a rekonstrukció ideje alatt készültek, amikor többször korlátozni kellett a betegforgalmat. Sajnos a teljesítménykorlát bevezetése is erre az időszakra esett, s emiatt várhatóan évi mintegy 80 millió forinttal kevesebb pénzt kap a Karolina.

– A háziorvosi kapcsolattartást is kritika érte...

– Tovább kell javítani az együttműködést, s nem csupán az irányított betegellátásban részt vevő kollégákkal. Ebben az osztályvezető főorvosokra meghatározó feladatok várnak. Tudatosítanunk kell a háziorvosokban, hogy a betegek érdeke is az, hogy ez a kapcsolat jól működjön. A sürgősségi ellátásban a hatékonyabb működés érdekében meg kell teremteni a funkcionális integráció feltételeit. Az önkormányzati döntés esetén nyitottak vagyunk az együttműködésre a környező Kórházakkal. Nagyon fontos, hogy a meghozandó intézkedéseket tényekkel alátámasztva hajtsuk végre tulajdonosi támogatással és az intézményen belüli összefogással. Mindezt pedig jól kell kommunikálnunk a dolgozók és a betegek számára is.

– Mikorra várható a rövid távú intézkedések kedvező hatása?

– Úgy vélem, mind a létszám, mind a szerződések tekintetében legkorábban a jövő évben várhatók eredmények.

– Az ez évi hiányt hogyan kezelik?

– Az idei helyzetünk nagyban függ az irányított betegellátás további sorsától, az esetleges évközi finanszírozási változásoktól, valamint az önkormányzat szándékától.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mégis lehet Euro Vegas

Úgy tűnik mégis lesz Vegas Bezenye és Hegyeshalom között. A törvény módosítását már tárgyalták. Tovább olvasom