Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Lekopott piktogramok

A mozgáskorlátozottak számára kijelölt parkoló állásokban teljesen elkopott a felfestett piktogram.

Mosonmagyaróváron a mozgáskorlátozottak számára kijelölt parkolóállásokban szinte teljesen elkopott a felfestett piktogram, sőt, gyakran arra illetéktelenek veszik igénybe a számukra fenntartott parkolókat – panaszolta a közelmúltban több, mozgásában korlátozott olvasónk.

Már megkezdték az újrafestést

Rongits József, a városháza illetékese megerősítette: hozzájuk is több jelzés érkezett, tudnak a problémáról. A gyalogátkelőkön kívül a parkolók piktogramjait minden évben – így idén is – újra kell festeni, mivel a festék hamar elkopik. Bednárik Györgytől, a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. vezetőjétől megtudtuk, hogy e munkálatokat már el is kezdték.

Az észrevételek kapcsán dr. Thiesz József, a Mozgáskorlátozottak Mosonmagyaróvári Egyesületének elnöke a Kisalföldnek elmondta: a városban körülbelül ötven piktogrammal felfestett parkolóhelyet alakítottak ki mozgássérültek számára. Több sorstársa neki is jelezte, hogy a festék hamar lekopik, sőt, a legtöbb helyről a jelzőtábla is hiányzik.

– Sorstársaim gyakran panaszkodnak, hogy a Fő utca 21. szám alatti irodánk közelében rendszeresen foglaltak a számukra fenntartott parkolók – mondta az elnök, majd hozzátette: hasonló a helyzet a Deák téren is, így folyamatosan nehézségekbe ütköznek, ha a városházán vagy az APEH-nél szeretnék ügyeiket intézni. Dr. Thiesz József úgy véli: a hatóságoknak erőteljesebben kellene szankcionálniuk a jogtalanul beállókat. Nem ritka, hogy a mozgássérülteket éri atrocitás, ahelyett, hogy méltányosan járnának el velük szemben. Fontos azonban, hogy az arra jogosultak jól látható helyen helyezzék el autójukon a parkolási igazolványt, hiszen előfordult olyan eset is, hogy a rendőrök mozgássérültet bírságoltak meg, mert elfelejtette kitenni azt. 

A fejekben kellene kezdeni

Dr. Thiesz József segítségével körbejártuk Mosonmagyaróvárt. Azt vizsgáltuk, mennyire volt sikeres az akadálymentesítés. Az egyesület elnöke elöljáróban leszögezte: Mosonmagyaróváron az épített környezet akadálymentesítését példaszerűen megoldották, hiszen szinte mindenütt biztosított számukra az úttesten való átkelés. Dr. Thiesz úgy véli: amikor egy épülethez rámpát készítenek, ki kellene kérni a véleményüket, hiszen a kerekes székben ülők tudják megítélni igazán, milyen meredek legyen a feljáró.

A földhivatal új épületébe, a rendőrkapitányságra, a postára, a városi bíróságra, a Volksbankba és az új bevásárlóközpontokba minden gond nélkül bejuthatnak, ám a polgármesteri hivatalba és a Pártok Házába való bejutás segítség nélkül lehetetlen.

Utóbbinál a négy lépcsőt kiváltó feljáró olyan meredek, hogy – többszöri próbálkozásunk ellenére – tolószékkel nem sikerült felmenni rajta. Ha segítséggel mégis felküzdi magát a járásképtelen ember, akkor még mindig útjában áll egy újabb lépcső.

A közelmúltban oldották meg az Erste Bank akadálymentesítését. Kérésükre ez folyamatban van a K&H Banknál is. Szeretnék elérni, hogy a városháza előtt is megállhassanak autóval.

Több megértést

Dr. Thiesz József úgy véli, nem kell monstrumokat építeni, gyakran megoldást jelentene egy egyszerű „fatákolmány" is, ami félreállítható, ha éppen nem használják. Ám leginkább a fejekben kell elkezdeni az akadálymentesítést, hogy az egészségesek is megértsék problémáikat, és kellő empátiával legyenek irántuk. Hozzátette: Mosonmagyaróváron az utóbbi időszakban megszaporodott az elektromos kerekes székek száma: jelenleg húsznál is többet használnak.

Arra kérik a közlekedőket, hogy figyeljenek rájuk, hiszen – ahogy dr. Thiesz József fogalmazott – „ez egy veszélyes üzem". A 6 kilométeres sebességgel haladó székeket ugyanis gyakran idős, a KRESZ szabályait nem ismerő mozgáskorlátozottak használják.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

XX. Század Múzeum: utolsó esély

Sándor János, a Terror Háza Múzeum egyik építésze szerint érvek nélkül nem szabad levenni napirendről a mosonmagyaróvári határőrlaktanya múzeummá alakítását. Az építész felvázolta a lehetőségeket.
A Kisalföld javasolta, hogy a bezárt mosonmagyaróvár-ipartelepi határőrlaktanyában létesüljön a város XX. századi történelmét bemutató múzeum. Tovább olvasom