Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Kocinger ragaszkodik a harmadik fél bevonásához

Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél a Duna Szap és Buda- pest közötti szakaszáról harmadik ország nemzetközi szakértőinek bevonásával is tárgyaljon.
„ Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél a Duna Szap és Buda- pest közötti szakaszáról harmadik ország nemzetközi szakértőinek bevonásával is tárgyaljon" – reagált Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos Sólyom László korábbi megegyezést sürgető felvetésére.

„ A vízhiány miatt a Szigetköz a pusztulás képét mutatja, végső óráit éli. Meggyőződésem, hogy mindkét fél érdeke, s elsősorban a természeti környezet érdeke a rövid és záros határidőn belüli megállapodás. Ha ez nem sikerül, meggondolandó, hogy a konkrét kérdésekben harmadik fél közreműködését kérjük a vita rendezéséhez" – tudósított a Kisalföld Sólyom László köztársasági elnök másfél hete történt pozsonyi látogatásakor elhangzottakról.

„ Leküzdhetetlen szemléletbeli különbségek"

„ A magyar fél politikai, a szlovák viszont – az ítéletnek megfelelően – szakmai érdekeket védelmez a bősi ügyben született hágai ítélet végrehajtásáról folyó szakértői tárgyalásokon" – „válaszolt" a magyar elnöknek a pozsonyi Pravda című lapban Dominik Kocinger, a bős–nagymarosi vízlépcső építését és üzemeltetését felügyelő szlovák kormánybiztos. Kocinger szerint Sólyom László, a környezetvédőként is ismert magyar köztársasági elnök a közelmúltban háromszor is kijelentette: igaz ugyan, hogy a bősi kérdés szakmai és környezetvédelmi kérdés, ám annak politikai háttere van. „Márpedig ma már úgy lenne rendjén, ha kizárólag szakmai kérdésként kezelnék" – folytatta a szlovák kormánymegbízott.

A szakértők tárgyalnak ugyan, de aligha jutnak egyezségre, ha mindkét fél más szemszögből nézve védelmezi a saját álláspontját. A „leküzdhetetlen szemléletbeli különbözőségek a magyar kormány tavaly decemberi határozatából erednek", mert Budapest a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletére hivatkozva végérvényesen elvetette, hogy a vízlépcső megépítéséről és üzemeltetéséről szóló 1977-es államközi szerződés értelmében alsó duzzasztóművet építsen a Dunán – állítja Kocinger. „A mi szakértőink erre úgy reagálnak, hogy rendre felszólítják a magyar felet: terjesszen elő olyan új tervet, amelynek alapján jobban teljesíthetők az 1977-es szerződésben eredetileg megfogalmazott közös célok."
A szlovák kormánybiztos jelezte:

a magyar fél tavasszal Mosonmagyaróváron rendez nemzetközi konferenciát a Szigetköz kiszáradásának kérdéséről: ott, ahol majd a bősi erőmű környezeti hatásait tíz éve figyelő közös monitorozás eredményeit is prezentálják.

„ Szó sincs egész Szigetközről"

Kocinger szerint a szlovák szakemberek már modellezéssel bizonyítani tudták: „ha a Dunát Bősnél nem duzzasztanák, folytatódott volna a folyó medrének további beékelődése, s ezért a Mosoni-Dunába évente csupán néhány napon át jutna víz". Az egész térséget vízzel ellátó Mosoni-Duna napjainkban „turisztikai Eldorádó", mindössze egy keskeny, a Duna régi medre mentén húzódó sávban alacsonyabb a talajvíz szintje, „de az sem száradt ki egészen".

„A vegetáció ugyan változik, de szó sincs az egész Szigetközről" – állítja a szlovák kormánybiztos, aki szerint „a kellemetlen légkör legfőképpen a magas rangú politikai vezetők, nem utolsósorban a jelenlegi magyar államfő kijelentései nyomán keletkezik". „Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél a Duna Szap és Budapest közti szakaszáról harmadik ország nemzetközi szakértőinek bevonásával is tárgyaljon" – mondta Dominik Kocinger.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eldőlt kapu: nincs felelős

Szeptemberben a dunakiliti sportpályán kapufa dőlt egy tizennégy éves mosonmagyaróvári fiúra. A gyermeket életveszélyes koponyasérüléssel szállították a mentők kórházba. A rendőrség nem állapitott meg bűntetőjogi felelősséget konkrét személlyel kapcsolatban. Tovább olvasom