Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 12°C Még több cikk.

Jelképes kecsegetelepítés a Duna-napon

A Nemzetközi Duna-kutató Munkaközösség szervezésében száz résztvevő kerekezett végig a Duna mentén.
A nemzetközi kerékpártúra Bécsből indult pénteken és Pozsonyon át érkezett előbb Dunaszigetre, majd Győrbe. A Nemzetközi Duna-kutató Munkaközösség (IAD) szervezésében mintegy száz résztvevő kerekezett végig a Duna mentén, hogy felhívja a figyelmet a Duna jelentőségére és nemzetközi szerepére. Az osztrák, szlovák, magyar résztvevőkből álló csapat vezetője Jürg Bloesch, az IAD korábbi vezetője.

A túra során előadást tartott több osztrák, szlovák és svájci szakember: magyar részről Pannonhalmi Miklós. Ezekben bemutatták a Duna morfológiáját, élővilágát, valamint a „Viza-akciótervet": a viza és a kecsege is a tokhalak közé tartozik. Pakssal szemben, Ordas közelében fogták ki 1987-ben az utolsó dunai vizát.

A 3 méter hosszú, 180 kilogramm súlyú példány a Vaskapu 1972-es megépítése után ragadhatott a Duna felső szakaszán. A megyében a Bagaméri-ágrendszerben 1967-ben egy hivatalos halász, Bartal Béla fogott vizát, mégpedig egy 117 kilogrammosat. A viza, mint a tokfélék többsége, a Fekete- és az Azovi-tengerben honos, de eredetileg édesvízi, torkolatvízi faj volt, mint a kecsege. Bizonyíték erre, hogy a tokfajok a folyók vizében ívnak, ahová kora tavasszal vagy ősszel vonulnak, hogy lerakják ikráikat. Egyes feltételezések szerint szaglószervük segítségével találnak vissza arra az akár 1000 kilométerrel is feljebb lévő folyamszakaszra, ahol annak idején világra jöttek.

A Vaskapu megépítése gátat szabott a halak természetes vándorlásának, a hazai vizekből el is tűnt a viza. A vágótoknak és a sima toknak létezik ugyan teljesen édesvízi életmódra áttért populációja, de mindkettő rendkívül ritka. A WWF kezdeményezésére nemzetközi összefogá ssal elkészült egy akcióterv a Duna és mellékfolyóiban élő tokfélék megmentésére. A fő gondot a vándorlási útvonalak eltorlaszolása, az élőhelyek romlása vagy megszűnése, a vizek szennyezettsége jelenti, de a vizát még az értékes kaviár miatti halászat is veszélyezteti.

Az akciótervet az Európa Tanács a berni egyezmény elé terjesztette. Az egyezmény javasolja a tagállamoknak, hogy az akciótervre alapozva készítsenek el fajvédelmi terveket a tokfélék megmentésére. A WWF ezek alapján kezdeményezte, hogy hazánkban is mielőbb kezdődjön meg a tokfélék védelmét elősegítő munka, többek között az élőhelyek felmérése, rehabilitációja, a mesterséges visszatelepítés alapjainak megteremtése.

Első lépésként az elmúlt években a Viza 2020-program keretében több ízben telepítettek vissza sok ezer kecsegeivadékot a Dunába: a program fő célja, hogy 2020-ra ismét ússzon viza is a folyóban. Vasárnap délelőtt Dunaszigeten jelképesen ötven kecsegét telepítettek a kisvesszősi kempingnél a mellékág vizébe.

A Duna-nap csütörtökön délután két órától Győrben a Városház téren folytatódik: az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság szervezésében lakossági tájékoztató keretében tekinthetőek meg az élő vágótokok. Bemutatják a halak vándorlását akadályozó duzzasztó- és az átjárhatóságot biztosító hallépcsőket, a dunai halfajokat, valamint a vízkeretirányelv pontjait.

A program partnerei azok az intézmények és szervezetek, melyek állandó „kapcsolatban" állnak a Dunával: saját standon mutatkozik be a Fertő–Hanság Nemzeti Park, a Pannon-Víz rt., a Komszol, az ÁNTSZ, a horgászegyesületek, az Éduvíz Kft. és a győri önkormányzat. Este hat órától az Aranyparton a Keret Egyesület szervezésében zenés program részesei lehetnek a kilátogatók. Képes zenei utazásra invitálják az érdeklődőket, majd dunai halászlékóstolóval zárul a program.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatástalan volt a szúnyogirtás?

A polgármesterek szerint a tartós magas vízállás miatt alig van értelme a szúnyogirtásnak. Tovább olvasom