Kisalföld logö

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 7°C | 10°C Még több cikk.

Kiállítás a városi levéltár 330 évéről

Egy 1683-as jegyzőkönyvben említik először a Moson vármegyei levéltárat. A 330 éves évforduló alkalmából kiállítás nyílik csütörtökön a Fehér Ló Közösségi Házban.

Idén 330 éve, hogy először említették a Moson vármegyei nemesi közgyűlés 1683. évi jegyzőkönyvében a mosonmagyaróvári levéltárat. A második törökdúlás idején rendelkeznek többek közt a vármegye fontos iratainak, jegyzőkönyveinek biztonságba helyezéséről. Az évforduló kapcsán kiállítást rendeznek a Fehér Ló Közösségi Házban a Mosonmagyaróvári Nyári Fesztivál keretében.

– A csütörtökön nyíló rendhagyó kiállításon az intézmény történetét mutatjuk be. Dokumentumokat állítunk ki az itt dolgozó levéltárosokról, hivatali esküjükről, arról, hogy korábban és most mit jelent a levéltári munka, mi a mai feladata – összegezte a tárlat fontos tudnivalóit Beregszászi Balázs segédlevéltáros.

Beregszászi Balázs a levéltárat először említő jegyzőkönyvet lapozza.
Beregszászi Balázs a levéltárat először említő jegyzőkönyvet lapozza.

Ma már a mosonmagyaróvári Városház utca 4. szám alatt heti kétszer (hétfőn és szerdán 8–16 óra között) merülhetünk el a múltban a mára 2200 iratfolyómétert számláló dokumentumok között kutatva. Ebbe bő 55 éve sem tekinthettünk volna be ilyen formában.

A XVIII. századig a tisztviselők magánházaiknál intézték az ügyeket. Megyegyűlés esetén pedig magukkal hordozták az iratokat, amelyekre igazán ügyeltek, ugyanis elvesztésük nagy kárt okozott volna. Ezért is született meg az 1723-as évi 73. törvény, amely elrendelte a megyéknek, hogy ahol még nincs megyeháza, ott gyűléseik, törvénykezéseik tartására, irataik őrzésére levéltárral és gonosztevő foglyaik számára fogházzal bíró megyeházát jelöljenek ki, illetve építsenek. Moson megye esetében ez 1739-ben következett be, amikor is megvásárolták a mosoni Zsidanics-kúriát, melyet ma mindenki a Korona Szálló épületeként ismer.

Később ezt eladták és Rajkára költözött a megyeháza, majd 1790-ben megvásárolták a magyaróvári Bürdelle-féle házat és alakították át megyei székházzá. Ez az épület a mai polgármesteri hivatal helyén állt 1891-ig, mikor lebontották és megépítették az új megyeházát. A levéltár sokáig a megyeháza épületéhez kötődött, még 1923 után is, amikor már városháza lett. 1969-ben került mostani helyére, a korábbi szakmunkásképző intézet és kollégium épületébe.

1969-ben költözött a mosonmagyaróvári levéltár mai helyére, a Városház utca 4. szám alá. Fotók: Mészely Réka
1969-ben költözött a mosonmagyaróvári levéltár mai helyére, a Városház utca 4. szám alá. Fotók: Mészely Réka

– A fenntartó is többször változott: két éve még a megyei önkormányzathoz tartoztunk, majd átmenetileg kormányhivataliak lettünk, míg tavaly óta újból állami fenntartás alá került a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Mosonmagyaróvári Fióklevéltáraként – emlékeztetett Beregszászi Balázs, aki arról is beszámolt, hogy a korábbi évszázadokban a vármegyei főjegyző kezelte az iratokat. 1842-ben alkalmazták az első függetlenített vármegyei levéltárost. A két világháború idején magára maradt az intézmény.
1958 óta vált nyilvánossá a levéltár, ma két szakember fogadja az ügyfeleket és a kutatni vágyókat: Hegedűs Zoltán főlevéltáros és Beregszászi Balázs.

 „330 – Mosonmagyaróvári Levéltár". A Fehér Ló Közösségi Házban augusztus 15-én 18 órakor Nagy István polgármester, országgyűlési képviselő nyitja meg a tárlatot, melyen a levéltárban őrzött érdekes iratok, oklevelek, jegyzőkönyvek, tervrajzok, térképek tekinthetők meg egészen szeptember 15-ig.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fejlesztik a kórházat Mosonmagyaróváron

Közel 235 millió forintos uniós forrásból újítják meg teljesen a mosonmagyaróvári Karolina Kórház… Tovább olvasom