Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Feltárás közben

Középkori kisleleteket találtak

A lébényi katolikus egyházközség régi elhatározása, hogy elhasználódott plébániaépületét egy újjal váltja ki. Az építkezés elkezdődött, ám a munkagépek a humuszolás során tizenharmadik századi kerámiatöredékeket és egyéb középkori kisleleteket fordítottak ki a földből. A munkálatok így a régészeti feltárások jogi hátteréről rendelkező 1997-es törvény értelmében leálltak és leletmentő ásatás kezdődött meg a plébánia kertjében, a templom szomszédságában. Az egyébként késésben lévő építkezésnek nem tesz jót a várakozás, de Lébény önkormányzata, a lakosok és az építkezést kezdeményező egyházmegyei hivatal egyaránt megértette, hogy a régészeti munka csupán néhány napos csúszást jelent a kivitelezőnek, ugyanakkor évszázados egyedi kulturális értékeket ment meg valamennyiünknek.

Lokalizált gazdasági udvar

Bár Lébényben, sőt, az egész országban közismert az 1208-ban idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt háromhajós, román stílusú, római katolikus templom képe, sokan nem tudják, hogy e templom nem mindig volt a település plébániája. Más célt szolgált. „ Fekete szerzetesek " , a bencések éltek ott, akik Poth és Csépán ispánoktól kapták meg a falut és környékét, hogy regulájuk szerint imádkozzanak és dolgozzanak ( „ ora et labora " ). Az imádság színtere természetesen a templom volt, aminek sekrestyéje lakhelyül is szolgálhatott a kicsiny szerzetesi közösség számára.
Az idei ásatásig nem ismerték, hogy hol volt az apátság gazdasági udvara, ahol a szerzetesek kis műhelyei álltak, s tartották az állatokat, őrizték a terményt, szállást adtak a zarándokoknak. A mostani kutatás legfontosabb eredménye, hogy ezt a helyet lokalizálta a templomtól délnyugatra, a Damjanich és Iskola utcák sarkán levő telken. A középkori udvar túlterjedt ezen a határon, ám a mai beépítettség már nem ad lehetőséget a további feltárásra.

Cölöplyuksor és tapasztott falú verem

Az Aszt Ágnes, a Hansági Múzeum régésze vezette leletmentő ásatást korábbi kutatásoknál már közreműködő mosoni fiatalok segítették. A találtakról a Hansági Múzeum régésze tájékoztatta lapunkat.
– Az ásatás a telek szűkössége miatt csupán három kutatóárokra és három szondagödörre terjedhettet ki, ám ezek is fontos adatokat szolgáltattak – kezdte Aszt Ágnes. – Sikerült feltárni egy cölöplyuksort, ami párhuzamosan fut a Damjanich utcával, és az udvar egyik kerítésének alapja lehetett. Találtunk egy vízgyűjtő gödröt, ciszternát, amelynek további elemzése földminta alapján talán a szerzetesek növénytermesztésének jobb megismeréséhez vezet. Szintén a növénytermesztés, -tárolás mikéntjére utal a jellegzetes, méhkas alakú, tapasztott falú verem. Az állattartás kisleleteken, így a patkók, a gyűrűs végű jászolszeg, s a középkori állatcsontok előkerülésén keresztül jelenik meg, valamint egy földbe mélyített gazdasági épület által, ami istálló lehetett. Egy gazdag szemétgödröt is feltártunk, benne edénytöredékekkel, importkerámiával és bronzgyűrűvel. A leletanyag mennyisége és minősége mindenképp egy reprezentatív központ anyagi kultúráját tükrözi – mondta a régész.