Kisalföld logö

2018. 07. 19. csütörtök - Emília 18°C | 27°C Még több cikk.

Ki lesz az igazi haszonélvező?

A szlovákiai Doborgaz határába tervezett törpeerőműre építési jogot szerzett három önkormányzat kölcsönből vette meg a területet és a terveket, majd adja át a hitelező befektetőnek. Cserébe az éves haszon tíz százalékát ígérték: kérdés, mikortól termel hasznot az erőmű.
„ Kis-Csallóköz" három települése – Doborgaz, Vajka, Nagybodak – a dunacsúnyi duzzasztómű megépítése miatt elszenvedett károk kompenzálására kapták meg a minisztériumtól a lehetőséget egy erőmű építésére Doborgaz határában. Mint ismeretes, a C variáns miatt rengeteg kárt szenvedett ez a három község. (Kisalföld, 2004. szeptember 21.) A legfrissebb számítások szerint 200 millió koronás (majdnem másfél milliárd forintos) projekt kivitelezése még idén megkezdődhet.

A felvízcsatornát a csallóközi ágrendszerrel összekötő műtárgyat úgy alakították ki, hogy a miniturbinák beszerelhetők ezekbe a zsilipekbe. A beruházás során a törpeturbinák évente 16 millió kilowattóra áramot termelnének, s tisztán közel 20 millió koronát hoznának. Már 1998-ban elkészültek a tervek, ám a mostani jóváhagyás után több akadályba ütköztek az önkormányzatok. Kiderült: önerőből képtelenek az építkezés megkezdésére. Az érintett terület ráadásul a Vízügyi Építővállalat tulajdonában van.

Ők viszont kikötötték, hogy csak akkor adják el, ha a földekkel együtt hárommillió koronáért az erőmű terveit is megvásárolják. Emiatt a polgármesterek befektetők után néztek: végül Miroslav Wöllner és néhány társa – akik hőtermeléssel és távfűtéssel foglalkoznak – vállalták, hogy hárommilliós hitelt adnak a településeknek, cserébe megkapják a minierőmű tulajdonjogát és üzemeltetését. Ezt előszerződésben rögzítették. Csakhogy a múlt heti doborgazi falugyűlésen kiderült: sokan aggódnak az ügylet miatt.

A településeken azt híresztelték, hogy „a polgármesterek eladták falujukat", s a helyiek kifogásolták, hogy őket meg sem hallgatták az ügyben.

Versenytárgyalást is hiányoltak, s mint mondják: mi történik, ha a tulajdonos néhány év múlva eladja az erőművet? Ez azért lényeges, mert a gyűlésen a befektető az éves haszon tíz százalékát ígérte a községeknek. Olyan felvetés is elhangzott, hogy jobb lenne, ha a falvak évente folyósított fix összegben állapodnának meg a beruházóval. Már csak azért is, mert sokak kételkednek a beruházó szavahihetőségében: mi történik akkor, ha a befektető papíron 15–20 évig veszteséges erőművet üzemleltet?

Többen kiszámolták: elvileg az uniós támogatással három éven belül nyereségesnek kell lennie az áramtermelésnek. A doborgaziak azt sem értik, miért a vállalkozók adtak kölcsön hárommillió koronát a földekre és a tervekre: ez banki pénzből is megoldható lett volna. Mindenesetre a Vízügyi Építővállalattól a települések nemrégiben megvásárolták a földeket és a terveket, s a megállapodás értelmében még ezen a héten továbbadják azt a befektetőknek.

Az ügy miatt Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter is Vajkán járt, ahol találkozott a helyi polgármesterekkel. A megbeszélésen támogatta az elképzeléseket, s a befektetők bevonását az ügyletbe. Valószínűleg a szerződéskötés után is lesz még dolga Miroslav Wöllnernek: úgy tudjuk, még nem tudták az összes érintett földterületet kisajátítani.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Kelet-Hanság központjában

Lébényben sincs könnyű helyzetben az önkormányzat. Ennek ellenére mégis megvalósult a községben… Tovább olvasom