Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 22°C Még több cikk.

Kenyérért is a szomszédba járnak

Albertkázmérpuszta közvetlenül az osztrák határ mellett található település.
Albertkázmérpuszta közvetlenül az osztrák határ mellett található település, melyet Albert Kázmér szász-tescheni herceg alapított a XIX. század harmincas éveiben. 1946-tól 1950-ig Hegyeshalomhoz, majd Várbaloghoz tartozott közigazgatásilag. 1974-ben Várbaloggal együtt Jánossomorjához csatolták. A rendszerváltás óta ismét Várbalog része.

A lehetőségek szerint

Odor Ernő polgármester elmondta: a kistelepülésnek jelenleg 21 bejelentett lakosa van, de ennél többen élnek ott, ugyanis néhány mosonmagyaróvári lakos napjai jó részét Albertkázméron tölti. A lakosság többsége nyugdíjaskorú, mindössze két középkorú férfi él ott: gyermekek nincsenek. A közösségi élet színtere a két kocsma: az egyik mindennap, a másik csak hétvégén tart nyitva. A várbalogi önkormányzat lehetőségei szerint támogatja a kistelepülést. Folyamatosan próbálják a Várbalogról oda vezető utat javítani. Vezetékes ivóvízzel rendelkeznek, a közvilágítás is megoldott. A szemétszállítást az önkormányzat fizeti, a lakosságnak ez nem jelent költséget. Bolt nem működik a kis faluban, csak Várbalogon van vásárlási lehetőség. Évente kétszer – pünkösdkor és augusztus 20-án megnyitják a határt Halbturn (Féltorony) felé. Ekkor programokat is szerveznek, és sok külföldi látogató érkezik a településre. Albertkázmérpuszta nevezetessége a bécsi fogadalmi templom mintájára, neogót stílusban épített Szent István-kegytemplom.

Az anyaközséghez kötve

A ma Újrónafőhöz tartozó Császárrétpuszta az Osztrák–Magyar Monarchia idején hitbizományi birtok volt. Először Habsburg Frigyes, majd Albrecht főherceg tulajdonát képezte. 1945-ig lakói a főherceg cselédei voltak, majd a földosztás után, 1950-ig a saját földjeiket művelték. Ezután Császárrétpuszta a Lajta–Hansági Állami Gazdasághoz tartozott. Miután ezt 1990-ben felszámolták, az újrónafői önkormányzat megvásárolta a 11 hektár területet a hozzá tartozó építményekkel, majd a lakásokat felajánlották megvételre az ott lakóknak – tájékoztatta lapunkat Kovács Péterné polgármester. A településrész a 86-os főútról megközelíthető a pályázati támogatással épült bekötőúton. Jelenleg 125-en élnek a településen, a lakosság 10 százaléka nyugdíjaskorú.

A teljes infrastruktúra nem biztosított, csak vezetékes ivóvíz és telefonvonal van. Császárréten két üzem is működik, sőt, a településrész határában a közelmúltban adtak át egy szélkereket. Bolt és vendéglátó-ipari egység nincs, a lakosság az egy kilométerre fekvő anyaközségben tud bevásárolni és szórakozni. A kulturális rendezvényeiket közösen tartják.

Nem akartak üzemet

A közigazgatásilag Mosonszentmiklóshoz tartozó Mosonújhely régen Jánosházapuszta néven volt ismert. Az ország különböző pontjairól érkeztek a kistelepülésre, akik Horthy Miklóstól vitézi birtokot kaptak. Miután 1988-ban Mosonszentmiklós külön vált Lébénytől, a mosonújhelyi lakosság úgy döntött: Mosonszentmiklóshoz szeretnének tartozni. A településrész mentén húzódik az egykori római borostyánút. A lakosság száma 200–250 fő között mozog, az idősebbek vannak többségben. Több osztrák állampolgár épített hétvégi házat a településrészen.

Az infrastruktúra a kábeltelevízió kivételével kiépített, s egy magántulajdonban lévő kisbolt üzemel. Az önkormányzat épített egy orvosi rendelőt is, heti egy alkalommal rendel helyben a doktor. Varga László polgármester és a hivatal egyik ügyintézője keddenként helyben tart fogadóórát. A fiatalok a helyi kultúrházban tölthetik el szabadidejüket, az imaházban rendszeresen tartanak istentiszteleteket. Mosonújhelyen működik egy önkéntes tűzoltó-egyesület is. Régebben a nyugdíjasok saját klubot működtettek, majd a gyártelepi nyugdíjasokhoz csatlakoztak. Az önkormányzat egy ipari üzem létesítését is tervezte a településrészen, de a lakosság e tervet a legutóbbi közmeghallgatáson nem támogatta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Többe kerül az eljárás, mint az örökség

Három éve a nevesítés során az egykori szövetkezeti tagok külterületi szántóföldet kaptak Bezenyén. Csakhogy jó néhányan már évekkel korábban elhunytak. Az „örökléshez” szükséges eljárás közjegyzői díja viszont magasabb, mint amennyit a hagyaték ér. Hacsak Euro Vegas fel nem értékeli... Tovább olvasom