Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Közös harc az osztrák feketemunka ellen

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség a magyar munkavállalók érdekeiért, a feketemunka ellen küzd, s ad felvilágosítást, tájékoztatást az érdeklődőknek.
A Kisalföldben szerdán (2006. november 15.) írtunk a jánossomorjai Toldik Jánosné esetéről, aki ötévnyi ausztriai munkavállalás után súlyos betegségben szenved, s úgy érzi, akkori munkáltatója becsapta őt. Tóth Eszter, a Burgenland és Nyugat-Magyarország közötti Régióközi Szakszervezeti Tanács projektvezetője elmondta:

– Egyrészt munkajogi eljárás indult az Osztrák Szakszervezeti Szövetségnél. Emellett a társadalombiztosítási intézetnél (BGKK) történt feljelentés – biztosítási idők elismeréséről – a szakszervezet segítségével, valamint a nyugdíj-biztosítási intézetnél igénybejelentés történt a rokkantsági nyugdíj elismerésére. Toldik Jánosné és fia, Toldik Zsolt 2004 nyarán kereste először fel az Osztrák Szakszervezeti Szövetség rodájának jogi tanácsadó szolgálatát. Toldikné munkaviszonya 1997-től 2002-ig, Toldik Zsolt munkaviszonya pedig 2000-től 2003-ig tartott.

– Jogi területen az iroda munkajogásza tájékoztatta az ügyfeleket, hogy mivel az elévülési idők lejártak – ugyanis Toldikné 2004 augusztusában kért először náluk jogi tanácsot, holott a munkaviszonya 2002. június 30-án befejeződött –, nincs törvényi kényszerítő eszköz a munkáltatóval szemben. Ennek ellenére a szakszervezet „kimerítő intervenciósorozatot" indított el a munkáltatóval szemben. Az eljárás eredményeként két ügyfelünknek összesen 10 ezer 461 eurót sikerült kiharcolnunk. A jogi eljárás alapját képző dokumentumok, mint például munkaidő-feljegyzések, amelyre egy esetleges bírósági eljárást lehetett volna alapozni, nem léteztek.

A Kisalföldben megjelent írás idézi Szelinger Markus jogvédelmi titkár levelét, amely azonban az elévülési idők miatt munkajogi és nem nyugdíj-biztosítási szempontból értendő. Fontos a munkajogi és nyugdíj-biztosítási jogügylet elkülönítése, illetve a szakszervezet ezen ügyletekben játszott szerepének tisztázása.

Toldikné állítása szerint csak a betegség után, a rokkantnyugdíj igénylésekor értesült arról, hogy nem történt rendes bejelentés a BGKK-nál (társadalombiztosító intézetnél). A tb-nél való eljárást a biztosítottaknak személyesen kell indítványozniuk, azonban a szakszervezet ezen a területen is az ügyfél rendelkezésére állt, s elindította a társadalombiztosító intézetnél a feljelentést. Mivel korábbi jogvédelmi tevékenységünk alapján már találkoztunk hasonló esetekkel, nyomatékosan, többször is felhívtuk a munkavállaló figyelmét, hogy semmiféle kommunikációt jogi képviselőnk tudta nélkül ne folytasson a munkáltatóval. Ennek ellenére az ügyfél telefonon közölte jogászunkkal 2004. szeptember 7-én, hogy a munkáltató nála járt és minden, a munkaviszony fennálltát bizonyító dokumentumot elvitt tőle. Ezáltal a BGKK-nak semmiféle bizonyító erejű feljegyzés, irat, fénykép nem állt a rendelkezésére, amely a munkaviszony kérd éses időszakainak meglétét bizonyította volna. Így a társadalombiztosító intézet elutasította a kérelmet, és nem ismerte el a szolgálati időket. Toldikné egy többoldalas levélben tájékoztatta a biztosítót a munkaviszony körülményeiről, amelyből – jogászszemmel – nem derül ki egyértelműen, hogy Toldikné nem tudott a nem megfelelő tb-bejelentésről.

Ami a nyugdíj-biztosítási intézetet illeti: birtokunkban van az a határozat, amely 2005-ben kelt és Toldikné nyugdíjigényét elismerte 2003-ig visszamenőleg. 2005 májusában Toldikné bírósági pert kezdeményezett a nyugdíjbiztosító intézet ellen a nyugdíj alacsony mértéke miatt. Jelen pillanatban az eljárás szünetel, mert a bíróság felszólította a társadalombiztosó intézetet, hogy a kérdéses és a nyugdíj meghatározásának alapjául szolgáló szolgálati időket újból ellenőrizze. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem a munkavállaló vagy annak törekvései ellen van kifogásunk, hanem úgy gondoljuk, éppen a szakszervezet az, mely a munkavállalókat és igényeiket felkarolja, érvényre juttatja, s azon dolgozunk, hogy a munkavállalókat felvilágosítsuk és információkat nyújtsunk nekik. Fontos, hogy ne történhessen meg az, hogy egy dolgozó többévi munkaviszony után azt sem tudja, hogy biztosan be van-e jelentve a társadalombiztosítási rendszerbe vag y sem. Azért, hogy a munkavállalók tudják, hogyan kell ilyen esetben helyesen eljárni, megszervezi irodánk a III. Mezőgazdasági Törzsasztaltalálkozót november 22-én 15 órakor Wallernben, a Tauber vendéglőben – mondta Tóth Eszter.

Természetesen mint szakszervezet szociálisan fogékonyak vagyunk minden ilyen problémára, ezért nem győzzük hangsúlyozni: jöjjenek időben, s harcoljanak a jogaikért. Ezért rendez irodánk 2002 óta többek között tájékoztató előadásokat és jogi tanácsadást, valamint ad ki információs brosúrákat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A hátrány elsősorban nálunk jelentkezik

Kerényi A. Ödön, a Magyar Villamos Művek Zrt. nyugalmazott vezérigazgató-helyettese dr. Mosonyi Emil professzor – a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer atyja – akaratának eleget téve levélben arra kérte a köztársasági elnököt: ne forduljunk ismét Hágához az ügyben, egyezzünk meg a szlovákokkal. Választ azóta sem kapott. Tovább olvasom