Kisalföld logö

2018. 01. 24. szerda - Timót -1°C | 6°C Még több cikk.

Iszapbirkózás az oxigénért

33 millió forintra és ezer köbméter iszap kikotrására van szükség, hogy a lébényi Rabi-tó megmeneküljön .
Csak gyors összefogás és kompromisszum mentheti meg a Rabi-tavat – s benne a halakat – a pusztulástól – állítja Sinkó Lajos, a Szigetköz Horgász Egyesület elnöke. Mint ismeretes, a két évvel ezelőtti halpusztulás után idén csaknem két mázsa hal pusztult el a lébényi tóban az iszap és a lebomló falevelek okozta oxigén-

hiányos víz miatt. A hirtelen hidegebbre fordult időjárás most megkönyörült a pontyokon, s némi javulás tapasztalható az utóbbi napokban. A tét azonban így is hatalmas: a tó megmentéséhez mielőbbi összefogásra és tízmillió forintokra lenne szükség. Sinkó Lajos szerint ez már a harmadik november, amikor az életükért küzdenek a halak a vízben.

Halak tavalyi szerencséje

– 2002 óta a végeredményt illetően nem sok történt, ám dokumentumok bizonyítják, hogy minden érintett véleményét és segítségét kikértük az ügyben – kezdte az elnök. – Az elmúlt három novemberben kétszer is több mázsa hal pusztult el, tavaly is „pipáltak" a halak, ám a hűvösebb idő végül segített rajtuk. Horgászegyesületünk már az első elhullások után megkereste a vízügyi igazgatóságot, egy vízügyhöz tartozó céggel pedig kidolgoztatta a tó rehabilitációjának koncepcióját. Eszerint a zsiliptől a fahídig – mely a tó ötven százalékát fedi le – 33 ezer köbméter iszapot kellene kikotorni. Kiszámították, hogy ez harmincmillió forintba kerülne, de csak akkor, ha a közelben le lehetne az iszapot rakni. A hídtól felfelé a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a jogszabálynak megfelelően csak szívókotrós megoldást engedélyezett, s innen is legalább 30 ezer köbmétert kellene kiszedni. Ráadásul ezzel a módszerrel a víz egy részét is kiszívnák a mederből. Emellett a hódok is rontanak a helyzeten: a felduzzasztott víz elönti az erdők alját, s még több lebomló levél kerül a vízbe. A vízügy – mely elvi és szakmai segítséget adott – azt mondja: amíg a tóban a belvízelvezetés megoldott, addig a szűkös pénzügyi helyzetük nem engedi a beavatkozást. Mindkét hatóságot megértem, s elfogadom az érveiket, ám valamilyen megoldást találni kell ebben a helyzetben.

Hová tegyék az iszapot?

– A koncepció elkészülte után közös pályázatban gondolkodtunk a vízüggyel, a nemzeti parkkal és az önkormányzattal. Kértünk mindenkit, nyilatkozzon: milyen mértékben érdekelt s mennyi pénzt áldozna a tó rehabilitációjára. Tudomásom szerint rajtunk kívül más nem válaszolt a felvetésre: mi másfél millió forintot, pénzkészletünk felét ajánlottuk. A pályázathoz azonban 15 milliós önrészre volt szükség. Nagy gondot jelenthet még az iszap elhelyezése. A mosonmagyaróvári földhivatalból kikértük a tó körüli telkek tulajdonosainak névsorát, s levélben kerestük meg őket. A tizenöt tulajdonosból nyolc nem járult hozzá, hogy a telkén helyezzük el az iszapot (amit csak akkor tennénk ott le, ha abban nincs toxikus anyag), egy csak feltételekkel vállalta ezt, míg hatan nem is válaszoltak. Ha messzebbre szállítanánk az iszapot, akkor az a költségeket még jobban megemelné. Kiszámoltam: a hatvanezer köbméter anyagot tizenkétezer fordulóval lehet ne elszállítani. A polgármestert is kértem, segítsen meggyőzni az embereket az ügy fontosságáról.

Compót telepítenének

– November kilencedikén a vízügy kezdeményezésére összeült egy koordinációs bizottság. Ezen a megbeszélésen kiderült: jó műszaki megoldást nehéz találni a víz minőségének javítására. A Hanságban kevés a víz, a betáplálócsatorna is rossz minőségű. Az oldott oxigén szintje nyáron a legmagasabb, novemberben azonban a kritikus határ alá süllyed. Idén huszonnégy mázsa halat telepítettünk a tóba. A halállomány összetételén is próbáltunk változtatni: egy pályázaton compótelepítésre nyertünk pénzt, melyet december végéig kellett volna elvégeznünk. Oxigénhiányos vízbe azonban ennek most nincs értelme, így jövő májusig meghosszabbíttattuk a határidőt. Ekkor 200 ezer forintért 1500 darab compó kerülhet a vízbe.

Harcolnak a tavukért

– A Szigetköz Horgász Egyesület ötven éve telepíti a halakat, 1700 tagja van, melyből kétszázan csak Lébényben horgásznak. Zöme nyugdíjas, aki nem tud messzebb eljárni, hogy hódolhasson szenvedélyének. Egyesületünk harcolni fog a Rabi-tóért: tudjuk, hogy csak kotrással nem oldható meg a gond, a betáplálócsatornát is tisztítani kellene. A januári falugyűlésen dönteni kell a folytatásról: arról, hogy folytatjuk-e ilyen körülmények között is a telepítést vagy feladjuk a harcot. Igaz, ez utóbbiról mi hallani sem akarunk. Közösen kell megoldást találnunk, mely során kompromisszumokra és anyagi áldozatvállalásra lesz szükség.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mérleg az elmúlt 2 évről

A választási ciklusának félidejében lévő mosonmagyaróvári önkormányzat képviselő-testületének tagjai az elmúlt 2 év eredményeiről beszéltek. Dr. Árvay István szerint a városvezetés két alpolgármesteres felállása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ami szerintem személyi alkalmatlanságukból fakadt. Tovább olvasom