Kisalföld logö

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 4°C | 13°C Még több cikk.

Iszapömlés - Mosonmagyaróváron nem lehet a kolontárihoz hasonló tragédia

Kepli Lajos (Jobbik) szerint érthetetlen különbségek vannak a hazai vörösiszap-tároló konstrukciók között.
Szembetűnő és érthetetlen különbségek vannak a tavaly októberben átszakadt ajkai, illetve a három másik magyarországi vörösiszap-tároló konstrukciója között - mondta Kepli Lajos (Jobbik), a kolontári katasztrófát vizsgáló bizottság elnöke a testület keddi kihelyezett ülését követően.

Az almásfüzitői, majd a neszmélyi és a mosonmagyaróvári terepbejárás után, a Motim Zrt. gyára előtt Kepli Lajos közölte: e három tározó fala alacsonyabb, kevésbé meredek, így nem nehezedik rá akkora nyomás, illetve földből, agyagból, nem pedig rideg, cementesedő erőművi salakból készült, a kazettákban "szinte száraz, lapátolható sűrűségű folyadék" van, így azokon a helyeken nem fordulhat elő a kolontárihoz hasonló tragédia.

Hozzátette: Almásfüzitőn nagyrészt még nyitottak a kazetták, Neszmélyen még nem kezdődött meg a rekultiváció, amely a mosonmagyaróvári öt kazetta közül négy esetében már lezárult, a legújabb kazettában folyékony állagú a vörösiszap, így csak az első két tározóban áll fenn annak veszélye, hogy a veszélyes anyag porként terjed a környezetben.

"Magyarországon ma a legnagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladék a vörösiszap", nagyságrendekkel több keletkezik belőle, mint más ilyen anyagokból - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a most felkeresett három tározóban "amióta világ a világ, mindig veszélyes hulladékként tartották számon a vörösiszapot", míg az illetékes környezetvédelmi felügyelőség az ajkai létesítményre 2003-ban olyan engedélyt adott ki, amelyben engedélyezte, hogy nem veszélyes hulladéknak sorolják be ezt az anyagot.

Hozzátette: ezzel lehetővé vált, hogy a cégnek számos előírást ne kelljen betartania, "egyáltalán, hogy megmaradhasson a tároló, és nem kelljen bezárnia". Megjegyezte: ez már a hatóságok felelősségét is felveti, különösen, hogy a hulladékminősítéssel foglalkozó országos testület elnöke vizsgálóbizottsági meghallgatása során azt közölte: őket sosem kérdezték meg a vörösiszappal kapcsolatban.

A bizottság további tevékenységéről az MTI érdeklődésére azt közölte: "nagyjából összeállt a kép", további célirányos meghallgatások után nyár vége felé elkezdik összeállítani jelentésüket, amit a katasztrófa első évfordulóján szeretnének nyilvánosságra hozni.

Arra a kérdésre, hogy a Motim Zrt. illetékesei miért rekesztették ki a sajtó képviselőit az - egyébként a meghívóban és az Országgyűlés honlapján nyilvános ülésként meghirdetett - eseményről, Kepli Lajos elmondta: azt a magyarázatot kapta, hogy a cég szakmai bejárásnak gondolja a találkozót, és "azt gondolják, hogy a sajtó jelenléte valamilyen szinten megnehezítené, hogy szakmai kérdésekről lehessen beszélni".

Olvasóink írták

  • 1. akela4 2011. július 13. 09:08
    „Lassan már egy éve történt meg, aminek még mindig nincs felelőse és csak aktatologatás szintjén áll az egész.
    Kibúvókat és mentséget meg is találták az érintettek.
    Állami közpénzen folyt a mentés, a részleges kártalanítás, holott ok és okozati összefüggés kezdettől nyilvánvaló volt!
    Ezt a dolgot azt hiszem a EU-ban sem verték nagy dobra.
    Ennek sem így kéne működni egy demokráciában!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Negyedszerre találkozott a népes Beke család - fotó

Negyedik alkalommal gyűlt össze a napokban Ásványrárón a népes Beke család. Az immár hagyományossá… Tovább olvasom