Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

Konkurenciaharc és szabályozatlanság

A mozgóbolt a jogszabály szerint az önjáró vagy gépjárművel vontatott, üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.
A Kisalföldben korábban (2006. augusztus 31.) beszámoltunk arról, hogy Tóth István dunaszigeti polgármester a közigazgatási hivatalhoz fordult az úgynevezett „csilingelős" autók ügyében. Szerinte a mozgóárusok nem adnak számlát, zavarják a helyiek nyugalmát, s az engedélyek kiadásával kapcsolatban is több kifogásolnivaló akadt. Kovács Sándorné és Németh Csaba 1991 óta foglalkozik gázpalack-árusítással. Jelenleg két autóval hordják házhoz a PB-gázt. Azt állítják: mindig a területileg illetékes jegyzőtől kérnek engedélyt az árusításra, melyet aztán bevisznek a mosonmagyaróvári önkormányzat igazgatási osztályára.

– Évek óta állandó időpontban járunk a településeken, ismernek, megbíznak bennünk – kezdték. – Májustól szeptember végéig általában csökken a telepi eladás, s sokan próbálnak a mi „mozgóárus-területünkre" is betörni: hatalmas a piaci harc. Van olyan konkurensünk, aki most ugyanazon a napon egy-másfél órával előttünk jár. Néhány ügyfelünk a megszokott időpontban kiteszi az üres gázpalackot s a kupakjában a pénzt, így nem kell kijönnie a ház elé.

Csak figyelmeztető jelzést adnak

– Eddig még egyetlen lakó sem reklamált nekünk a „trombitálásért", sőt, hálásak voltak a szolgáltatásunkért. Nem megkülönböztető jelzést adunk, hanem csak figyelmeztetőt. Nem értjük a dunaszigeti polgármester panaszát: azt tervezzük, hogy közvélemény-kutatást végzünk a gázpalack-árusításról, sőt, ha kell, aláírást is gyűjtünk. Egyetlen településen sem ütköztünk ilyen ellenállásba, mint itt. Mi a megoldás? A városban a közterület-felügyelet, vidéken pedig a jegyző szűrje ki azon mozgóárusokat, akiknek nincs engedélyük. Nemrégiben egyébként kiderült, hogy egyik konkurensünk kétévnyi árusítás után többszöri felszólításra kért csak engedélyt erre a tevékenységre – mondták a vállalkozók.

Más a mozgóbolt és a mozgóárusítás

A mosonmagyaróvári önkormányzat igazgatási osztályán az engedélyek kiadásának hátteréről megtudtuk: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szabályai szerint különbséget kell tenni mozgóbolt és mozgóárusítás között.

A mozgóbolt a jogszabály szerint az önjáró vagy gépjárművel vontatott, üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely. A működési engedély iránti kérelmet a vállalkozás székhelye szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, aki a szükséges okiratok és szakhatósági állásfoglalások beszerzése után dönt az engedély kiadásáról. Amennyiben a mozgóbolt nemcsak a székhelye szerint illetékes jegyző illetékességi területén belül, hanem más településeken is szeretne kereskedelmi tevékenységet folytatni, a székhely szerint illetékes jegyzőhöz benyújtott kérelmében jelöli meg működési területét. A jegyző köteles beszerezni a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek engedélyét, majd azok állásfoglalását határozatába foglalva adja ki a működési engedélyt. Leegyszerűsítve: egy mosonmagyaróvári vállalkozónak helyben kell engedélyt kérnie, ám ha nemcsak a városban, hanem például Levélen is kereskedni szer etne, kérelmet kell írnia a mosonmagyaróvári jegyzőhöz, amelyben ezt a falut is meg kell jelölnie. Ezután a mosonmagyaróvári jegyző levelet ír Levélre, s az ottani jegyző eldönti, beleegyezik-e a mozgóárusításba. Ezután a működési engedélyre rákerül, hogy az mely területekre érvényes.

A mozgóárusítás a jogszabály alapján az a tevékenység, amikor a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (például kosár, tricikli, fagylaltoskocsi). Az üzlettel és üzletre vonatkozó működési engedéllyel rendelkező kereskedő részére az árusítás helye szerint illetékes jegyző – az árusítás helye nem feltétlenül egyezik meg azzal a településsel, ahol az üzlet található – mozgóárusítást engedélyezhet. Tehát a vállalkozás valahol – nem biztos, hogy a vállalkozás székhelyén – üzlettel rendelkezik, ezt működési engedély birtokában üzemelteti, és emellett végez mozgóárusítást. Szintén egyszerűbben: mosonmagyaróvári vállalkozó ha Halásziban szeretne boltot nyitni, akkor a halászi jegyzőhöz megy, mert ott akar üzletet nyitni. A jegyző a bejelentett címre megadhatja az engedélyt, ám ha a vállalkozó mozgóárusítást is szeretne (például fagylaltot) mondjuk Dunaszigeten, akkor a dunaszigeti jegyzőhöz kell fordulnia.

Jogszabályi hézagok

Szilágyi János, a mosonmagyaróvári tűzoltóság századosa elmondta: „fehér folt" a mozgó gázpalack-árusítás, hisz egyetlen jogszabály sem foglalkozik a tűzvédelmi előírásokkal. „Csak a helyhez kötött árusításra vonatkoznak szabályok" – mondta. Mindössze mennyiségi szabályozás van, amely arra vonatkozik, hogy hány gázpalackot lehet szállítani a járművön.

Gergó Gábor alezredes, a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője a hangjelzés használatával kapcsolatban elmondta: a KRESZ ezt a kérdést nem szabályozza, s itt is „jogszabályi hézag" van.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy alpolgármesterrel takarékosabb működést

Jelentős fölénnyel, 1986 szavazatkülönbséggel győzött a vasárnapi választáson Mosonmagyaróváron Szabó Miklós a korábbi polgármesterrel, Stipkovits Pállal szemben. Tizenkét évi szocialista–szabad demokrata városvezetés után a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz veszi át Mosonmagyaróvár irányítását, hiszen a polgármesteri szék mellett a képviselő-testületben is többséget szerzett a szövetség. Tovább olvasom